Az ausztrál Nagy-korallzátonyt 2016-ban sújtó tömeges korallfehéredés a mélytengeri területeken, szinte sötétségben élő korallokat sem kímélte – állapították meg a kutatók egy friss tanulmányban. A tudósok eddig úgy vélték, hogy a mélytengeri zátonyok menedéket jelentenek az óceán melegedése ellen.
A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk.
Az eredmények szerint a vízfelszín alatt 40 méterrel élő virágállatok csaknem negyedére volt hatással, míg az ennél sekélyebb vizekben élő korallok majdnem felét érintette súlyosan a 2016-os korallfehéredés. A 40 méter mélyen élő kolóniák 6 százaléka, a felszín alatt 5-25 méterrel élők 8-12 százaléka pusztult el.
A Nagy-korallzátony Ausztrália egyik legnagyobb turistalátványossága, amely évente mintegy 6,4 milliárd ausztrál dollárral (1300 milliárd forint) járul hozzá az ország gazdaságához, és közvetve több mint 64 ezer munkahelyet biztosít.
Mindeközben Ausztrália továbbra is a világ egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátója, és a helyi kormányt rengeteg kritika éri, amiért nem tesz eleget az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorításáért.
