Új olvasási statisztikákat tett közzé az Oktatási Hivatal, amelyekben a hazai és nemzetközi köznevelési mérések során keletkezett és rendelkezésre álló adatbázisok másodelemzésével vizsgálták a legfiatalabb korosztály olvasási szokásait.
A kutatás készítői arra voltak kíváncsiak, vajon a 18–70 éves, felnőtt lakosság olvasási szokásait leginkább jellemző adatok és az azokból levont következtetések mennyire érhetők tetten 9-10 éves életkorban. Milyen bizonyossággal állíthatjuk, hogy a későbbi életkori szakaszokban vizsgált folyamatok már ekkor jelen vannak? Az összegzés alapjául szolgáló PIRLS 2016 mérést országosan reprezentatív mintán nézték, közel 4600, 4. évfolyamos magyar tanuló bevonásával.
Földrajzóra Kecskeméten (MTI Fotó: Ujvári Sándor)
Az olvasás szeretetét a nemek szerinti megoszlásban mutató adatok alapján a korábban leírt nemzetközi és hazai eredmények ismét megerősítést nyertek: a lányok már ilyen fiatalon is jobban szeretnek olvasni. Az is megállapítható, hogy mind az édesapák, mind az édesanyák iskolai végzettsége összefüggést mutat a tanulók olvasásszeretetével.
Az adatbázisok másodelemzése nyomán úgy látszik, a tanórai vagy a tanórákon kívüli feldolgozási eljárások a pedagógiai gyakorlatban kitüntetett szerepet töltenek be, mert a tanulók jobban szeretnek olvasni, ha úgy érzik, tanáruk bátorítja őket arra, hogy megosszák gondolataikat arról, amit olvastak. Ezenfelül az olvasás szeretetére az is pozitív hatással van, ha a tanár a tanórán kérdezi meg, hogy a tanulók miről olvastak – foglalja össze a kutatás eredményeit az Eduline.
