Idén január elsején átléptünk egy új évtizedbe, amelyről már most kijelenthetjük, hogy az egyik legfontosabb meghatározó technológiája az 5G adatátvitel – pestiesen szólva mobilnet – lesz. Azt már talán a laikusabb felhasználók is tudják, hogy a széles sávú mobilinternet jelenlegi legelterjedtebb változatát a 4G rövidítéssel jelölik, amely a negyedik generációs vezeték nélküli szolgáltatásokat jelöli. A 4G-nek köszönhetően tudunk már ma is netflixezni, vagy épp jó minőségű zenét hallgatni az okostelefonunkon vagy a telefonnal összekapcsolt laptopunkon, ha épp nem csatlakozunk otthoni, munkahelyi vagy nyilvános wifi-hálózatra.
A 4G azonban már szűk másfél évtizedes technológiát jelent: az első 4G-hálózatot a brit Truphone távközlési cég építette ki 2006-ban, míg nálunk 2012-ben kezdődött az első 4G-szolgáltatás a Telekom zászlaja alatt. Ugyanez a cég múlt héten indította el kereskedelmi 5G-szolgáltatását Budapesten, ezért Szabó Melindához, a Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyetteséhez fordultunk, hogy avasson be minket az izgalmas új technológiában rejlő lehetőségekbe.
Szabó Melinda, a Telekom vezérigazgató-helyettese (Fotó: Telekom)
Mielőtt mélyebbre merülnénk, helyezzük egy kicsit képbe a laikus olvasókat: mit jelent az 5G, mekkora fejlődést jelent ez a most használt 4G mobilnethez képest?
Az 5G a telekommunikációs iparág válasza az élet minden területén végbemenő digitalizációra. A korábbi mobiltechnológiák mind egy-egy központi szolgáltatás vagy felhasználási terület köré épültek: a 2G a hang és SMS, 3G a mobilinternet köré, a 4G technológia pedig még gyorsabb adatátvitelt tett lehetővé – de ezeknél a fejlődés lineáris maradt. Az 5G ehhez képest egy egészen új világot nyit majd meg, olyan hálózati alkalmazásokkal, amelyek valóságos forradalmat jelentenek majd a mobilkommunikáció terén.
Az 5G-vel kapcsolatban gyakori érv, hogy a technológia segítségével most már ténylegesen létre lehet hozni a „dolgok internetét”, az Internet of Things-t (IoT), vagyis sokkal több szenzort, digitális eszközt lehet bekapcsolni a napi adatáramlásba. Hogyan segíti majd az életünket ez a technológia?
Már ma is szinte hétköznapi dolog, hogy egy felhasználó tablettel, okosórával, telefonnal együtt 3-4 online eszközt használ. Az 5G technológiának köszönhetően viszont további, intelligens szenzorokkal ellátott használati tárgyakkal fogunk a nem is olyan távoli jövőben találkozni, az eszközök száma ezért várhatóan ugrásszerűen meg fog növekedni. Gondoljunk itt az okoshűtőre, okosmosógépre, távolból leolvasható villanyórákra, vízórákra és gázórákra, de a lakossági felhasználáson túl az iparban, mezőgazdaságban, szolgáltatásokban, egészségügyben szinte végtelen lehetőség van az 5G adottságainak kiaknázására.
Hogyan kell a gyakorlatban elképzelni az 5G-s eszközök működését? Ha van mondjuk 10 eszközöm, szenzorom (pl., amivel a szántóföldek állapotát figyelem vagy a futárcégem járműveinek a mozgását követem) akkor 10 darab 5G-előfizetésre lesz szükségem?
Ezekben az esetekben az ügyfél jellemzően nem külön veszi meg a szenzort és az előfizetést, hanem egy komplett, az igényeire szabott, működő szolgáltatást vesz, ahol a megoldás szállítója biztosítja az eszközöket és a szolgáltatást, a szoftveres felületet, amin követni lehet a paramétereket, és gyakran még akár a személyes támogatás lehetősége is bekerülhet a csomagba.
