Kutyától a mókusig: 6 aranyos állat, amelyek ínyencfalatnak számítanak a világ egyes részein

Dél-Koreában megkezdődött az ország legnagyobb kutyavágóhídjának a felszámolása. A Tepjöng-tong komplexum megszüntetésétől azt várják, hogy elvezet a kutyahúsfogyasztás hagyományának feladásához. Évente nagyjából egymillió kutyát esznek meg Dél-Koreában. A szokást nemcsak külföldön bírálják, de a helyiek is azért harcolnak, hogy beszüntessék a kutyahús fogyasztását.

Bár a vágóhíd bezárása történelmi pillanat ebben a folyamatban, naivitás lenne azt hinni, hogy ezzel egy csapásra megszűnik a hagyomány. Ráadásul más országokban sem vetik meg a kutyahúst, illetve az olyan állatok elfogyasztását, ami európai szemmel embertelennek vagy bizarrnak tűnik. Belefér-e a lókolbász vagy a patkányhús? És a mókus? Olyan állati ételeket gyűjtöttünk össze, amelyek egyes országokban megszokott finomságnak számítanak, máshol viszont már a gondolattól is viszolyognak az emberek.

Kutya és macska – Svájcban sem vetik meg

A kutyahús fogyasztásának Ázsiában van a legnagyobb hagyománya, Kínában a lakosság egyharmada többször is eszik kutyát egy évben. Még fesztiválja is van a kutyahúsevésnek, amikor ebek ezreit mészárolják le. Igaz, ez inkább a turistáknak szóló esemény, amelyet az elmúlt években rendeznek meg, egyáltalán nincs több évszázados hagyománya.

Szintén gyakori fogás a kutya Vietnámban, speciális alkalmakkor Indonéziában, Nigériában. Még az északi, hideg területeken, például Grönlandon is esznek kutyát, ha nincs más. Így fedezik a fehérjeszükségletüket, pedig ott a szánhúzó ebek rengeteget segítenek az embereknek.

Nem kell Kínáig menni, ha a kutyahúsfogyasztás a téma

De nem kell ennyire messzire menni: Svájcban állítólag a lakosság 3 százaléka eszik kutyát vagy macskát. Ez főleg a karácsonyi időszakban, az ország középső és keleti, vidéki részeire jellemző. Bár voltak próbálkozások, egyelőre nem tiltották be a szokást.

Nagy-Britanniában azonban épp erre készülnek. Bár arra vonatkozóan nincsenek információk, a szigetországban mennyire dívik a kutyaevés, jelenleg csak a kutyahús kereskedelme tiltott. Ha valaki saját kutyáját „humánus módon” megöli, és elfogyasztja a húsát, azzal nem sért törvényt. 

Az érzelmi okok mellett a kutyaevéssel több probléma is van: gyakran szörnyű körülmények között tenyésztik az állatokat, brutális módon végeznek velük, és sokszor illegálisan, kóbor vagy ellopott kutyákat szolgálnak fel, ami akár fertőzést vagy halált okozhat.

Sokan mégis úgy vélik, miért ne lehetne ugyanúgy megenni a kutyákat, mint egy disznót vagy egy marhát. A hinduk például a tehenek elfogyasztását tiltják, az arabok és a zsidók pedig a sertések levágását. Ázsiában is egyre elterjedtebb, hogy dédelgetett házi kedvencként tartják a kutyákat. Szerintük megfér egymás mellett az, hogy valaki szereti a saját kutyáját, de közben szereti a kutyahúst is.

Ahol a kutya megszokott eledel, ott gyakran macskahús is szerepel az étlapon. Becslések szerint csak Ázsiában több mint 4 millió macskát esznek meg évente. A közhiedelemmel ellentétben azonban Olaszországban nem fogyasztanak macskát. A világháborúk ínséges időszakában előfordult, de manapság szó sincs erről, ráadásul törvény is tiltja.

Pár éve egy olasz szakács macskaevésre buzdította a nézőket, és még tippeket is adott, hogyan kell omlósan elkészíteni a húst. A műsor botrányt okozott, és hiába mondta a séf, hogy csak viccelt, kirúgták a csatornától. 

