nlc.hu
Szabadidő
Itt az 5G, jöhetnek az okoshűtők, távolból leolvasható villanyórák

Itt az 5G, jöhetnek az okoshűtők, távolból leolvasható villanyórák

A negyedik után Magyarországra is megérkezett az „ötödik gé", így utánajártunk, milyen változásokat hozhat az életünkbe az új technológia.

Idén január elsején átléptünk egy új évtizedbe, amelyről már most kijelenthetjük, hogy az egyik legfontosabb meghatározó technológiája az 5G adatátvitel – pestiesen szólva mobilnet – lesz. Azt már talán a laikusabb felhasználók is tudják, hogy a széles sávú mobilinternet jelenlegi legelterjedtebb változatát a 4G rövidítéssel jelölik, amely a negyedik generációs vezeték nélküli szolgáltatásokat jelöli. A 4G-nek köszönhetően tudunk már ma is netflixezni, vagy épp jó minőségű zenét hallgatni az okostelefonunkon vagy a telefonnal összekapcsolt laptopunkon, ha épp nem csatlakozunk otthoni, munkahelyi vagy nyilvános wifi-hálózatra. 

A 4G azonban már szűk másfél évtizedes technológiát jelent: az első 4G-hálózatot a brit Truphone távközlési cég építette ki 2006-ban, míg nálunk 2012-ben kezdődött az első 4G-szolgáltatás a Telekom zászlaja alatt. Ugyanez a cég múlt héten indította el kereskedelmi 5G-szolgáltatását Budapesten, ezért Szabó Melindához, a Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyetteséhez fordultunk, hogy avasson be minket az izgalmas új technológiában rejlő lehetőségekbe. 

Szabó MElinda az 5G magyarországi bevezetéséről beszélt lapunknak

Szabó Melinda, a Telekom vezérigazgató-helyettese (Fotó: Telekom)

Mielőtt mélyebbre merülnénk, helyezzük egy kicsit képbe a laikus olvasókat: mit jelent az 5G, mekkora fejlődést jelent ez a most használt 4G mobilnethez képest?

Az 5G a telekommunikációs iparág válasza az élet minden területén végbemenő digitalizációra. A korábbi mobiltechnológiák mind egy-egy központi szolgáltatás vagy felhasználási terület köré épültek: a 2G a hang és SMS, 3G a mobilinternet köré, a 4G technológia pedig még gyorsabb adatátvitelt tett lehetővé – de ezeknél a fejlődés lineáris maradt. Az 5G ehhez képest egy egészen új világot nyit majd meg, olyan hálózati alkalmazásokkal, amelyek valóságos forradalmat jelentenek majd a mobilkommunikáció terén.

Az 5G-vel kapcsolatban gyakori érv, hogy a technológia segítségével most már ténylegesen létre lehet hozni a „dolgok internetét”, az Internet of Things-t (IoT), vagyis sokkal több szenzort, digitális eszközt lehet bekapcsolni a napi adatáramlásba. Hogyan segíti majd az életünket ez a technológia?

Már ma is szinte hétköznapi dolog, hogy egy felhasználó tablettel, okosórával, telefonnal együtt 3-4 online eszközt használ. Az 5G technológiának köszönhetően viszont további, intelligens szenzorokkal ellátott használati tárgyakkal fogunk a nem is olyan távoli jövőben találkozni, az eszközök száma ezért várhatóan ugrásszerűen meg fog növekedni. Gondoljunk itt az okoshűtőre, okosmosógépre, távolból leolvasható villanyórákra, vízórákra és gázórákra, de a lakossági felhasználáson túl az iparban, mezőgazdaságban, szolgáltatásokban, egészségügyben szinte végtelen lehetőség van az 5G adottságainak kiaknázására.

Hogyan kell a gyakorlatban elképzelni az 5G-s eszközök működését? Ha van mondjuk 10 eszközöm, szenzorom (pl., amivel a szántóföldek állapotát figyelem vagy a futárcégem járműveinek a mozgását követem) akkor 10 darab 5G-előfizetésre lesz szükségem?

Ezekben az esetekben az ügyfél jellemzően nem külön veszi meg a szenzort és az előfizetést, hanem egy komplett, az igényeire szabott, működő szolgáltatást vesz, ahol a megoldás szállítója biztosítja az eszközöket és a szolgáltatást, a szoftveres felületet, amin követni lehet a paramétereket, és gyakran még akár a személyes támogatás lehetősége is bekerülhet a csomagba.

