Egy év alatt öt százalékponttal csökkent Magyarországon azoknak a száma, akik szinte mindennap hallgatnak rádiót – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felméréséből.
A NMHH kommunikációs igazgatósága az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében azt írta: a felmérés szerint 2017-ben a 14 év felettiek 42 százaléka, 2018-ban 37 százaléka rádiózott rendszeresen.
Akik továbbra is rádióznak, azok egyre több időt töltenek ezzel a tevékenységgel. Egy év alatt jelentősen megnőtt – 31 százalékról 38 százalékra –azoknak az aránya, akik három vagy több órát is rádióznak egy nap. 2018 végén már csak tízből heten rádióztak legalább időnként, ez mintegy hatmillió embert jelent.
A legtöbben – 48 százalék – a zenét játszó rádióadókat szeretik a legjobban, az egyénileg összeállított tartalmakat a megkérdezettek ötöde preferálja, a beszélgetős rádióműsorokat pedig csak minden tizedik ember említette.
Minél fiatalabb a hallgató, annál inkább a saját szerkesztésű, összeválogatott tartalom felé tolódik a fogyasztása.
A 30 és 60 év közöttiek leginkább – 58 százalékban – zenés rádióadásokat szeretnek hallgatni, míg a beszélgetős műsorokat jobban kedvelik az idősebb, nyugdíjas emberek – a többi korcsoportnál nagyobb arányban (30 százalék) –, illetve a nők, bár negyvenéves kor felett már annyira erős a generációs hatás, hogy a nemek közötti eltérés eltűnik.
A harminc alattiaknál 2017-ben még nagyjából tízből heten hallgattak rádiót legalább néha, 2018-ban viszont csak felük. Minden negyedik helyett mostanra már csak minden hetedik 30 év alatti hallgat rádióműsort nap mint nap.
A 20 évesnél fiatalabbak már elhanyagolható mértékben rádióznak: alig felük mondta, hogy legalább nagy ritkán hallgat rádiót, és mindössze 1 százalékuk rádiózik naponta – olvasható.
A felmérés szerint azoknak a többsége, akik az interneten kezdtek el zenét vagy beszélgetéseket hallgatni, már kisebb mértékben hallgatnak hagyományos rádiót, vagy akár teljesen fel is hagytak vele.
(MTI)
(Kiemelt kép: illusztráció, Pixabay)