Ló – Lehet, hogy te is ettél már

A kutyához és macskához képest ez már jóval érdekesebb kérdés. Már csak azért is, mert Magyarországon is könnyedén kapni lóhúst vagy lókolbászt, miközben egy csomó embernek nem veszi be a gyomra, hogy ló kerüljön a tányérjára.

Pedig valószínűleg közülük is sokan ettek is már lóhúst életükben, csak éppen fogalmuk sem volt róla. 2013-ban európai lóhúsbotrány tört ki, mert kiderült, hogy több marhahúsos terméket lóhússal kevertek, az ugyanis olcsóbb. Csak éppen erről a fogyasztó semmit sem tudott, a lóhús pedig ellenőrizetlen forrásból származott.

A szabályosan árusított lóhús fogyasztása inkább érzelmi kérdés, a táplálkozástudományi szakemberek ugyanis állítják, kifejezetten egészséges. Franciaországban és Olaszországban például jóval elterjedtebb eledel, mint nálunk.

Patkány – olcsó és állítólag finom

Vietnám vidéki részein kimondottan kedvelt csemegének számít a sült patkány, a helyiek szerint a rágcsálókból készült ételek nemcsak olcsók, de finomak is. De Ázsia más országaiban, például Kínában vagy India egyes részein sem ritka fogás a patkány.

Mondhatjuk, hogy elfogyasztásuk gusztus kérdése, de valahol élve teszik az állatokat a forró vízbe, ahol kínok között pusztulnak el, majd mint a csirkét, megkopasztják őket. Európában koszos, undorító rágcsálóként tekintünk rájuk, amiben az is közrejátszik, hogy az elmúlt évszázadokban számos súlyos járvány volt köthető a patkányokhoz.

Ennek ellenére az utóbbi időben már nem is annyira meglepő, ha valaki házi kedvencként patkányt tart, sokan pedig kimondottan aranyosnak találják ezeket az intelligens rágcsálókat.

Mókus – Chip és Dale vacsorára

Ismerjük a viccet: a mókus is patkány, csak jobb a marketingje. Pedig az utóbbi években egyre többen túl tudnak lépni azon, hogy egy cuki, bolyhos kis állatot megegyenek. Pár éve az egyik brit főzős műsorban az egyik szakács megnyúzott, feldarabolt és megsütött egy szürke mókust.

Bár ezen rengetegen kiakadtak, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban egyre többen esznek mókust. Sőt, többen azt hirdetik, hogy vissza kellene hozni a korábban megszokott mókusevést a konyhákba. A londoni Jugged Hare étteremben fel is szolgáltak különböző mókusos fogásokat. Állítólag olyan az íze, mint a vadnyúlnak, de annál finomabb, édesebb.

+1: Rovarok – Ez lenne a jövő?

Bár kevés rovar mondhatja el magáról, hogy aranyos lenne, a jövőkutatók és a táplálkozástudományi szakemberek már évek óta hangoztatják, hogy a Föld túlnépesedése miatti éhezésre a rovarok jelenthetik a megoldást. Jelenleg nagyjából kétmilliárd ember fogyaszt rovarokat a világon, és az élelmiszertermelés megoldását az ENSZ és az EU is a rovarokban látja. Mégis, Európában – főleg Magyarországon – nehéz elképzelni, hogy a közeli jövőben szöcskét együnk a rántott hús helyett. Hacsak nem egy túlélőshow szereplői vagyunk. 

Pedig választék van bőven, csaknem 2000 olyan ízeltlábú él a Földön, amely ehető. A rovarok ráadásul kivételes tápanyagforrások: rengeteg fehérjét, vitamint, rostot és ásványi anyagot tartalmaznak. Nem véletlen, hogy Ázsia számos országában, Közép- és Dél-Amerikában, Afrikában, de még Ausztráliában is sokféle rovart fogyasztanak: hernyót, skorpiót, pókot, szöcskét, lisztkukacot és még csótányt is.