Borostyánkőbe zárt, a tojásból valószínűleg éppen kikelt kicsi kígyó maradványait fedezték fel Mianmar területén. A kis hüllő 99 millió évvel ezelőtt, a Kréta időszakban, a dinoszauruszok korában élhetett. A tudósok szerint a kígyókövület „hihetetlenül ritka” lelet.
„Először bukkantunk ennyire fiatal kígyó fosszíliájára” – mondta Michael Caldwell, a kanadai Albertai Egyetem tudósa. Az új fajnak a Xiaophis Myanmarensis nevet adták, ami mianmari alkonyati kígyót jelent.
Egy másik borostyánkövület egy másik, sokkal nagyobb kígyó levedlett bőrét tartalmazza. Nem tudni, ugyanazon fajhoz tartozik-e, mint a fiatal egyed.
A fosszíliák úgy maradhattak fenn, hogy az állat beleragadt a gyantába, amely bőrt, pikkelyeket, szőrt, sőt egy állat egész testét is képes konzerválni.
„A borostyánkő egyedülálló: ami hozzáért a gyantához, azt magába zárta, mintha az állat belefagyott volna a műanyagszerű masszába” – mondta Caldwell. A kis kígyó fosszíliája 97 csigolyát és a hozzájuk kapcsolódó bordacsontokat tartalmazza, feje nincs.
A maradványokat szinkrotronnal, különösen nagy teljesítményű röntgensugárforrás segítségével elemezték, hogy a mai kígyókkal összehasonlítsák. Az anatómiai jellemzők alapján úgy tűnik, a kígyók gerince nem sokat változott az elmúlt 100 millió évben. A tudósok szerint a faj tízmillió éveken át létezhetett, mielőtt kihalt.
A borostyánkő belsejében talált növény- és rovardarabkák azt bizonyítják, hogy az állat erdőben élt. Ez az első lelet, ami a Kréta időszak kígyóinak erdei élőhelyét bizonyítja, mivel a korábban megtalált fosszíliák folyókhoz, tengerekhez kötődő kövekben maradtak fenn.
