Mi volt a legfőbb indok a Vízipók-Csodapók felújítása mellett?
Nagyon kevés kisgyerekeknek szóló film készül manapság, Magyarországon pedig még ennél is kevesebb. Az animációs filmekkel is ugyanez a helyzet. Úgy gondoltam, hogy ez egy olyan piaci rés, ahova érdemes lehet belépni. Annál is inkább, mert úgy tapasztaltam, hogy nem avult el sem a sorozat, sem az egész estés játékfilm. Most is aktuális egyrészt az üzenet, másrészt az animációs stílus szempontjából is.
Hogy tudatosult önben, hogy a Vízipók még ma is legalább annyira érdekes, mint a bemutatása idején?
A Kecskeméti Rajzfilmstúdió látogatóközpontként is működik, évente úgy 150 gyerekcsoport érkezik hozzánk. Nekik mindig megmutatjuk, hogyan készültek régen a rajzfilmek, és hogyan készülnek napjainkban, és persze vetítünk nekik filmeket a korcsoportjuknak megfelelően. Általuk azt tapasztaltuk, hogy nem avult el a film. Az üzenete pedig még ma is aktuális, lévén az élővizek védelme most is ugyanolyan fontos, az olyan dolgok pedig, mint a barátság fontosságának hangsúlyozása, vagy a toleranciára nevelés, örök érvényűnek számítanak. Ez egy szórakoztató ismeretterjesztő sorozat, amiből nagy a hiány napjainkban.
A Vízipók-Csodapók ötlete kitől származott?
Bálint Ágnestől, aki a Magyar Televízió ifjúsági főosztályán volt dramaturg. Az ő nevéhez fűződik a Tévémaci, a Mazsola és Tádé, a Kukori és Kotkoda vagy Frakk, a macskák réme is. Nagy állatbarát volt, ő találta ki, hogy kellene filmsorozatot készíteni ilyen apró élőlényekről is. Megkereste Kertész György hidrobiológust, és ő szállította nekünk azokat az apró élőlényeket a sajátosságaikkal együtt, amiket aztán Szabó Szabolccsal képes forgatókönyvbe öntöttek. A figurákat Kertész útmutatásai alapján Szabó Szabolcs tervezte meg. Érdekes, hogy nem történt olyan módosítás a figurákon, amitől teljesen emberszerűvé váltak volna: az antropomorfizálás félúton megállt. Ezzel az volt a cél, hogy ezek az élőlények a valóságban is felismerhetők legyenek a film alapján.
Mikulás Ferenc, a Kecskeméti Rajzfilmstúdió vezetője (Fotó: MTI)
A sok apró vízi élőlény közül miért éppen a vízipók lett a főszereplő?
Erre talán Kertész György tudna válaszolni, de szerintem azért, mert egy kevésbé ismert állatfaj, érdekes sajátosságokkal. Jópofának találtuk, hogy egy légnadrágon keresztül viszi le magával a szükséges oxigént a víz alá.
Érdekes, hogy szinte az összes mellékszereplő cukibbra lett rajzolva, mint a főszereplő Vízipók és a Keresztespók.
Nyilván a csigákra gondol, akik szerintem talán már túl szépek is. Vízipók és Keresztespók figurája azért telitalálat, mert a csúnyaságuk ellenére is szimpatikusak. Nem a kinézetük, hanem a jellemük és viselkedésük miatt szerették meg őket a gyerekek. Pont ez győzött meg annak idején, amikor olvastam a forgatókönyvet: hogy a karakterek a belső tulajdonságaik által szépülnek meg. Ilyen szempontból a Vízipók annak idején úttörőnek volt mondható.
A Vízipók-Csodapók hivatalos műfaja ismeretterjesztő film. Hogyan próbáltak úgy egyensúlyozni, hogy a gyerekek számára is izgalmas legyen, és az ismeretterjesztő jellege se csorbuljon?
A kérdése jogos, mert ilyen jellegű ismeretterjesztő sorozat nem igazán létezett korábban. Fontos volt, hogy megfelelő mértékben adagoljuk az ismeretanyagokat, és jól ágyazzuk be ezeket a mese szövetébe. Szerencsére élvezetes volt a cselekmény, így nem lógott ki a pedagógiai oldala sem.
A karakterek nem kaptak neveket, a többiek a fajnevükön szólítják őket. Ez elég szokatlan húzás egy rajzfilmtől.
