Ha ez igaz rád, te is mindent túlgondolsz

A túlgondolás az, amikor folyton egy téma körül pörögsz, úgy érzed, képtelen vagy leállni, és rágódsz bármin, ami a kezed – vagyis inkább az agyad – ügyébe kerül. Úgy tűnhet, hogy ez nem egy rossz tulajdonság, hiszen csak megfontolt leszel tőle, de igazából elég rossz hatással van a mentális egészségedre.

Dr. David A. Clark pszichológus professzor sok páciensénél találkozik azzal a problémával, hogy túlterhelődnek a gondolataiktól. Frusztrálttá teszi őket, hogy mindent kényszeresen analizálnak, bármilyen gondolat bukkan fel az agyukban, késztetést éreznek rá, hogy a végletekig elemezzék.

Amikor a saját fejedben ragadsz

Dr. Clark egyik páciense, Jessica szorongás miatt kereste fel a pszichológust, de rövid időn belül kiderült, hogy a túlgondolás csapdájába került. Minden negatív gondolata beindított nála egy önelemző folyamatot, amitől rettenetesen szenvedett. Olyan kérdésekkel kínozta magát, újra meg újra, hogy „mi lesz, ha örökre ebben az állapotban ragadok?”, vagy „át kell vennem az irányítást a gondolataim felett”. Órákig képes volt analizálni azt is, hogy ki mit mondott, milyen hangsúllyal, és persze mindenkiről rosszat feltételezett. Saját bevallása szerint Jessica a fejében ragadt.

Ismerős a helyzet, amikor egy apróságból hatalmas probléma lesz a gondolataidban? Nem ír vissza azonnal a párod, te pedig pár perc múlva már azon pörögsz, hogy biztos utál, megcsal, el fog hagyni? Vagy a főnököd röviden válaszol a hosszú e-mailedre, és nem bírsz aludni aznap éjszaka, mert biztos ki akar rúgni, és vége lesz a világnak? Ez a túlgondolás, azaz agyalás tipikus esete, és túl sokan szenvedünk benne: azon is aggódunk, ami nem létezik, és megszállottan forgatjuk az agyunkban a negatív gondolatokat.

Mint mindenhez, ehhez is lassan hozzászokunk, és egy idő után már fel sem tűnik, hogy mi zajlik a fejünkben, pedig ez a fajta túlgondolás az egész életünkre, az általános közérzetünkre, a döntéseinkre is rányomja a bélyegét, úgyhogy mindenképpen érdemes foglalkozni vele. A szakember szerint elsőként azt kell tudatosítani magunkban, hogy

a túlgondolás nem a személyiségünk része, hanem egy szokás.

Amikor folyton agyalunk, rengeteg időt töltünk el azzal, hogy megértsük a saját gondolatainkat, és borzasztó energiákat fektetünk abba, hogy átvegyük a kontrollt felettük. Általában a negatív gondolatok kapják a legtöbb figyelmet és analízist, amitől aztán szorongás törhet ránk, frusztráltak leszünk, és folyamatos bűntudattal küzdünk.

Fotó: Unsplash

A túlgondolás jelei

Dr. Clark egy kérdéssort állított össze a The Anxious Thoughts Workbook című könyvében az agyalás felismerésére:

• Minden pillanatban tudatában vagy, milyen gondolatok vannak a fejedben?
• Gyakran tűnődsz azon, miért vannak bizonyos gondolataid?
• Gyakran vizsgálod meg mélyebben a gondolataid jelentését?
• Amikor ideges vagy, arra koncentrálsz, milyen gondolataid vannak?
• Késztetést érzel, hogy megértsd, hogyan működik az elméd?
• Fontos számodra, hogy szigorú kontroll alatt tartsd a gondolataidat?
• Nehezen viseled a spontán gondolatokat?
• Gyakran előfordul, hogy nem tudod irányítani a gondolataidat?

Ha sok igen válaszod van a fenti kérdésekre, akkor jó eséllyel te is a túlgondolás csapdájában vergődsz. A szakember szerint ez két okból is probléma. Egyrészt ha túlgondolod az életed fontos kérdéseit, akkor döntésképtelenségbe taszíthatod magadat, és beleesel a halogatás és az elkerülés hibájába, amivel a saját előremeneteledet hátráltatod. Másrészt pedig ha folyton a negatív gondolatok között őrlődsz, akkor kimaradsz az életből, mert észre sem veszed, amikor valami pozitív történik veled.

Hogyan győzd le az agyalást?

A pszichológus nem hagy egyedül a problémával, a tanácsait érdemes megfogadni, ha már elég volt a sok zavaró gondolatból.

1. Ismerd fel, mitől aktiválódik a túlgondolás

Még a legelszántabbak sem agyalnak álló nap, hanem van pár téma, ami kiváltja náluk a negatív gondolatfolyamot. Ha például aggódós vagy, akkor lehet, hogy a jövő témaköre az, ami miatt elkezdődik az agyalás. Másnak meg lehet, hogy az, ha úgy érzi, nem kedvelik mások. Találd meg, nálad mikor aktiválódik a túlgondolás.

2. Tudatosítsd magadban, mi történik

Már azzal nagyban csökkentheted a belső feszültséget, ha észreveszed és tudatosítod magadban, hogy épp agyalni kezdtél. Ilyenkor a megfigyelő szerepébe helyezkedsz, és kívülről tudsz ránézni a saját gondolataidra, ami segít átlendülni a helyzeten ahelyett, hogy belehúznád magad.

3. Gondold át, miben segít az agyalás

Van azért jó oldala is ennek a szakember szerint, és ahhoz, hogy legyőzd, át kell látnod azt is, miben volt a múltban a segítségedre a túlgondolás. Lehet, hogy ezért nem váltál el? Vagy épp emiatt szabadultál meg egy mérgező kapcsolattól? Esetleg az agyalás vezetett oda, hogy felmondj a régi munkahelyeden, és sokkal jobb állást találj?

A túlgondolás káros hatással van a mentális egészségre, főleg akkor, ha folyamatosan negatív gondolatok körül forogsz, de nem kell, hogy a személyiséged részének tekintsd, le lehet róla szokni tudatosan, sok gyakorlással.