Kik azok a férfiak, akik önként lemondanak az önkielégítésről?

Napjainkra globális problémává nőtte ki magát az internetes pornófüggőség az online fellelhető korlátlan mennyiségű és ingyenes szexuális tartalomnak köszönhetően. Az érintettek főként férfiak, akik a való életben egyre nehezebben alakítanak ki normális kapcsolatokat. Ilyen ember volt Alexander Rhodes is, aki megalapította a „NoFap” mozgalmat, ami az önkielégítéstől való tartózkodást jelenti. (A „fap” szó angol szleng, azt jelenti: kiverni – a szerk.) Az életmód követői napjainkra már több millióan vannak.

Peti 10 évesen talált rá apja pornógyűjteményére. Attól fogva rendszeresen nézte a felnőtt filmeket

„Csak egy srác vagyok, aki pornófüggő volt” – írta Rhodes a NoFap mozgalom weboldalán. „Mindig is középszerű voltam, ezért vagyok hiteles abban, amit csinálok: segítek az embereknek.”
Rhodes apja programozó volt, így gyerekkorától kezdve jelen volt életében a digitális világ. Mindössze 11 éves volt, mikor először látott szexuális aktust online, amikor véletlenül rossz helyre kattintott. Egyetemista korára már előfordult, hogy naponta 14-szer önkielégített.

„Volt egy barátnőm, de nem működött jól a szex, már akkor enyhe merevedési zavaraim voltak” – nyilatkozta később a New York Timesnak. „Csak akkor volt erekcióm, ha közben pornóra gondoltam. Tudtam, hogy problémám van, ezért úgy döntöttem, egy héten keresztül megtartóztatom magam, de egy napig sem bírtam.”

2011-ben létrehozott egy topicot a Reddit online fórumon, és hamar kiderült, hogy nincs egyedül problémájával. Rengetegen szóltak hozzá a témához, és közösen próbáltak megoldást keresni a jelenségre. Rhodes egyetem után a Google külsős adatelemzőjeként helyezkedett el, ekkor hozta létre a NoFap weboldalát. Új munkájában jól keresett, de egy újabb zátonyra futott kapcsolat után úgy döntött, felmond, hogy idejét ezentúl csak a NoFap-nek szentelhesse.

„Bármi rossz történt velem, egyből a pornóhoz fordultam, egyfajta érzelmi mankóként használtam” – magyarázta a férfi. „A szexuális életem is szenvedett ettől, úgy éreztem, a pornográfia által eltorzított szexuális szokásaim miatt az együttlétek a partnereim számára kevésbé voltak élvezetesek.”

Ezek a nők nem féltek az önkielégítésről énekelni

Az oldalon az önmegtartóztatásban részt vevők tapasztalatai szerint a szexvideóktól és maszturbálástól való tartózkodás rendkívül jó hatással volt közérzetükre. Úgynevezett „NoFap-kihívásokat” rendeztek, hogy ki bírja tovább önkielégítés nélkül, és megosztották egymással tippjeiket, tapasztalataikat.

Rhodes a beszámolókat látva megdöbbent, milyen pozitívan befolyásolja a férfiak életét a NoFap, ezért átalakította egy közösségen alapuló weboldallá, amely a pornófüggőségről és a kényszeres szexuális szokásokról segít leszokni.

A website pornográf tartalmú oldalakat blokkoló applikációkat és szoftvereket ajánl, továbbá különböző programokkal, tippekkel segít az önmegtartóztatásban. A fórumban a tagok megoszthatják tapasztalataikat és bátoríthatják egymást, illetve lehetőségük van úgynevezett „megbízhatósági partnert” kérni, aki segít akkor, ha éppen visszaesnének és segítségre van szükségük. Az érdeklődők az oldal webshopjában „Fapsztronauta”, vagy „Túl vagyok a pornón” feliratú pólókat is vásárolhatnak.

Nem megy egyik napról a másikra

A NoFap.com szerint a leszokás akár éveket vehet igénybe, és számítani kell visszaesésekre is. Az embernek át kell alakítania a gondolkodását, illetve életmódjában stratégiai változtatásokat kell bevezetnie annak érdekében, hogy „kitörjön a pornóhasználat börtönéből.”

