Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Szabadidő

Hétmillió dollárból már ki is jön egy jobb babaház

Colleen Moore, a jazzkorszak egyik ünnepelt mozicsillaga a hangosfilm megjelenése után visszavonult a színészkedéstől, és megvalósította legnagyobb gyermekkori álmát: építtetett magának egy gigantikus babaházat.

Colleen Moore a húszas évek Amerikájának népszerű és sokat foglalkoztatott színésznője volt, egy karcsú, bubifrizurás flapperlány, aki leghíresebb főszerepét az 1923-ban készült Flaming Youth című korszak-definiáló filmben játszotta; ezt még az évtized nagy krónikása, a Szépek és átkozottak és a Nagy Gatsby írója, F. Scott Fitzgerald is úgy méltatta, mint az egyetlen mozgóképet, amely hitelesen örökítette meg a húszas évek szexuális forradalmát. Egyébként annyira hitelesen, hogy meztelenül (jó, neglizsében) fürdőzős jelenet is van benne, amit szerencsére pont meg is lehet nézni, ellentétben a film legnagyobb részével, mivel az sajnos elveszett, ahogy a színésznő életművének jelentős hányada is. Ami igen szomorú, azonban Colleen Moore-ra ma már nem is elsősorban a filmvásznon nyújtott teljesítménye, hanem egy különös hobbija, vagyis inkább szenvedélye miatt szokás emlékezni: a művésznő ugyanis egész életében valóságos megszállottja volt a babaházaknak, de annyira, hogy 1928-ban nekiállt, hogy felépítse minden babaházak királynőjét.

Colleen Moore a sikerei csúcsán (fotó: Wikipedia)

Filmes karrierje – akárcsak a pezsgőben fürdőző húszas évek – amúgy is a végéhez közeledett, jött a hangosfilm, majd a gazdasági világválság és egy egészen új világ, szóval épp itt volt az ideje, hogy az állástalan, ám dúsgazdag és még mindig nagyon fiatal (29 körül járt ekkoriban) színésznő végre megvalósítsa régi álmát. A teljes képhez hozzátartozik, hogy Moore inkább csak a tervezésben jeleskedett, a kivitelezést már hozzáértőkre bízta: a babaház vagy közismertebb nevén a tündérpalota hét teljes éven át készült, és közel száz szakember, művész és dizájner dolgozott rajta (noha valószínűleg azért nem egyszerre), a munkálatokat pedig Moore egyik régi ismerőse, a filmiparban is aktív belsőépítész, Harold Grieve vezette.

Colleen Moore és a tündérpalota (Fotó: Museum of Science and Industry, Chicago/Getty Images)

Aligha meglepő tehát, hogy a végeredmény ennek megfelelően tébolyultan eklektikus, befogadhatatlanul részletgazdag és egyedülállóan káprázatos lett. Már önmagában a csodakastély méretei is igen tiszteletet parancsolóak, hisz az alapterülete közel tíz négyzetméter, a legmagasabb tornya pedig a két és fél métert súrolja. De a lényeg nem is ez, hanem az a mintegy 1500 darab pazar kidolgozású mütyür, miniatűr és zsebműtárgy, ami be van zsúfolva az épület termeibe és szobáiba: található itt többek közt Isis-szobor, középkori falikárpit, aranyozott oltár, jegesmedvebunda, templomi orgona, orosz ikon, egyiptomi kohl edény, ezüstgolyókkal töltött pisztoly, rádiókészülék, egy komplett könyvtár, egy festmény személyesen Walt Disney-től, valamint elefántcsont ajtók, valódi üvegablakok, rózsakvarcból és jádekőből készült padlózatok, bevezetett folyóvíz és elektromosság és még ki tudja, mi minden.

A vélhetően rendkívül tehetős és extravagáns ízlésű tündéreknek szánt palotát 1935-ben, miután elkészült, Moore utasítására körbehordozták az ország nagyvárosaiban, mint az oltári szentséget, hogy így gyűjtsenek pénzt a szegény sorsú gyerekeknek; állítólag össze is jött vagy félmillió (más források szerint hétszázezer) dollár, körülbelül annyi, mint amennyibe az egész projekt került. A színésznő élete nagy művét végül a Chicagói Tudományos és Ipari Múzeumnak adományozta 1949-ben, de még vagy negyven évig, azaz 1988-ban bekövetkezett haláláig rendszeresen csinosítgatta és bővítgette különféle apróságokkal. A ház jelenlegi becsült (eszmei) értéke nagyjából hétmillió dollár, és ma is rendkívül népszerű látványosságnak számít. Aki a szeles városban jár, feltétlenül tekintse meg.

Fotó: J. B. Spector/Museum of Science and Industry, Chicago/Getty Images

Fotó: J. B. Spector/Museum of Science and Industry, Chicago/Getty Images

Fotó: J. B. Spector/Museum of Science and Industry, Chicago/Getty Images

Fotó: J. B. Spector/Museum of Science and Industry, Chicago/Getty Images

Fotó: J. B. Spector/Museum of Science and Industry, Chicago/Getty Images

Fotó: J.B. Spector/Museum of Science and Industry, Chicago/Getty Images

Fotó: J.B. Spector/Museum of Science and Industry, Chicago/Getty Images

Fotó: J.B. Spector/Museum of Science and Industry, Chicago/Getty Images

Fotó: J.B. Spector/Museum of Science and Industry, Chicago/Getty Images

Fotó: by J. B. Spector/Museum of Science and Industry, Chicago/Getty Images)

Fotó: J. B. Spector/Museum of Science and Industry, Chicago/Getty Images)

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top