Tavaly december 31-én otthon ültünk a férjemmel, pontosan ugyanúgy, mint az előtte volt négy évben. Beismerem, nem vagyunk a szilveszteri ereszd el a hajam különösen nagy rajongói, de mennünk éppen lett volna hova. És valószínűleg örömmel mentünk volna is, ha nincs Bugac, a kutyánk. Valószínűleg nem mondok semmi meglepőt azzal, hogy ő sem nagy rajongója a szilveszteri dudálásnak, kiabálásnak, hangoskodásnak, a petárdázásnak és a tűzijátéknak még kevésbé. Ha valahol, ezt otthon viseli még a „legkönnyebben”.
Pedig nem az az ideggyenge típus. Ennek ellenére az évnek ezen az egy napján, sötétedéstől másnap hajnalig egyfolytában csak sír, bújik, liheg, remeg, és az is előfordult már – sajnos nem is egyszer – hogy rémületében be is pisilt. Hiába nyugtatjuk, jutalmazzuk, simogatjuk, és hiába mondjuk el neki egymillió egyedszer is, hogy nem a világvége köszöntött be egyik pillanatról a másikra, nem érti. Hogy is érthetné.
Kép forrása: Ford
És nem ő az egyetlen. Sok négylábú tölti ezt az estét konkrét halálfélelemben, egy szűk helyre bújva, és legalább ugyanennyien menekülnek lóhalálában a durrogás elől. A szilveszterkor elkóborolt kutyák harmada sosem kerül haza a gazdájához. Rettenetes számadat. De a gazdiknak talán halvány reménysugárt jelenthetnek az olyan városok, mint Tata, ahol konkrétan betiltották a szilveszteri tűzijátékozást, no és a Ford találmánya: a hangszigetelt kennel.
Tervezői állítják: a hangszigetelés olyan hatékony, hogy még a kertben kilőtt tűzijáték hangja se jut be a négylábúhoz, aki nemcsak rettegő kutya, de félős macska ugyanúgy lehet. Az autógyártó Ford szerint az sem probléma, ha kedvencünk izgágább, aktívabb fajta: a ház ajtajául szolgáló üvegpanel, bár önműködő, vész esetén le is zárható. Több szellőzőnyílással is rendelkezik, így kedvencünknek akkor se lesz baja, ha hosszabb időt kénytelen a házikóban tölteni.
Bár a gazdik valószínűleg már most kapkodnának érte, de a házikó egyelőre csak prototípus: nem tudni az árát, sem azt, mikor lesz belőle kereskedelmi forgalomban elérhető változat.