A mozgalom hamar reflektorfénybe került, így Alexander Rhodes kénytelen volt arcát is adni a projekthez, amikor egyre nevesebb újságok és műsorok kértek tőle interjúkat. Ezáltal kénytelen volt a családja előtt is felfedni, mivel foglalkozik, akik a kezdeti döbbenet után teljes mértékben támogatták.

Alexander Rhodes

Bevallása szerint 2013-ban hagyott fel végleg a pornónézéssel, és azóta több komoly kapcsolata is volt. Az NoFap egyébként nemcsak férfiakhoz szól, Rhodes szerint sok nő is szenved a korlátlan online pornó káros hatásaitól.

Valóban ilyen komoly lenne ez a probléma? Nemrég maga Ferenc pápa jelentette ki A gyermekek méltósága a digitális világban elnevezésű konferencián, hogy „magunkat csapjuk be, ha azt hisszük, hogy egy olyan társadalom, ahol a felnőttek körében burjánzik az internetszex abnormális mértékű fogyasztása, meg tudja védeni a kiskorúakat”.

Szeretkezésüket közvetítették, hogy megmutassák, mennyire nem valóságos a pornó

1948-ban, az internet előtt a Kinsey-jelentés szerint a merevedési zavarral küzdő 30 év alatti férfiak aránya kevesebb, mint 1 százalék volt. Napjainkra ez az arány több egymástól független kutatás szerint már 30 százalék körül van. A Burnet Intézet jelentése szerint Ausztráliában a fiúk átlagosan 13, a lányok 16 évesen találkoznak először online pornográfiával. Ennek hatására egyre nő azon fiatalok száma, akik előbb maszturbálnak hardcore pornó jelenetekre, minthogy randiztak vagy csókolóztak volna.

Manapság az interneten fél óra alatt több meztelen embert tekinthetünk meg aktus közben, mint amennyit szüleink egész életükben láttak. Régen energiát kellett fektetni abba, hogy eljussunk az orgazmusig, egy szexmagazinra össze kellett gyűjteni a pénzt, és az ágy alatt kellett rejtegetni, illetve minimum némi udvarlás kellett hozzá. Ma az élvezet csak egyetlen kattintásnyira van, egyre extrémebb formában, és bármikor, bárhol hozzáférhető, korlátlan mennyiségben. Szinte egy szempillantás alatt jutottunk el ide, és az emberi fejlődés számára ez a változás drasztikus, így komolyan bele kell gondolnunk, milyen hatással van ránk.

Ezek után nehéz vitatni a tényt, miszerint a pornográfia mértéktelen fogyasztása mára egészségügyi krízist idézett elő. A negatív tünetek között szerepel az alacsony libidó, megnövekedett stressz, csökkent szexuális érzékenység – ennek következményeként az egyre extrémebb tartalmú videók iránti igény – és a kihűlt kapcsolatok a valós szex hanyagolása következtében.

A Time magazin címlapja a pornó káros hatásaira hívja fel a figyelmet

A maszturbálásmentes életmódnak több híres követője volt már jóval az internet előtt: Muhammad Ali, Mark Twain, Szókratész, Isaac Newton és – talán érthető módon – a dalai láma is tartózkodott az onanizálástól, de napjainkban is találunk celebeket, akik elutasítják az online pornográfiát: John Mayer, Russel Brand, Mark Wahlberg és Hugh Grant nevét említhetjük, de Pamela Anderson és 50 Cent szintén felhívták a figyelmet az internetes szexfüggőség veszélyeire.

Ez a tendencia a következő generáció megkerülhetetlen problémája, és beláthatatlan következményei lesznek, ha egyre több fiatal találja vonzóbbnak a képernyőn látott szexet, mint egy hús-vér partnert. Alexander Rhodes szerint itt az ideje, hogy az emberek újra felfedezzék anatómiájukat, és visszaszerezzék saját szexualitásukat a pornóipar karmai közül.