A népmeséknél hozzászoktunk, hogy a legkisebb királyfi mindig a legbátrabb, a hős tele van követésre méltó tulajdonságokkal, a világnak kiszámítható rendje, a sárkányoknak meg legalább három feje van. A népmesékben a szörnyektől félünk, a hősökön sosem nevetünk, a királyfikba és királylányokba kicsit mi magunk is beleszeretünk. Csukás István mesevilágában azonban nem ezek a törvények uralkodnak, ott a sárkánynak egy feje és finoman fogalmazva se túl éles esze van, a legkisebb királyfi pedig egyáltalán nem néz ki jól. Csukás univerzumában olyan, korántsem nemes tulajdonságokkal rendelkező, fura teremtmények válhatnak hősökké, mint a meg nem értett Festéktüsszentő Hapci Benő, vagy a függőségi problémákkal küzdő Gombóc Artúr. Az író 83. születésnapjának alkalmából eljátszottunk a gondolattal, vajon mi lett ezekkel a hősökkel, mióta letettük a mesekönyvet. Hogyan boldogulnak a mai világban? Rásütik-e Sebaj Tóbiásra az ADHD-bélyeget? Kivel boltol manapság a Sárkányfűárus? Vannak válaszaink.
A Nagy Ho-ho-horgász Főkukaca
Na, neki aztán tényleg bejött az élet! Az egy dolog, hogy gyakorlatilag egy fűszálat sem kellett keresztbe tennie, mégsem rúgták ki, de ingyen önkormányzati lakást is kapott munkáltatójától egy tágas kis tégelyben, sőt azt is megengedhette magának, hogy munkaidőben házasodjon. Ráadásul nemrég egy 15 cm-es köztéri szobrot is emeltek a tiszteletére a Bem rakparton, arccal a parlament felé. A körülötte kialakuló személyi kultusz azért is érthetetlen, mert a Főkukac kekec, kukacoskodó, mondjuk ki, egy kis féreg, mégis ő kapja a legjobb tendereket, a legzsírosabb melókat, és mindig van kivel elvégeztetnie a piszkos munkát. Mélyen viszont szenved traumatikus múltjától, hiszen gondoljunk csak bele: a saját barátja akarta horogra húzni és csalinak használni! Nem véletlen, hogy a feldolgozatlan érzelmei miatt ilyen gerinctelen lett. (BE)
Gombóc Artúr
Az Anonim Csokoládézabálók gyűléseinek állandó vendége, de fejlődésre képtelen, örök visszaeső. „Artúr vagyok, csokoládéfüggő, fél órája nem ettem édességet” – mondja a 60 perces gyűlés harmincadik percében. Súlya, fizikuma nem érdekli, vérciki, hogy repülni nem tud, a telet egyedüli madárként tölti a városban. Kifogást mindig talál, ha csokievésről van szó, addikciója örök kelepce, pszichológushoz nem megy, tanácsot nem fogad el, orvosi intelemre sem hagyja abba a zabálást: mértéktelenségének egyenes következményei a 2-es típusú diabétesz és a kardiovaszkuláris problémák, ha utóbbi nem teszi tönkre, nekrológjának címe a következő is lehet: Torkán akadt egy tábla Milka, kísérőnek Túró Rudit akart. Ártani nem árt senkinek, nyugdíjas, beteg éveiben viszont több pénzbe kerül a TB-nek, mint amennyit befizetett a kasszába. Öreg napjait (ha megéri) cukrászdákban tölti, cigarettájába mélyet slukkol, a füst mögül régi desszertek történetei keverednek elő. Update Norbi, Rubint Réka? Neki ők csak bulvárszereplők. „Egyébként sem értem, mire az a nagy pattogás, hát ezeknél még a rumkóla is cukormentes” – mondja. (FT)
Kancellár. A lila kancellár.
Igazi fontoskodó, szervilis bürokrata, felfelé nyal, lefelé tapos. Minden korban tudja, hogyan kerülhet a zsírosbödön mellé. Ha most élne, summa cum laudéval végezne a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, majd titkársági pozíciót nyerne egy minisztériumban, vagy egy kistelepülés önkormányzati képviselőjének sajtósaként szóvirágokkal tűzdelt propagandabeszédeket fogalmazna óvodaátadásokra és alapkőletételekre. Maximum helyettes-államtitkári pozícióig vinné, de jobban ki tudna teljesedni a Protokoll Főosztály mb. osztályvezetőjeként, ahol egész nap mást se csinálna, mint szívatná a nála sokkal tehetségesebb beosztottakat, visszatartaná a repipénzt, és zárt ajtók mögött, bizalmasan susmorogna a főosztályvezetővel. A kancellár egyedül él, ezért van mindig bent este 7-ig az intézetben. Mindenki azt hiszi, lázasan dolgozik, ám valójában bizarr felnőtt tartalmakat néz a neten, és az előzményt elfelejti kitörölni. Ez is egy magyarázat arra, hogy miért öltözködik mindig lila cuccokba. (BE)
Fotó: Zih Zsolt / MTV
Torzonborz, a nagy király
Ego- és hatalommániás, a föld alatt szervezkedik, a piros hajú király birodalmát megdöntené, ehhez kreatív tárháza kimeríthetetlen. Alacsony, mint Napóleon, és izgága, mint Róka Rudi – ha csak egy fokkal megfontoltabb, már rég a bitófára játszotta volna a konkurenciát. A királylányt elvenné, a dadust a kancellárral zárná tömlöcbe, enni minden harmadik nap adna nekik, arcán kéjes vigyorral nyújtaná be nekik a komiszkenyeret és a poshadt vizet. Idekint cégvezető lenne (egy ilyen domináns elme nem bírná alkalmazottként), a NAV-val minden bevallásnál meggyűlne a baja, bírósági tárgyalásain eltűnt revizorok képei is fel-feltűnnének. Személyisége okozhat függőséget, irodája megágyaz a Stockholm-szindrómának – tőle csak a halál választ el. (FT)
