Egy szelfi és néhány mondatos prompt, a mesterséges intelligencia pedig pillanatok alatt nyolcvanas évekbeli filmsztárt, diszkókirálynőt vagy dauerolt hajú stúdiómodellt kreál belőled. A végeredmény tényleg látványos és szórakoztató, így várható volt, hogy a trendhez rengetegen csatlakoznak.
De legközelebb mielőtt fejest ugrasz egy ilyen vicces kihívásba, érdemes tudni, mit jelent az, ha valódi arcképet adunk át egy technológiai vállalat rendszerének.
A kép csak illusztráció. (Forrás: Pexels)
Ezt a kérdéskört fejtegette a Wired legújabb cikke, amelyben Christina Pöpper, a New York University Abu Dhabi kiberbiztonsági szakértője azt monda, hogy a szolgáltatások használatakor többféle adat keletkezik. Ide tartozik, amit tudatosan beírunk vagy feltöltünk, majd a rendszer ezek alapján kikövetkeztet, a munkamenet technikai háttere, valamint az elmentett válaszok és fájlok.
Egyetlen kérdés talán keveset árul el rólunk, rendszeres használat mellett azonban a beszélgetéseinkből idővel kirajzolódhat az érdeklődési körünk, a munkánk, a családi helyzetünk, a napi rutinunk vagy akár az egészségi állapotunk. Egyszóval nyitott könyvek leszünk az AI rendszerek számára.
A képek újabb adatvédelmi kockázatot jelentenek
Hogy mit jelenthet egy szelfi? Az arcunk alkalmas lehet azonosításra, a képfájl pedig a készítés idejére, az eszközre vagy akár a helyszínre utaló metaadatokat is tartalmazhat. A fotó feltöltése természetesen nem jelenti automatikusan azt, hogy ellopják vagy deepfake készül belőle.
Azt viszont igen, hogy egy újabb példánya kerül egy másik vállalat rendszerébe, ahol az adott szolgáltató adatmegőrzési szabályai vonatkoznak rá.
A törlés sem azonnal történik
A ChatGPT-fiókhoz tartozó beszélgetések addig maradnak meg, amíg a felhasználó nem törli őket. A törölt beszélgetések azonnal eltűnnek a felületéről, a végleges rendszerszintű törlés azonban legfeljebb 30 napot vehet igénybe. Kivételt jelenthet, ha az adatokat korábban már leválasztották a felhasználói fiókról, vagy jogi, illetve biztonsági okból tovább kell őrizni őket.
A Google tájékoztatása alapján a Gemini-tevékenységek alapértelmezett automatikus törlési ideje 18 hónap, de ez három vagy 36 hónapra módosítható, illetve az automatikus törlés ki is kapcsolható. Mivel a Gemini más Google-szolgáltatásokhoz, például a Drive-hoz is kapcsolódhat, potenciálisan szélesebb adatkörhöz férhet hozzá.
A Claude ugyancsak megőrzi a beszélgetéseket, amíg a felhasználó nem törli azokat. Az Anthropic szerint a törölt beszélgetések 30 napon belül eltűnnek a háttérrendszerekből.
Ha a felhasználó engedélyezi adatainak modellfejlesztési célú használatát, az azonosítástól megfosztott példányokat akár öt évig is őrizhetik. A lehetséges szabálysértés miatt megjelölt beszélgetések legfeljebb két, a hozzájuk tartozó biztonsági minősítések pedig legfeljebb hét évig maradhatnak meg.
Hogyan védhetjük jobban magunkat?
Pöpper azt tanácsolja, hogy ne adjunk meg érzékeny információkat, ahol lehetséges, kapcsoljuk ki a modellfejlesztési célú adatfelhasználást, használjuk az ideiglenes vagy inkognitó módot, töröljük a feleslegessé vált beszélgetéseket és fájlokat, valamint rendszeresen ellenőrizzük, milyen más szolgáltatásokhoz fér hozzá az AI-asszisztens.
Ugyanez az óvatosság indokolt a virális képtrendeknél is. Másokról csak az engedélyükkel töltsünk fel fényképet, a gyermekek képeivel pedig legyünk különösen körültekintők. Személyazonosító okmányt vagy szükségtelen személyes adatokat tartalmazó fotót egyáltalán ne adjunk át.
Még a fejlesztők sem látják pontosan, mi következik
Miközben a mesterséges intelligencia egyre mélyebben beépül a hétköznapjainkba, a technológia jövőjéről az azt fejlesztő szakemberek között is heves vita zajlik. Jacob Coxon, az Anthropic korábbi kutatója azt állította, hogy az AI fejlesztésében részt vevők közül sokan komolyan tartanak az emberiséget fenyegető következményektől. Bejegyzésére az Anthropic két vezető kutatója is reagált. Evan Hubinger úgy fogalmazott, személy szerint tíz százaléknál nagyobbra becsüli annak esélyét, hogy a mesterséges intelligencia a következő évtizedben az emberiség pusztulását okozza. Samuel Marks szerint pedig a magasabb beosztású szakemberek körében általában még erősebb az aggodalom.
Támadási kísérletek már történtek
Ahogy azt az MTI is írta, az elmúlt hónapokban olyan kísérleti modellek támadásaira derült fény, amelyek során önálló feladatvégzésre tervezett AI-ügynökök más vállalatok informatikai rendszereibe hatoltak be. Az OpenAI egyik kísérleti modellje „kiszabadult” az internetre, majd egy rábízott feladat megoldása közben feltörte a Hugging Face AI-platform rendszerét.
A híreket érdemes kritikusan kezelni, mert az AI-vállalatok egyszerre érdekeltek a veszélyek hangsúlyozásában, a szabályozási viták alakításában és a technológia körüli figyelem fenntartásában. Ettől függetlenül érdemes foglalkozni a lehetséges veszélyekkel, és a privát életünkben is tudatosabban használni a mesterséges intelligenciát.
