A kutatók már eddig is sejtették, hogy nagyjából merre lehet a szó szerint vérfagyasztóan hideg terület, most azonban sikerült egy olyan adatot is kimérni, amely átadta a múltnak a korábbi hidegrekordokat.
Az Antarktiszon járunk, egészen pontosan a kelet-antarktiszi fennsíkon, amely több mint két kilométerrel magasodik a tengerszint fölé. A térségben kialakult kisebb völgyekben – amikor kisebbet írunk, akkor nagyjából egy Indiana állam területével megegyező méretű területről beszélünk – megrekedő hideg levegő hőmérséklete a tiszta éjszakák során egészen hihetetlen mélységekbe süllyed.
A legdurvább hidegeket a völgyekben lehet mérni (Fotó: Tumblr)
A korábban mért leghidegebb hőmérsékletet 1983-ban jegyezték fel az orosz, vagyis akkor még szovjet Vosztok kutatóállomás környékén: a hőmérő higanyszála 89,2 Celsius fokkal süllyedt a nulla alá. Akkor azonban még nem sejtették, hogy ha a légköri viszonyok megengedik, akár mínusz kilencven fok alá is mehet.
„Mindig érdekes tanulmányozni, hogyan viselkednek a különféle szélsőséges hőmérsékletek” – mondta Matthew Lazzara, a University of Wisconsin-Madison meteorológusa, aki a közelmúltban a Geophysical Research Letters szakfolyóiratban megjelent kutatási anyagban számolt be a legújabb mérésekről. „Az Antarktiszon még csak viszonylag alapvető tudást gyűjtöttünk össze ezzel kapcsolatban.”
Lazzara és kollégái megállapították, hogy több tényező együttes meglétére van szükség ahhoz, hogy a földöntúli hideg kialakulhasson: ha legalább négy napon át tiszta az ég, kevés a légmozgás és kellően száraz körülmények tapasztalhatók, akkor fordulhat elő, hogy a hőmérőn mínusz 90 foknál alacsonyabb értékek jelenjenek meg.
„Az ember azt gondolná, hogy a legnagyobb hidegeket nem egy völgyben, hanem egy hegy tetején lehet mérni – magyarázta a szakember. – A hideg azonban olyan, mint egy nehéz vasgolyó, ami »végiggurul« a hegy oldalán.”
A kutatók szerencsések, mert nem a saját remegő kezükkel kellett lemérniük ezeket az elképesztő hőmérsékleti minimumokat, hanem a NASA műholdjainak adatait vetették össze az antarktiszi mérőállomások információival. Így vették észre, hogy az elmúlt 12 évben több mint száz alkalommal is előfordult, hogy a kérdéses területen -97,7 és -98,88 Celsius fok közötti értékeket is elért a hőmérséklet július és augusztus hónapokban.
A kutatók azért választották a mérésnek ezt a módját, mert a sima műholdfelvételek alapján azt gondolták, hogy a szatellitek nem képesek megfelelően érzékelni a talaj menti hideget.
„Korábban úgy véltük, hogy a legnagyobb hideget a magasban keringő cirruszfelhők környékén lehet mérni” – magyarázta Ted Scambos gleccserkutató, a mostani vizsgálat vezető tudósa, akinek feltűnt, hogy a terepen megfigyelhető egyenetlenségek összefüggésben állnak a rekord alacsony hőmérsékletek kialakulásával. A szakember szerint a -97 Celsius alatti hőmérséklet nagyjából a bolygónkon természetes módon elérhető minimumot jelenti. Ilyen hidegben ugyanis a legkisebb légmozgás is garantáltan emelni fogja a hőfokot.
Lenin szobra az Antarktisz legelérhetetlenebb pontján (Fotó: Tumblr)
A kérdéses terület egyébként nincs messze az úgynevezett Elérhetetlenség fokától, amely Antarktisz azon pontja, amely a legtávolabb esik az összes óceántól. Itt meglepő módon egyébként egy Lenin-szobor hirdeti a Szovjetunió egykori dicsőségét, 1958-ban ugyanis szovjet kutatók rövid életű mérőállomást létesítettek a területen. Ezt a hó már teljesen elfedte, Lenin egyébként műanyagból készült szobra azonban azóta is állja az elemek támadásait.