A Tesla önvezető autója, az S modell (Fotó: Jasper Juinen/Bloomberg via Getty Images)

A Tesla önvezető autója, az S modell (Fotó: Jasper Juinen/Bloomberg via Getty Images)

Az 5G-re elsősorban az olyan dolgokhoz lesz szükség, amelyek nagy sávszélességű, folyamatos, valós idejű adatkapcsolatot igényelnek. Ilyenek például az önvezető járművek, a távvezérelt precíziós eszközök, a nagy számítási igényű, felhő alapú alkalmazások tömeges használata, vagy a tömeges streaming.

Elsősorban a cégek, vállalkozások lesznek az 5G célcsoportja, vagy a „civil” felhasználók számára is ugyanilyen fontos lesz majd a technológia?

Mindkét csoport számára egyaránt fontos lesz. Az 5G új lehetőségeket hoz többek között a szállítmányozásban, az automatizáció és a robotika terén, a mezőgazdaságban, a szórakoztató iparban, az orvostudományban, a közlekedésben, de fontos szerepe lesz a különféle okos mérőórák működésében és az okosvárosok létrejöttében is. Ezek az ipari szereplőket érintik, míg kifejezetten a lakossági felhasználók főleg a szórakoztatásban, kiterjesztett vagy virtuálisvalóság-alkalmazásokban, tanulásban, játékban élhetik majd át a technológiában rejlő lehetőségeket.

A koronavírus-járvány miatt az élet rengeteg területén kellett hirtelen átállni távmunkára, home office-ra. A jövőben milyen változásokat segíthet elő az 5G például az oktatás vagy az egészségügy terén?

Néhány héttel ezelőtt még sokan idegenkedtek a digitális tanulástól is, akárcsak attól, hogy egy orvos távolról vizsgáljon meg bennünket – ma pedig, kis túlzással, minden család megtapasztalta ezeket.

A Magyar Telekom leányvállalata, a T-Systems révén már jó ideje fejleszt olyan rendszereket, amelyek éppen azt szolgálják, hogy az adat utazzon, ne a beteg. Ma már fizikailag kinyomtatott receptek nélkül is kiválhatjuk a felírt gyógyszert a patikában, de azért sem kell feltétlenül kimozdulni, hogy egy 24 órás vérnyomásmérő által rögzített adatokat ki tudja értékelni az orvosunk, vagy éppen egy diagnosztikai szoftver.

Gyógyszertári automata robot egy győri patikában (MTI Fotó: Krizsán Csaba)

Gyógyszertári automata robot egy győri patikában (Fotó: MTI / Krizsán Csaba)

Az ilyen automatizált megoldások jelentősen tudják csökkenteni az egészségügyi szakemberek terheltségét, általuk hatékonyabban tudják kihasználni az egészségügyi kapacitásokat és nem utolsósorban, időt és energiát spórolnak a pácienseknek. Sok időt és költséget megspórolhatunk, ha a testünkön viselt eszközök és adatfeldolgozó szoftverek révén még a tünetek jelentkezése előtt jelezhetjük a betegségeket, amellyel akár életeket menthetünk. A távdiagnózis és a távolról végzett műtétek is mind az 5G által válhatnak elérhetővé.

Az internetre kapcsolódó okoseszközök és szenzorok hogyan tudnak majd hozzájárulni egy esetleges jövőbeni járvány korai felismeréséhez, megakadályozásához?

A mai mobilkommunikáció nagy része még a 4G hálózaton zajlik, amely a mostani nehéz helyzetben is bizonyít. Az elmúlt hetek eseményei megmutatták, hogyan tudjuk működtetni az életünket a digitális szolgáltatásokon és technológiai megoldásokon keresztül: segítenek abban, hogy dolgozzunk, kapcsolatot tartsunk és legalább online csatlakozzunk a számunkra fontos közösségekhez.

A megnövekedett kommunikációs és digitalizációs igényeket az 5G várhatóan hatékonyabban tudja majd kezelni a jövőben a nagyobb rendelkezésre álló kapacitásával, nagyobb elérhető sebességével. A szolgáltatás egyelőre még területileg korlátozottan használható, és az 5G-képes készülékek sem terjedtek még el. Viszont ezekre a tulajdonságokra lehet majd alkalmazásokat építeni és fejleszteni, amelyek segíthetnek felvenni a küzdelmet a járványokkal.