Festéktüsszentő Hapci Benő
A Pom Pom meséiből ismert, egész nap csak trüszkölő és prüszkölő, allergiás teremtmény a külföldre szakadt hazánkfia klasszikus útját járja be: itthon senki sem ismeri el a képességeit, ezért Benő külföldre emigrál, ahol először kerítésfestésből él, majd kiemelkedő tehetségének köszönhetően gyorsan elismert festőművész válik belőle. Ha a mese a mai magyar valóságban folytatódna, az egész életében ellenségnek kikiáltott Benőt idős korára az állam ünnepélyes keretek között hazahozatná, majd hihetetlen sajtóvisszhangot generálva átvállalná demenciakezeléseinek költségeit. Halála után díjat neveznének el róla, melyet minden évben kiosztanának május első keddjén, az Allergia Világnapján. Persze csak a választásokig, utána – Benő háttérhatalmakkal való egykori viszonyára hivatkozva – átneveznék a díjat. (BE)
Sárkányfűárus
Szervez, menedzsel, pénzez, ötletel – vérbeli kereskedő, aki a bukott vállalkozást (Süsü, a rettentő) lezárja, újba hamar kezd. Torzonborz (a nagy király) mellett ő a Süsü-széria legokosabb és legkreatívabb figurája, sosem látod őt ittasan hátradőlve, mint a péket meg a hentest, akik a hedonizmus kéjelgő áldozatává válnak, amint az erős, háziasított sárkány elvégzi helyettük a melót. A Sárkányfűárus túl okos, hogy 2019 Magyarországának fontos gazdasági szereplője lehessen, a tengerentúlra bukott vállalkozóként érkezne, és a Szílicium-völgy koszos vizet ivó informatikusainak eladott fűből hatalmas vagyont építene fel. Ebédlőasztalánál Mark Zuckerberg, Bill Gates és Snoop Dogg is helyet kapna. (FT)
Oriza-Triznyák
Ő a szomszéd srác a telepről, akitől tiniként tiltottak a szüleid, nehogy belevigyen a rosszba. Azt hinnéd, vagány és belevaló csavargó, egy igazi punk, aki flegma arckifejezésével, izgalmas utcai bandaháborúkról árulkodó ragtapaszával és hetykén megkötött kendőjével tuti kemény csávó – aztán mégis csalódnod kell. Oriza-Triznyák ugyanis konformistább még Mirr-Murrnál is, lelke mélyén szobacica-kényelemre és ivartalanításra áhítozó túlsúlyos cicamica, akárcsak Csizmás kandúr a Shrek 4-ből, vagy Garfield. Csupán a kamaszkori kortárs nyomás, a társas hatás befolyásolása miatt akar a Kóbor Macskák Világszövetségének oszlopos tagjává válni. Felnőttkorára pénzt hazalapátoló, megalkuvó, egy jó szóért is doromboló puhány papírkutyává válik. Nem véletlen, hogy Halász Judit volt a hangja, és nem mondjuk Dörner György (alias Bruce Willis). (BE)
Téglagyári Megálló
„Pardon, bocsánat” – mondja a barátságos eb Mirr-Murrnak, és azonnal belekezd a sztorizásba, mint Svejk a nevét viselő Hašek-regényben. Téglagyári Megálló készségesen segít a macskáknak, faj- és származásbeli különbségek nem érdeklik, lételeme a jótékonyság, 2019-ben egy alapítvány arca, szervezője és legfőbb nyilatkozója. Magánéletéről vajmi keveset tudni, két kölkét gyerekét a sajtó hasábjain nem mutogatja. Barátai, kollégái higgadtsága és következetessége miatt felnéznek rá. Érthetetlen, hogy akkor mégis mire kell az a buta vigyor, ami még alvás közben sem fagy le a képéről. (FT)
Sebaj Tóbiás
Kalapja nagy, feje kerek, az ész benne kevés, beszéde nyomokban szavakat tartalmaz. Figyelemzavaros, jószándékú alak, általában simulékony. Teste, ruhája ruganyos, ha kell, belesimul a környezetébe. Arcával a Facebookon bármilyen segélyszervezet kampányolhat, de amennyi esze van, honoráriumot nem kér a fotókért. Utcazenészként kalapját a 67-es úton tölti fel apróval, játékára kóbor macskák nyávognak, a pénzből nekik vesz száraz tápot, jobb napokon vesevelőt. Felnőttként, harminc felett végzi a főiskolát, szociális munkásként segít az elesetteken. Nyugdíjasként pályázatot ír, kórházban önkénteskedik. „A szeretet pénzben nem mérhető”, vallja, még ha nem is minden kollégája / kolléganője ért vele egyet. Értetlenkedésükre csak annyit felel: „Gyerekek, az élet nehéz üzem.” (FT)
Életében színházat neveztek el róla
Csukás István Kossuth-díjas költő, író. Eredendően hegedűművésznek készült, a Zeneakadémiára felvételi vizsga nélkül mehetett volna, de végük nem iratkozott be. Költőként kezdte, a hatvanas évek végén a Móra kiadó unszolására kezdett gyerekeknek írni. Ideje nagy részét Balatonszárszón tölti, az ottani színház 2011-ben felvette a nevét. Műveiből 21-et filmesítettek meg: rajzfilm, bábjáték és játékfilm is készült belőlük.