A Tesla önvezető autója, az S modell (Fotó: Jasper Juinen/Bloomberg via Getty Images)
Az 5G-re elsősorban az olyan dolgokhoz lesz szükség, amelyek nagy sávszélességű, folyamatos, valós idejű adatkapcsolatot igényelnek. Ilyenek például az önvezető járművek, a távvezérelt precíziós eszközök, a nagy számítási igényű, felhő alapú alkalmazások tömeges használata, vagy a tömeges streaming.
Elsősorban a cégek, vállalkozások lesznek az 5G célcsoportja, vagy a „civil” felhasználók számára is ugyanilyen fontos lesz majd a technológia?
Mindkét csoport számára egyaránt fontos lesz. Az 5G új lehetőségeket hoz többek között a szállítmányozásban, az automatizáció és a robotika terén, a mezőgazdaságban, a szórakoztató iparban, az orvostudományban, a közlekedésben, de fontos szerepe lesz a különféle okos mérőórák működésében és az okosvárosok létrejöttében is. Ezek az ipari szereplőket érintik, míg kifejezetten a lakossági felhasználók főleg a szórakoztatásban, kiterjesztett vagy virtuálisvalóság-alkalmazásokban, tanulásban, játékban élhetik majd át a technológiában rejlő lehetőségeket.
A koronavírus-járvány miatt az élet rengeteg területén kellett hirtelen átállni távmunkára, home office-ra. A jövőben milyen változásokat segíthet elő az 5G például az oktatás vagy az egészségügy terén?
Néhány héttel ezelőtt még sokan idegenkedtek a digitális tanulástól is, akárcsak attól, hogy egy orvos távolról vizsgáljon meg bennünket – ma pedig, kis túlzással, minden család megtapasztalta ezeket.
A Magyar Telekom leányvállalata, a T-Systems révén már jó ideje fejleszt olyan rendszereket, amelyek éppen azt szolgálják, hogy az adat utazzon, ne a beteg. Ma már fizikailag kinyomtatott receptek nélkül is kiválhatjuk a felírt gyógyszert a patikában, de azért sem kell feltétlenül kimozdulni, hogy egy 24 órás vérnyomásmérő által rögzített adatokat ki tudja értékelni az orvosunk, vagy éppen egy diagnosztikai szoftver.
Gyógyszertári automata robot egy győri patikában (Fotó: MTI / Krizsán Csaba)
Az ilyen automatizált megoldások jelentősen tudják csökkenteni az egészségügyi szakemberek terheltségét, általuk hatékonyabban tudják kihasználni az egészségügyi kapacitásokat és nem utolsósorban, időt és energiát spórolnak a pácienseknek. Sok időt és költséget megspórolhatunk, ha a testünkön viselt eszközök és adatfeldolgozó szoftverek révén még a tünetek jelentkezése előtt jelezhetjük a betegségeket, amellyel akár életeket menthetünk. A távdiagnózis és a távolról végzett műtétek is mind az 5G által válhatnak elérhetővé.
Az internetre kapcsolódó okoseszközök és szenzorok hogyan tudnak majd hozzájárulni egy esetleges jövőbeni járvány korai felismeréséhez, megakadályozásához?
A mai mobilkommunikáció nagy része még a 4G hálózaton zajlik, amely a mostani nehéz helyzetben is bizonyít. Az elmúlt hetek eseményei megmutatták, hogyan tudjuk működtetni az életünket a digitális szolgáltatásokon és technológiai megoldásokon keresztül: segítenek abban, hogy dolgozzunk, kapcsolatot tartsunk és legalább online csatlakozzunk a számunkra fontos közösségekhez.
A megnövekedett kommunikációs és digitalizációs igényeket az 5G várhatóan hatékonyabban tudja majd kezelni a jövőben a nagyobb rendelkezésre álló kapacitásával, nagyobb elérhető sebességével. A szolgáltatás egyelőre még területileg korlátozottan használható, és az 5G-képes készülékek sem terjedtek még el. Viszont ezekre a tulajdonságokra lehet majd alkalmazásokat építeni és fejleszteni, amelyek segíthetnek felvenni a küzdelmet a járványokkal.
Számos európai országban láthattunk példákat az összesített – és anonim – adatok felhasználására a járvány elleni harcban. Az egészségügyi, járványkezelésben jártas szakemberek támogatják és segítik a védekezést, a telekommunikációs vállalatok pedig működtetik a kritikus infrastruktúrát, amely biztosítja a védekezéshez szükséges digitális szolgáltatások elérését.