Ennek is a sorozat ismeretterjesztő funkciójához van köze: más lett volna a helyzet, ha egy sztoriközpontú rajzfilmsorozatot készítünk. Senkiben fel sem vetődött, hogy hiányoznának a hagyományos nevek, ön fogalmazta meg számomra ezt először.
A szereplők elég jellegzetes, kicsit torz hangon beszélnek. Ez az ötlet honnan származik?
Ez nyilván nem csak a színészek hangjának volt köszönhető. Az amerikai rajzfilmekben gyakran gyorsították fel a szereplők hangját, és nálunk is ez történt Szabó Szabolcs kérésére, ettől vált Harkányi Endre és Pathó István hangja ilyen érdekessé.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Hogy született a híres főcímdal? Ha jól tudom, eleinte nem volt szövege.
Eleinte valóban nem volt. Az egész estés moziváltozat kapcsán merült fel az igény, hogy kellene egy rendes főcímdal. Ez a verzió mozikba került, lehetett számítani rá, hogy talán a nézők összetétele is más lesz, ezért gondoltuk, hogy ez jó ötlet, így érdekesebb lenne a közönség számára a film. Bálint Ágnes írta meg hozzá a szöveget a rendező felkérésére, és Pethő Zsolt csinálta a zenét, aki több filmsorozatnak volt a zeneszerzője.
Hogy jött az ötlet annak idején, hogy mozifilm készüljön a sorozatból?
Egyszerűen a siker miatt adta magát a dolog. Dramaturgiailag is adott volt a lehetőség, mert kora tavasszal kezdődik és késő ősszel fejeződik be a film. Az első és a második évadból használtunk fel hozzá epizódokat, de természetesen új jeleneteket is készítettünk hozzá összekötő anyagként.
Az elmúlt évtizedek során sosem merült fel, hogy folytassák a Vízipók-Csodapókot?
Azt tapasztaltam, hogy nem túl szerencsés, amikor valaki egy régi dolgot akar folytatni. Lehetne példákat sorolni a Macskafogó 2-től kezdve A kis Vukig. Egyik sem volt igazán sikeres.
A Vízipók csodapók felújított változata
Ön szerint miért?
Egyrészt mert nem álltak rendelkezésre ugyanazok az alkotók, akik az eredetit készítették, másrészt a technológia is sokat változott. Nagyon ritkán fordul elő, hogy egy régi történetet korszerű formában folytatnak, és ez jól sikerül.
Milyen állapotban volt a Vízipók-mozifilm, amikor belekezdtek a felújításába?
Elég rosszban. Már az eredeti film elkészültekor is koszolódtak, karcolódtak a kifestett celluloid lapok. Ezért a Focus Fox Stúdió munkatársai kockánként digitalizálták a filmet, majd hónapokon keresztül tisztították meg a különböző szennyeződésektől, karcoktól. Ezenkívül a színezését kellett még felfrissíteniük. Végeredményben a film most szebb, mint valaha.
A hang kapcsán is történt felújítás?
Igen, arra is szükség volt.
Az eredeti alkotók közül önön kívül vett még részt valaki a felújításban?
A felújítás nagyon speciális szakmai felkészültséget igényel. Általában be szokták vonni a rendező kollégákat a folyamatba, de mivel nálunk nem igazán történt a színekben változtatás, illetve csak minimális mértékben, erre nem volt szükség. Ráadásul Szabó Szabolcs rendező kolléga már nem él, és nincs köztünk a film ötletével előálló Bálint Ágnes és Szombati Szabó Csaba sem, aki egy epizódot készített. A forgatókönyveket író Kertész György pedig 92 éves, foglalkozását tekintve hidrobiológus, és az ELTE-n dolgozott, amikor Bálint Ágnes megkereste azzal, hogy vegyen részt a sorozat elkészítésében. Haui József, a sorozat és az egész estés film animációs rendezője viszont figyelemmel kísérte a felújítást, és nagyszerű foglalkoztató füzetet készített a vetítések mellé szervezett foglalkozásokhoz. Vécsy Vera pedig most is gyártásvezetőként működött közre, mint az eredeti filmnél.
A nemzetközi porondon milyen sikereket ért el a film?
Két hete, amikor Teheránban voltam zsűritag egy filmfesztiválon, az egyik perzsa zsűritársam mutatta a telefonján a vízipókos háttérképét, és mondta, hogy hihetetlenül népszerű volt a film Iránban. De meglepő volt az is, hogy a Távol-Keleten mennyire szerették, rengeteg ottani ország megvette. Úgy hallottam, nagyon szerette a sorozatot a korábbi japán császár is, aki akvarisztikával foglalkozott.
