Akció indult a szamarak védelmében a görög Santorini szigetén. A turisták ugyanis imádják, hogy a kikötőtől a magaslaton lévő városkáig vezető, mintegy hatszáz lépcsőt szamárháton is megtehetik. Az állatok viszont kevésbé lelkesek, mert a szigetre érkező, napi 17 ezer turista miatt gerincsérüléssel, nyereg okozta fekéllyel és kimerültséggel küszködnek.
Az állatok egyre nehezebben bírják.
Az állatvédők most In Their Hooves (jelentése: a patáik helyében) néven, magunkat a szamarak és öszvérek helyébe képzelve indítottak kampányt – írja a The Guardian.
A turisták felelősségére is felhívva a figyelmet, Fíra polgármestere, Nikos Zorzos szórólapok terjesztésébe fogott, emellett lelkesen vonta be a kampányba a hajóstársaságok képviselőit is. „Öszvéreink és szamaraink tradíciónk részei. Különösen a fiatalabb gazdák értették meg, hogy gondoskodni kell az állatokról” – mondta el a polgármester. Tavaly nyáron online petíció is indult, melyet 108 ezren írtak alá, egyetértve annak helytelenítésével, hogy a szamarakat értelmetlenül és szükségtelenül kínozzák olyanok, akik szamárháton szeretnék megtapasztalni az igazi görög életérzést.
A felháborodás arra szólította fel a görög kormányt, hogy iktassák törvénybe: ne lehessen a száz kilogrammnál vagy az állat súlyának egyötödétől nagyobb tömeggel megterhelni az állatot. Bár az utazni vágyókat nem említették külön, a szabályozást a gazdák részére is bevezetendő tilalomként értelmezték, korlátozva ezzel a túlsúlyos turisták szamárháton való közlekedését. A szamarak és öszvérek állapota miatt érzett düh még tovább nőtt, amikor bántalmazásukról és elhanyagolásukról szóló tudósításoknak is híre kelt – gyakran közösségi oldalakra kiposztolt képek vagy videók formájában.
„Nagyobb termetű turisták esetében, különösen, ha nehéz a terep, elképzelhető, hogy az egészségesnél nagyobb terhelés jut egy szamárra vagy öszvérre” – mondja Hanga Zoltán, a budapesti Állatkert szóvivője. „De ez nagyon sok tényezőtől függ. Az állat méretétől, tápláltságától, erőnlététől, korától, lábainak, patáinak állapotától, és természetesen a tereptől, az emelkedőktől, a burkolattól vagy talaj minőségétől is. És persze a takarmányának energiatartalmától” – állítja a szakember, aki azt is megerősítette, hogy a katonai ellátó feladatokra használt málhás szamaraknál, öszvéreknél valóban az a bevett szokás, hogy körülbelül az állat saját súlyának egyötödénél nem nehezebb málhát lehet rápakolni, ami egy 350-450 kilogrammos állatnál 70-90 kilogrammnak megfelelő terhet jelent. Ezt még tartósan tudja cipelni.
„A kampány célja arra bátorítani a turistákat, hogy gondolkozzanak, mielőtt a szamártaxikat arra használják, hogy Fíra kikötőjéből a meredek lépcsőket megtegyék” – mondta Catherine Rice, a Szamármentés állatvédő szervezet PR-vezetője. Azt javasolja a nyaralni vágyóknak, fontolják meg, hogy a szamarakkal és az öszvérekkel valóban emberségesen bánnak-e, rendelkezésükre áll-e elegendő árnyék és víz, és megfelelő mennyiségű terhet cipeltetünk-e velük. Amennyiben nem, egyéb opciók is igénybe vehetők, mint például a gyaloglás vagy a felvonó, ezek a közlekedés felelősebb módozatai.
A hajótársaságok akkor csatlakoztak a kampányhoz, mikor egyre több utas panaszkodott arra, hogy a görög szigeten élő szamarakkal hogyan bánnak. Ezért Santorini polgármesterének jelezték, hogy szívesen vállalnák, hogy a fedélzeten tudatosságot növelő, felelős állattartásra érzékenyítő animációs videót vetítenek az utasoknak a Santorinira vezető út alatt.
„A túlturizmus probléma. Megoldásokon gondolkodunk, sőt már konkrét lépéseket is tettünk a szamarak jóllétéért – mondja a görög polgármester –, egyrészt a kampánnyal, másrészt a hajóval érkező utasok számának korlátozásával, úgyhogy kezdem optimistán látni a helyzetet.”
