A Földnek kétféle pólusa létezik, földrajzi és mágneses pólust különböztethetünk meg. A kettő nem egy helyre esik, sőt a fizika szempontjából valójában az Északi-sarkvidéken található a déli, míg az Antarktiszon az északi mágneses pólus, de az egyszerűség kedvéért maradjunk az égtájak szerinti megjelölésnél.
Az északi mágneses pólust 1831-ben Sir James Clark Ross fedezte fel Kanada területén, amely azóta folyamatos mozgásban van, és lassan halad Oroszország sarkvidéki területei felé.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) szakemberei kétféle modell alkalmazásával számították ki az északi mágneses pólus 1590 és 2020 közötti mozgásának pályáját, ezeket a számításokat pedig ötévente frissítették a legújabb korrekciókkal.
Az elmúlt években azonban a műholdas technológia fejlődésének köszönhetően sokkal részletesebb adatokkal dolgozhattak a tudósok, így most hétfőn egy teljesen új modellen alapuló kalkulációt is nyilvánosságra hoztak. Az adatokból kiderült, hogy az északi mágneses pólus sokkal gyorsabban mozog, mint korábban becsülték: évente nagyjából 34 mérfölddel kerül közelebb Szibériához.
Az Északi-sark területén található mágneses pólust fehér csillag jelzi (Fotó: NOAA)
„Az Északi-sark régiójában tapasztalt, nem várt változások miatt kutatóink egy olyan új modellt adtak ki, amely a korábbiaknál pontosabban mutatja a mágneses mező változásait 2015-től napjainkig” – írta a NOAA környezeti információkért felelős központja hétfői közleményükben.
A friss kutatás a brit és az amerikai hadsereg megrendelésére készült, az adatok az úgynevezett World Magnetic Model adatbázisában érhetőek el, amelyet a polgári navigációs rendszerek működtetéséhez is felhasználnak. A mostani frissített adatok nélkül előfordulhatna, hogy az okostelefonok és a különféle járművek navigációs rendszerei pontatlan adatokat szolgáltatnak a felhasználóknak.
Ennek ellenére nincs ok aggodalomra, legalábbis Ciaran Beggan, a Brit Geológiai Társaság geofizikusa ezt mondta a CNN-nek nyilatkozva.
„A polgári felhasználók mindebből valószínűleg nem sok mindent fognak érzékelni, főleg, hogy az 55. szélességi körtől délre élőkre szinte kimutathatatlan lesz a hatása” – magyarázta a szakértő.
Beggan azt is elmondta, hogy a mágneses pólus eltolódása a Föld mélyében zajló folyamatok eredménye. A bolygó mágneses mezejét a folyékony halmazállapotú vasat és nikkelt tartalmazó réteg mozgása hozza létre. Egyelőre megoszlanak a tudományos vélemények azt illetően, hogy miért gyorsul a pólus mozgása. Egyes kutatók szerint a folyékony kőzet- és fémrétegben a tengeri áramlatokhoz hasonló mozgások figyelhetőek meg, amelyek északabbra tolják az északi pólust. Mások szerint egy ennél összetettebb folyamat zajlik, amelynek során az északi és a déli mágnespólusok idővel helyet cserélnek egymással.
