Volkswagen T-Cross: nem csak Cara Delevingne imádja

Spéci lakóbusszal tiszteleg a Volkswagen a Balaton előtt

Egyáltalán nem feminista duma, de amikor nőként elkezdek autókról beszélni, mindenki furán néz rám. Azért nem értem, mert a barátnőim többsége sem a színe vagy a kinézete alapján választott magának kocsit, ráadásul manapság már szerintem az alapműveltség része, hogy legalább a logójáról felismerjünk egy márkát. A családomban mindenki nagy Volkswagen-fanatikus volt, ezért én is úgy nőttem fel, hogy nem is akartam mást. Persze, amikor megszereztem a jogosítványomat, úgy voltam vele, hogy valami más is jó lesz kezdetben, tudjátok, valami olyan, aminek „nem árt a karc, a törés”, vagy bármi más, ami egy friss jogsis lány kocsijával történhet. Bár még mindig van VW a családban, amit néha használok, egészen mostanáig vártam azzal, hogy ,,saját autómként” utazhassak a németek kiválóságával.

Igazi drágakő, felkelti az emberek figyelmét (Fotó: Bencze Vivien)

Lehengerlő külső

Már korábban is láttam a reklámot a Volkswagen T-Cross-ról, amelyben ráadásul nagy kedvencem, a friss házas Cara Delevingne szerepel. A kocsi pont olyan stílusos, mint a modell, szinte első látásra szerelem volt a külső. Korábban kijelentettem, hogy az alapszíneken kívül egyik autó külseje sem tetszik, de ez mára változott, ráadásul a VW új városi terepjárójának brutálisan jól áll ez a türkizkék árnyalat. Kívülről óriásinak látszik, gondolkodtam is, hogyan fogok ezzel a városban parkolni, de szerencsére sikerült megugrani ezt az akadályt.

Bár a németekre jellemző a precizitás, és nem is nagyon változtatnak a jól bevált stíluson és méreteken, a T-Crossnál mertek kísérletezni, az új külsőt pedig talán a lekerekített formának köszönhetik, amitől eddig ódzkodtak kissé. Nem lett olyan komoly és tekintélyt parancsoló, mint SUV-társai, a T-Roc, a Tiguan, vagy a Touareg, mégis olyan megjelenése van, hogy utánanéznek az emberek az utcán, ezt egyébként én is észrevettem, minden ismerősöm a csodájára járt. Az első fényszórók kicsit gömbölyűbbek lettek a megszokottnál, a legérdekesebb azonban mégis a hátsó lámpa – ez nagyon hasonlít a Tiguanéhoz, azzal a különbséggel, hogy egybehúzták a lámpatestet, ami egyébként szintén kifejezetten jól áll az autónak, és csajosabbá teszi – már ha van ilyen kifejezés. A szárny nem feltűnő, de jó helyen van, és kicsit hosszít az autón, aminek az első fele így is mértékekkel hosszabb, mint a hátsó ajtótól kezdődő rész.

Kicsi, de praktikus

Kívülről az egész autó egész nagynak tűnik, a belső rész elosztása viszont hagy némi kívánnivalót maga után. A szalonban úgy írták le, hogy tipikus női autó, ezt azért megcáfolnám. Nekem a csomagtartó a mindenem, gyakorlatilag ha a vadonban rekednék napokra, azt is túlélném azzal a mennyiségű tárggyal, amit ott tartok. Éppen ezért, nekem nagyon hiányzik a nagy csomagtartó, ami akár egy bevásárlás vagy egy több napig tartó utazás miatt is praktikus. A kutyám utazó kennelje már nem fért bele, pedig egy kis shiba inum van, szóval a ketrec sem túl nagy. 