A technológia elterjedésével rengeteg új adathoz jutunk majd, amelyek gyökeresen megváltoztathatják, amit ma tudunk/gondolunk a világról. Milyen területeken jelenthet nagy előrelépést az 5G?
A különböző folyamatok, események távoli megfigyelése és elemzése az iparban és a mezőgazdaságban kulcsfontosságúvá válik majd. Egy gyártási vagy termelési folyamatnak pedig szinte minden aspektusa mérhető lesz, és a szenzorokból származó adatok kiértékelésével, gyakorlatilag valós időben lehet majd optimalizálni a különböző tevékenységeket. Csak egy példát említve: a termőterületről származó részletes adatok – páratartalom, talajnedvesség, hőmérséklet – elemzésével akár négyzetméterre pontosan meg lehet majd mondani a növényvédőszert szóró drónnak, hol mennyi permetezésre van szükség.
A BBC információi szerint a 5G-adókból sokkal több kell majd, mint az eddig használt adótornyokból. Mit jelent ez az energiafelhasználás szempontjából? Lehet-e fenntartható az 5G?
Nem arról szól ez a történet, hogy tömegesen jönnek létre új bázisállomások, hanem a már meglévő állomásainkon fog megjelenni az 5G. A nagyforgalmú helyeken – stadionok, rendezvények, pályaudvarok, bevásárlóközpontok – az úgynevezett kiscellás megoldásokat fogjuk használni, amelyek energiaigénye sokkal kisebb. Ugyanakkor több ötletet is vizsgálunk, amivel még zöldebbé tehetjük az 5G-t, de ezekről jelenleg még korai lenne nyilatkozni.
Fotó: Alex Tai/SOPA Images/LightRocket via Getty Images
A technológiával kapcsolatban rengeteg a tévhit és a félinformáción alapuló félelemkeltés. Mik a leggyakoribb konteók az 5G-vel kapcsolatban és hogyan válaszolnak erre a távközléssel foglalkozó szakemberek, mérnökök, kutatók?
Természetes, hogy minden új technológia megjelenésekor felmerül a kérdés, milyen hatással lesz az emberi szervezetre, egészségre. Ezért folyamatosan figyelemmel kísérjük az 5G technológia egészségügyi hatásaival kapcsolatos kutatásokat, méréseket.
Egyelőre – hasonlóan az összes korábbi mobilgenerációhoz – semmi sem bizonyítja, hogy az 5G-nek egészségkárosító hatása volna. Ezt támasztja alá a 2020 márciusában publikált ICNIRP-ajánlás is. Emellett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal egyetemben rendszeres ellenőrzéseket végzünk a tesztállomásainkon, és a jövőben is nagy figyelmet szentelünk az 5G technológia biztonságos használatának.
Meddig maradhat velünk a 4G? És az 5G? Lehet-e már arról beszélni, mit tud majd a 6G vagy ez még nagyon a jövő zenéje?
Az új mobiltechnológiák nagyjából tízévente követik egymást. A 90-es évek a 2G-ről, a 2000-es évek a 3G-ről, a 2010-es évek a 4G-ről, a 2020-as évek pedig várhatóan az 5G-ről szólnak. Ha marad ez a fejlődési ütem, akkor 2030 körül számíthatunk a 6G-re, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy a 4G, 5G hálózatokat ekkor lekapcsoljuk, azok még ezután is sokáig velünk lesznek.
Amikor elkezdtük a 4G hálózatokat fejleszteni, még elképzelni sem tudtuk volna azt az adatmennyiséget, ami ma már természetesnek tűnik számunkra. Ezért nem állunk meg, és megyünk tovább a következő fejlesztési ciklusokba, még akkor is, ha nem biztos, hogy a legnagyobb eredmények már holnap látszani fognak.
További cikkeink digitális kommunikáció témában:
- Óvatosan fertőtlenítsd a telefonodat, ha nem akarsz pórul járni!
- A hároméves gyerekek fele már okostelefont használ
- A koronavírus felpörgette ezeknek az okostelefonos applikációknak a letöltéseit
