Egy nemrég megjelent tanulmány szerint azonban a családok 38 százaléka elismeri, hogy komoly gondot jelent mind a gyerekek, mind a felnőttek számára, hogy a mindennapi teendőik közepette időt szakítsanak a játékra. A LEGO Játssz jól! jelentése 9 országból 13 000 szülőt és gyereket vizsgált, hogy megértsék, milyen szerepet tölt be a játék ma a családok életében. A kutatás kimutatta, hogy erős kapcsolat van a játékkal eltöltött idő és a családi boldogság között. Ott, ahol egy héten öt vagy annál is több órát szentelnek a játéknak, tízből kilenc család – a megkérdezettek 88 százaléka – vallotta magát boldognak, míg azok, akik öt óránál kevesebbet fordítanak a játékidőre, csupán 75 százalékban látták magukat boldognak.
(Fotó: iStockphoto)
Nincs idő a játékra
A megkérdezett családok egyharmadában (30 százaléka) öt óránál kevesebb jut a játékra, míg 10 százalékuk két óránál is kevesebbet játszik. Azonban még akkor is, amikor a családok időt szentelnek a játékra, a szülők 61 százaléka bevallotta, hogy a figyelmüket gyakran elterelik a munkahelyi gondok, a ház körüli teendők és a mindig kéznél levő okostelefonok. Aggasztó, hogy ötből egy gyerek (17 százalék) állítja, hogy túl elfoglalt, hogy időt szakítson a játékra, és a megkérdezett gyerekek 81 százaléka azt kívánja, bárcsak többet játszhatna a szülőkkel.
(Fotó: iStockphoto)
„A közös játék a családi élet egyik alapköve” – mondta a kutatásban közreműködő családszakértő és író, Jessica Joelle Alexander. „A modern életvitel mellett azonban, amely az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt fektet a hagyományos oktatásra és a strukturált tevékenységekre, könnyű elfeledkezni arról, hogy időt szakítsunk a kikapcsolódásra. Tekintettel arra, hogy a játék milyen pozitív hatással van az életünkre, mindenkinek kötelező házi feladat lenne időt szakítani erre a fajta kikapcsolódásra.”
A fizikai és a digitális játékok találkozása
A kutatás generációs átalakulást tárt fel a játékfolyamat mintázatában, ezzel együtt pedig a változásokat övező általános aggodalom is felütötte a fejét. Míg a szülők továbbra is aggódnak a digitális játék biztonsága és társas kapcsolatokra gyakorolt hatásai miatt – 88 százaléknak az online biztonság miatt vannak fenntartásai, 72 százalékuk pedig attól tart, hogy a technológia miatt a gyermekeik kevésbé lesznek képesek önállóan gondolkodni –, a kutatásból az is kiderül, hogy a következő generáció fog majd megtanítani mindannyiunkat arra, hogyan legyünk nyitottak a technológia által kínált lehetőségekre: a gyerekek maguk is úttörők az új típusú „könnyed játék” területén, ahol természetesen merülnek el a játékban, amely zökkenőmentesen ötvözi a valós világot a képzelettel és a digitális élményekkel. Számukra ez egyszerűen csak játék.
A tanulmány rávilágít arra, hogy a digitális szintek hozzáadása nem megy a hagyományos, közös játék rovására, hiszen a legtöbb gyermek (81 százalék) továbbra is szívesebben játszik a szüleivel, mint egyedül, valamint négyből hárman (72 százalék) inkább játszanak egy szobában a barátaikkal, mint online.
A mai gyerekek nem tesznek különbséget a digitális és az „analóg” játékok között (Fotó: iStockphoto)
Aggodalmaik ellenére a szülők azonban hajlandóságot mutatnak arra, hogy alkalmazkodjanak gyermekük gondolkodásmódjához, ezt támasztja alá, hogy a megkérdezettek több mint fele (59 százalék) hisz abban, hogy a technológia képes közelebb hozni a családot, emellett négyből hárman (77 százalék) gondolják úgy, hogy a digitális játék lehet kreatív.
„Míg sok szülő úgy érzi, hogy az, hogy gyermeke előnyben részesíti a digitális játékot, az igazság az, hogy a kettő nem feltétlenül kell, hogy kizárja egymást” – magyarázta dr. Elena Hoicka, a Bristoli Egyetem pedagógiai pszichológia adjunktusa. „A korábbi generációkhoz képest a gyerekek ma a digitális és a valós világra egy nagy egység részeként, egy összekapcsolt játéktérként tekintenek. Ahhoz, hogy a legtöbbet lehessen kihozni a közös játékidőből, a szülőknek is el kell sajátítaniuk ezt az átfogó gondolkodásmódot.”
A játék ereje, amely segíti a gyerekeket a tanulásban, a szülők számára vitathatatlan. Szinte mindenki (95 százalék) hiszi, hogy a játék elengedhetetlen a gyerekek jóllétéhez, valamint hogy létfontosságú eszköz a tanulásban. Ötből négyen (82 százalék) gondolják úgy, hogy azok a gyerekek, akik többet játszanak, sikeresebbek lesznek jövőbeli tanulmányaik és munkájuk során.
A szülők a játékos tanulást (76 százalék) szintén az első számú oktatási módszernek tartják, megelőzve a könyvolvasást (67 százalék), az osztálytermi tanítást (55 százalék), a barátokkal történő interakciót (65 százalék), valamint az interneten való böngészést (22 százalék). Ennél is fontosabb, hogy ötből négy (83 százalék) gyerek értett egyet azzal, hogy könnyebben tanul, ha játék is van a dologban.
A felnőttek és a gyerekek egyaránt érzik a közös játék előnyeit. A szülők azt mondják, hogy a játék saját jóllétük (91 százalék) és boldogságuk (72 százalék) szempontjából is jó, továbbá segíti őket, hogy nyugodtabbak legyenek (86 százalék), és közelebb érezzék magukat a gyermekükhöz (64 százalék). Majdnem az összes megkérdezett gyerek azt mondja, a játék boldoggá teszi őt (93 százalék), és segít ellazulni egy hosszú iskolai nap után (87 százalék).