 A nagy utastér az egyik legjobb tulajdonsága (Fotó: Bencze Vivien)

A box végül a hátsó ülésre került, ami így elvett az utastérből – még jó, hogy csak hárman utaztunk. Viszont a csomagtartó praktikus módon kombinálható, a hátsó üléssor síneken mozgatható, ennek köszönhetően variálhatjuk az alap poggyászteret, de ha több az utas a kocsiban, akkor erre értelemszerűen nem kerül sor, és az alapnagysággal kell számolnunk. Szóval, ezen változtatnék, de egyébként ezen kívül a belső elosztás is kielégítő. A fejnek, és a lábnak is van elég hely mindkét soron és az autó belmagassága is nagy, így a két méter fölötti barátokat sem kell otthon hagyni. Az első két ülés minden szempontból tökéletes, megfelelően tart, de nem is túl kemény, és bele sem süppedünk.

Minden van benne, ami kell

Felszereltség szempontjából nem tudnék rosszat mondani a T-Crossról, bár nem vagyok nagyigényű, szerintem minden megtalálható benne, amire szüksége van az embernek. Persze, vannak olyan luxusautók, amelyek olyan kütyükkel rendelkeznek, amire álmodban sem gondoltál volna, de a VW modelljénél sincs ok a panaszra. Ahogy azt megszokhattuk a Volkswagentől, a műszerfal minimalista stílusú, teljesen letisztult – mondhatnám, hogy a két kijelzőn kívül nem sokat változott az elmúlt évekhez képest.

Az alapmodell nem tartalmazza a digitális műszerfalat, de ha megvesszük a jobban felszerelt típust, akkor személyre szabható, ami azt jelenti, hogy a navigációtól a rádióig minden pont előttünk lehet, ez pedig, valljuk be, főleg Budapesten vagy nagy forgalomban határozottan előnyös. A nagyobb, 8 colos kijelzőn a megszokottól eltérően ParkPilot használható, ami segíti a könnyű manőverezést. A biztonságot a Front Assist és a City-vészfék garantálja, előbbi a sávtartásnál ritkán vállalja a felelősséget, ha valamit nem úgy gondol, ahogy te, egyből visszavált manuális vezérlésre. Ezt az autópályán tapasztalni leginkább, ott gyakran előfordult, hogy sávváltáskor visszahúzta a kormányt.

A fullextrás verzió kijelzői megkönnyítik igazi luxus érzetet adnak (Fotó: Bencze Vivien)

Nem ártana egy nagyobb motor

A Volkswagen T-Crossba eddig egyliteres benzinmotor került, de állítólag hamarosan érkezik az 1,6TDI is, ami azért megkönnyíti a közlekedés, hiszen maga az autó 1300 kiló körül van, ami nem könnyű, bár ez egyébként a dombon felfele nem látszik, leginkább az indulással küszködik. Az általam tesztelt autó 95 lóerővel gazdálkodott, de van 115 lóerős is, az 1,6-os változat pedig 150 lóerővel érkezik. Ez azt jelenti az én esetemben, hogy 10 másodperc kell a százhoz, és nagyjából 200 km/h a végsebessége, bár érzésem szerint leginkább a 130/140-es sebességnél érzi jól magát. A DSG váltó nagyon sokat dob az autón, de természetesen a kocsi árán is. Volt szerencsém kipróbálni a hétsebességes automatát, amit egyébként szuper vezetni, kényelmes, nem húzza túl, és nem is lassul le a váltásnál.

Az utastér belmagassága is nagy, ráadásul a lábnak is bőven van helye (Fotó: Bencze Vivien)

Megéri?

Bár ez nem számít prémiumautónak, cserébe elég kicsi is a társaihoz képest, ehhez képest pedig drágának mondható. Az alapára nagyjából 5,5 millió forint körül mozog, viszont ehhez analóg mutató és egy kis kijelző párosul, nagyjából a legkisebb motorral, kézi sebességváltóval. Ha egy jóval felszereltebb verziót szeretnénk, az már bőven üti a 8 milliót, sőt feljebb is megy. Az alapárat és a konkurens típusokat tekintve lehet keresnivalója a T-Crossnak, viszont magasabb felszereltséggel már kicsit sokallom az árat. Leginkább egyedülálló nőknek vagy pároknak ajánlom, akik olyan kocsit szeretnének, ami biztosan nem hagyja cserben őket.