A profikat is lenyomja a Facebook pókerező mesterséges intelligenciája

A póker, noha az egyes partikban a szerencsének – bár inkább a véletlennek – van némi szerepe, nem szerencsejáték, ezt már 2010-ben egy amerikai bíróság is kimondta. A mázli helyett ugyanis a tudatos, hosszú távon eredményes döntésekkel lehet sikereket elérni a kártyajátékban, hiszen, ha egy lapkombináció az esetek 80 százalékában bizonyul nyerőnek, akkor ugyan lehet, hogy egyszer-kétszer kikap a szerencsésebb lapokkal szemben, de nagy átlagban nyerni fog. Emellett az emberi tényezőnek is igen komoly szerepe van a játékban, hiszen egy-egy jól helyezett emeléssel vagy blöffel még gyengébb kártyákkal is meg lehet verni az ellenfelet.

Kiderült, mire költötte 57 milliós álomnyereményét a magyar blöffkirály

A pókert ma már az üzleti és a tudományos életben is felhasználják, a vezetői döntéshozatali tréningektől a mesterséges intelligencia kutatásáig. Utóbbi területen érdekelt a Facebook Mesterséges Intelligencia Kutatóközpontja (az angol szavak rövidítése alapján FAIR – Facebook AI Research), amely a Carnegie Mellon Egyetem kutatóival együtt olyan mesterséges intelligenciát hozott létre, amely a tudósok szerint „emberfeletti” módon képes pókerezni.

„A hat játékossal játszott no-limit Texas hold’em póker terén ez a mesterséges intelligencia a világ legjobb játékosa” – magyarázta a Popular Science magazin értesülései szerint Noam Brown, a FAIR egyik kutatója.

A póker 2010 óta nem számít szerencsejátéknak (Fotó: iStockphoto)

A számítógépek ma már simán megverik az embert olyan játékokban, mint a sakk vagy a go, ezeket azonban jellemzően két játékos játssza egymás ellen. A FAIR szakemberei által kifejlesztett Pluribus nevű rendszer azonban öt másik játékos ellen is képes pókerezni, ráadásul nemcsak a szabályok szerint képes döntéseket hozni, hanem ismeri a blöffölés fogalmát is.

„A rendszer olyan stratégiát igyekszik követni, ami kiszámíthatatlan – állítja Noam Brown. – A mesterséges intelligencia tisztában van vele, hogy ha csak akkor emel, amikor jó lapja van, akkor az ellenfelek el fogják dobni a kártyáikat.”

A Pluribus éppen ezért időnként akkor is emel, ha gyenge lapjai vannak. Ezt azonban nem hazugságként értékeli, hanem olyan stratégiaként, amellyel el tudja érni, hogy az ellenfelek eldobják a kártyáikat.

„Legalább ennyire fontos, hogy a gép felismerje, ha egy ellenfél emel, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy jó lapjai vannak” – folytatta a szakember. A jó pókerjátékosok azonban arra is képesek, hogy a játékstílusukat mindenkori ellenfeleik stratégiájához igazítsák. A Pluribus erre még nem képes, egy előre meghatározott stratégia mentén hoz döntéseket.

A rendszer tesztelésére a Facebook mérnökei először nyolc napon át saját másolatai ellen játszatták a mesterséges intelligenciát, majd 15 profi pókerjátékost vetettek be a gép ellen, amely szűk két hét alatt több ezer partit játszott le ellenfeleivel.

Edward Norton (b.), Matt Damon (k.) és John Turturro (j.) az 1998-as Pókerarcok című filmben (Fotó: YouTube)

„Az embereknek ennyi idő alatt nem sikerült olyan stratégiát találniuk, amellyel alkalmazkodni tudtak volna a rendszer működéséhez – számolt be Brown. – Nem találtak olyan gyengeségeket, amelyeket képesek lettek volna kihasználni.”

„Egyike voltam azoknak a játékosoknak, akik a folyamat elején tesztelhettük a rendszert – írta Facebook-oldalára Darren Elias profi pókerjátékos. – A gép az elején közepes képességű, verhető játékosnak bizonyult, de néhány hét leforgása alatt a világ legjobbjaival is képes volt felvenni a harcot.”

A nap, amikor a fizikusok romba döntötték Las Vegast

„A legnagyobb erőfeszítéseim ellenére sem tudtam fogást találni a rendszeren, nem találtam olyan gyengeséget, amit kihasználhattam volna” – tette hozzá egy társa, a szintén profi játékos Jason Les.

A fejlesztők szerint ez azt jelzi, hogy a pókerező mesterséges intelligenciát rövidesen más, gyakorlatiasabb területeken is kipróbálhatják. A rendszernek többek között az automatizált pénzügyi, tőzsdei tranzakciók világában lehet keresnivalója, de más, hiányos információkon alapuló döntési helyzetekben is bevethető lehet.