
Természetesen a Nike önbefűző cipőjéről van szó, amelynek első prototípusát még a Vissza a jövőbe második részének harmincadik évfordulója ihlette. Azóta többféle változat is készült a csukából, most azonban kiderült, hogy a közel százezer forintba (350 dollár) kerülő lábbeli Android operációs rendszerhez kifejlesztett okostelefonos applikációjával problémák vannak.
A Nike Adapt BB lényege, hogy az önbefűző rendszert a telefonos alkalmazás segítségével lehet a felhasználó igényei szerint rögzíteni a lábon, hogy az tökéletesen kényelmes legyen. Egy androidos frissítést követően azonban többen jelezték, hogy egyik vagy másik cipő nem engedelmeskedik a telefonról érkező parancsoknak, így nem is lehet azokat rendesen bekötni. Bár a cipőn elvileg vannak fizikai gombok, amelyekkel ez kivitelezhető lenne okostelefon nélkül is, azonban az informatikai hiba miatt az önbefűző rendszer motorjai egyszerűen leálltak, így ez a módszer sem működik. Mindez ugyancsak bosszantó, ha az ember közel százezer forintot kifizet egy cipőért, amit aztán addig nem vehet fel, amíg a fejlesztők meg nem szerelik a kódot.
Internet of Things – az ötlet jó, a kivitelezés pocsék
A bicegő magyar fordításban a dolgok internetének nevezett Internet of Things (IoT) csodás dolgokat ígér: önmagát leolvasó villanyórát, a hűtött ételek szavatosságát számontartó okoshűtőt, okosfogkefét, amely jelzi, hogy eleget sikáltuk-e a bal felső hatost, és ehhez hasonló technológiai csodákat.
A valóság aztán nem mindig hozza ezeket az elvárásokat, lásd a már említett cipő esetét. De felidézhetjük azt a tavaly szeptemberi esetet is, amikor egy B. J. May nevű férfi nem tudott bemenni a lakásába, mert a kamerával is ellátott okoscsengője csúnyán megtréfálta. A Nest intelligens csengőjéhez ugyanis elérhető arcfelismerő funkció, akárcsak a menőbb okostelefonoknál. Vagyis ha a kamera a tulajdonos arcvonásait érzékeli, nem kell kulcsokkal-kódokkal bíbelődni, már kattan is a zár, és nyílik az ajtó. Igen ám, csak a szóban forgó férfin egy Batmant ábrázoló póló volt, a kamera pedig kizárólag a szuperhős arcát volt hajlandó felismerni, így emberünket nem is engedte be a házba.
Bár a fenti eset csupán vicces kellemetlenséggel járt, mivel a pórul járt felhasználó egy azonosító kód begépelésével végül csak bejutott az otthonába, az eset remekül példázza, milyen fennakadásokat okozhatnak az úgynevezett intelligens eszközök, amelyekből egyre több jelenik meg a hétköznapjainkban.
Minek van?
Az alábbiakban bemutatunk néhány IoT-eszközt, amelyek léteznek, bárki megvásárolhatja őket – az már más kérdés, hogy mi szükség van rájuk. Az első egy internetre csatlakozó borosüveg, amelyért szűk ötvenezer forintot kell fizetni. Mindezért a boldog tulajdonos egy különleges érintőképernyővel szerelt palackhoz jut, amely különleges kiöntőszelepének köszönhetően akár 30 napig megőrzi a felnyitott bor minőségét, emellett a kijelzőn tudatja a tulajdonossal, hogy hány pohár ital található az amúgy – természetes állapotában – átlátszó üvegben. A hülyének is megéri!
A következő versenyzőnk a szintén internetcsatlakozással ellátott önjáró babakocsi. Az eszközt felszerelték egy rakás szenzorral, amelyek a kisbaba egészségi állapotát figyelik, ez még rendben is van, azonban az önjáró technológia beépítése már ráncokat csalhat a technológiai szempontból tudatos szülők homlokára. Számtalan eset példázza ugyanis, hogy az efféle IoT-eszközöknél bizony sok esetben az informatikai védelem a leggyengébb láncszem, magyarul, a hasonló eszközöket sokszor röhejesen könnyű feltörni. Innentől pedig talán nem kell magyarázni, hogy milyen veszélyei lehetnek egy olyan babakocsinak, amit egy vadidegen távolról vezérelve oda irányíthat, ahová csak akar.

Mi értelme egy konyhai IoT-eszköz telefonos távvezérlésének, ha egyébként úgyis oda kell mennünk hozzá, hogy használjuk? (Fotó: iStockphoto)
Hasonlóan riasztó az internethez csatlakozó fehérnemű is. Ezen a ponton ki kell ábrándítsuk azokat, akiknek mindenféle cyberszexi gondolatai támadtak, a Myant SKIIN márkanevű ruhadarabok ugyanis afféle fitneszkarkötőként funkcionálnak inkább, figyelik a szívverést, a testtartást, a hidratáció, illetve a szervezetet érő stressz szintjét. Bár ezek kétségkívül hasznos információk, kérdés, hogy mennyire szeretnénk megosztani mindezt egy jött-ment tinédzser hackerrel is akár…
A világ valószínűleg leghasznavehetetlenebb eszköze pedig a – tessenek kapaszkodni – intelligens fogselyem! Vagyis annak tartója, ami valaki szerint jó ötletnek tűnt. És hogy mire jó? Figyeli, hogy milyen rendszerességgel használjuk a fogselymet, és figyelmeztet, ha már egy ideje hanyagoltuk az orális higiénia eme szegletét. Emellett pedig méri, hogy hány méter fogselymet használtunk már fel. Hát mi ez, ha nem a digitális paradicsom?