Számos európai országban láthattunk példákat az összesített – és anonim – adatok felhasználására a járvány elleni harcban. Az egészségügyi, járványkezelésben jártas szakemberek támogatják és segítik a védekezést, a telekommunikációs vállalatok pedig működtetik a kritikus infrastruktúrát, amely biztosítja a védekezéshez szükséges digitális szolgáltatások elérését.

A technológia elterjedésével rengeteg új adathoz jutunk majd, amelyek gyökeresen megváltoztathatják, amit ma tudunk/gondolunk a világról. Milyen területeken jelenthet nagy előrelépést az 5G?

A különböző folyamatok, események távoli megfigyelése és elemzése az iparban és a mezőgazdaságban kulcsfontosságúvá válik majd. Egy gyártási vagy termelési folyamatnak pedig szinte minden aspektusa mérhető lesz, és a szenzorokból származó adatok kiértékelésével, gyakorlatilag valós időben lehet majd optimalizálni a különböző tevékenységeket. Csak egy példát említve: a termőterületről származó részletes adatok – páratartalom, talajnedvesség, hőmérséklet – elemzésével akár négyzetméterre pontosan meg lehet majd mondani a növényvédőszert szóró drónnak, hol mennyi permetezésre van szükség.

A BBC információi szerint a 5G-adókból sokkal több kell majd, mint az eddig használt adótornyokból. Mit jelent ez az energiafelhasználás szempontjából? Lehet-e fenntartható az 5G?

Nem arról szól ez a történet, hogy tömegesen jönnek létre új bázisállomások, hanem a már meglévő állomásainkon fog megjelenni az 5G. A nagyforgalmú helyeken – stadionok, rendezvények, pályaudvarok, bevásárlóközpontok – az úgynevezett kiscellás megoldásokat fogjuk használni, amelyek energiaigénye sokkal kisebb. Ugyanakkor több ötletet is vizsgálunk, amivel még zöldebbé tehetjük az 5G-t, de ezekről jelenleg még korai lenne nyilatkozni.

Fotó: Alex Tai/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

Fotó: Alex Tai/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

A technológiával kapcsolatban rengeteg a tévhit és a félinformáción alapuló félelemkeltés. Mik a leggyakoribb konteók az 5G-vel kapcsolatban és hogyan válaszolnak erre a távközléssel foglalkozó szakemberek, mérnökök, kutatók?

Természetes, hogy minden új technológia megjelenésekor felmerül a kérdés, milyen hatással lesz az emberi szervezetre, egészségre. Ezért folyamatosan figyelemmel kísérjük az 5G technológia egészségügyi hatásaival kapcsolatos kutatásokat, méréseket.

Egyelőre – hasonlóan az összes korábbi mobilgenerációhoz – semmi sem bizonyítja, hogy az 5G-nek egészségkárosító hatása volna. Ezt támasztja alá a 2020 márciusában publikált ICNIRP-ajánlás is. Emellett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal egyetemben rendszeres ellenőrzéseket végzünk a tesztállomásainkon, és a jövőben is nagy figyelmet szentelünk az 5G technológia biztonságos használatának.

Meddig maradhat velünk a 4G? És az 5G? Lehet-e már arról beszélni, mit tud majd a 6G vagy ez még nagyon a jövő zenéje?

Az új mobiltechnológiák nagyjából tízévente követik egymást. A 90-es évek a 2G-ről, a 2000-es évek a 3G-ről, a 2010-es évek a 4G-ről, a 2020-as évek pedig várhatóan az 5G-ről szólnak. Ha marad ez a fejlődési ütem, akkor 2030 körül számíthatunk a 6G-re, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy a 4G, 5G hálózatokat ekkor lekapcsoljuk, azok még ezután is sokáig velünk lesznek.
Amikor elkezdtük a 4G hálózatokat fejleszteni, még elképzelni sem tudtuk volna azt az adatmennyiséget, ami ma már természetesnek tűnik számunkra. Ezért nem állunk meg, és megyünk tovább a következő fejlesztési ciklusokba, még akkor is, ha nem biztos, hogy a legnagyobb eredmények már holnap látszani fognak.

További cikkeink digitális kommunikáció témában:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top