Múlt héten indult – várhatóan világhódító – útjára a www.thispersondoesnotexist.com címen elérhető weboldal, amelyet ha felkeresünk, egy ember fényképével fogunk találkozni. Ha újratöltjük az oldalt, egy másik fotó jelenik meg, amely egy újabb arcot ábrázol.
A képeken első ránézésre semmi különlegeset nem látunk, mintha csak egy kevésbé ügyes fotós kattintotta volna össze egy családi összejövetelen. Van köztük mindenféle, alacsony, magas, kövér, sovány, szemüveges, fekete, fehér, férfi, nő és így tovább.
Ez a két ember nem létezik, mesterséges intelligencia alkotta a fotót (Fotó: www.thispersondoesnotexist.com)
Igen ám, de a képeken látható emberek nem léteznek. Egyikük sem. Nem is ügyes Photoshop-munkáról van szó, hanem egy különleges mesterséges intelligenciáról.
Az oldalt az Uber egy korábbi szoftverfejlesztője, Phillip Wang hozta létre, hogy szemléltesse vele az úgynevezett „generatív ellenséges hálózatokban” (GAN) rejlő lehetőségeket. Egy ilyen rendszer két úgynevezett neurális hálózatból áll: az egyik valamilyen mintát (jelen esetben fotókat) generál, a másik pedig megpróbálja eldönteni, hogy valódi képről vagy a „kolléga” által létrehozott hamisítványokról van szó. Wang is ezt használta ki: az oldal minden egyes újratöltésekor a GAN új képet hoz létre a semmiből, 512 úgynevezett dimenzionális vektor alkalmazásával.
A rendszer kiépítéséhez Wang a számítógépek grafikus megjelenítésért felelős áramköreit fejlesztő Nvidia által kifejlesztett StyleGAN rendszert használta, amelytől azt várják, hogy forradalmasítja a videójátékokat, élethűbb szereplők megjelenítésével.
„Szerettem volna jobban ráirányítani a figyelmet erre a technológiára” – írta Wang egy Facebookon megjelent bejegyzésében. „Az arcoknak központi szerepük van az életünkben, ezért akartam kipróbálni ezt a rendszert, hogy lássam, mennyire meggyőző eredményeket képes alkotni.”
Wang fejlesztése első ránézésre ártalmatlannak tűnik, azonban korábban már mi is írtunk az úgynevezett deepfake képek és videók jelenségéről. A deepfake képek és videók jellemzően ismert emberek arcával élnek vissza, őket olyan helyzetekben ábrázolják, amilyenekben soha nem voltak: számos ismert színésznő fotói alapján készítettek már többé-kevésbé meggyőző pornófilmeket, de emlékezetes például az a videós demonstráció is, amelyen azt szemléltetik, hogy Barack Obama korábbi amerikai elnök képeinek és videóinak manipulálásával tulajdonképpen akármilyen szöveg elmondatható az USA 44. elnökével.
Mondanunk sem kell, hogy az efféle visszaéléseknek beláthatatlan következményei lehetnek, ha az interneten elterjed egy-egy hasonló videó.
Eközben az Nvidia mellett olyan cégek foglalkoznak a technológiával, mint a Facebook vagy a Google, végső céljuk pedig olyan virtuális világok létrehozása lehet, amelyeket nem biztos, hogy képesek leszünk megkülönböztetni a valóságtól.
A GAN-rendszerek segítségével pedig már létrehoztak olyan virtuális személyiségeket is, akik ma már valóságos influencerként működnek. Ilyen például Imma, a fenti képen is látható japán virtuális lány, akinek Instagram-fotóiról egy laikus valószínűleg nem tudja megmondani, hogy nem létező embert ábrázolnak.
