Szabadidő

Sátánista pornónovellát írt Karinthy Frigyes, bíróságra is került miatta

Bár az irodalmi karikatúrák legnagyobb hazai mestere eredetileg viccnek szánta, annyira jól sikerült, hogy némelyek túlságosan is komolyan vették.

Az Est című napilap 1924. szeptember 14-i számában egy egészen vérfagyasztó novella jelent meg:

a Fekete mise.

Amely valószínűleg már a címével is a frászt hozta a lányos anyákra, a tisztességben megőszült kanonokokra és minden erkölcsös, istenfélő magyar polgárra. Bár csupán néhány bekezdés az egész, a mű – amely voltaképpen egy sátánista szeánszba forduló lucskos templomi orgia igen érzékletes leírása – a morális és nemi eltévelyedések valóságos tárházát vonultatta fel: meztelenül vonagló testeket, őrjöngő apácákat, ördögimádó főpapot, vért, izzadságot, mámort, görcsbe torzuló lágyékot és a hetérák ölének fanyar illatát. Szerencsére a MEK-en is olvasható, de azért muszáj egy kicsit idéznünk belőle:

Nem, nem lehetett bírni tovább. Néhányan a tölgyfa ajtók tábláit döngették már, hogy engedjék ki őket ebből a pokolból. S az ifjú, ki az oltár lépcsőjén fetrengett, úgy érezte, mintha testének minden porcikája szétmállana, s riadt lelke, mely e szörnyű éjszakán ismerte meg először ezt a testet, most menekülni akarna belőle – menekülni, de merre? Tegnap még tiszta szemein át nem lehetett – ezek a szemek véresek és ködösek voltak, és égtek, mint a zsarátnok –, szájában rekedt röhögés állta el az utat, fülében trágár szavak, orrában bódító szagok – lefelé igyekezett a lélek, görcsbe torzuló lágyéka felé, aminek mélyébe pióca tapadt, s szítta ki belőle az életet, oda se mert nézni, szembogara kifordult, s könyörgő tekintetét az oltár felé vetette… nem… nem… rettenetes… elég volt…Pedig csak most kezdődik, úgy látszott! Fent a toronyban a harang tizenkettőt ütött – sivítás zengett fel utána, s Bonifácius, a kiátkozott pap, meztelen, gonosz testén bíborpalásttal, fején drágaköves süveggel lassan megindult a lépcsőn, az oltár felé. Kitárt karjai végén, meggörbült ujjai hegyén mintha zöld láng libegne – arcát vörösre festi a szentélyből lecsüngő ámpolna bíborkristálya.

És így tovább. Némiképp meglepő, de ezt a posztszecessziósan burjánzó szövegbe foglalt sátánista pornót nem valami perverz és dekadens főúr írta egy misztikus toronyszobában, hanem Magyarország legnépszerűbb humoros szerzője, Karinthy Frigyes; szóval lehet sejteni, hogy itt inkább valami viccről van szó. Karinthy egy bő évtizeddel korábban ugyebár pont irodalmi karikatúrákkal, pastiche-okkal (Így írtok ti) lett sikeres, és a Fekete misét is valami hasonlónak szánta, csakhogy a hatóságok egyáltalán nem vették viccnek a dolgot, és a szerző ellen – ahogy a Népszava korabeli száma írja – a budapesti ügyészség vallásgyalázás és szemérem elleni vétség címén vádat emelt azzal az indokkal, hogy a fekete mise leírása a katolikus vattás egyházi szertartásának kigúnyolása és a misére összegyülekezett emberek megrajzolása azonkívül sérti a szemérmet is.

Karinthy Frigyes portréja (forrás: Wikipedia)

Karinthy Frigyes portréja (forrás: Wikipedia)

Az 1925. április 1-jén tartott, és természetesen óriási érdeklődéssel kísért nyilvános tárgyalás nem nélkülözte a szürreális pillanatokat.  

A novellát – csak hogy mindenki tisztában legyen a benne található borzalmakkal – például egy Szabolcska Mihály nevű szavazóbíró olvasta fel a nagytiszteletű bíróság és a többi egybegyűlt előtt; bár ő vélhetően nem azonos a Karinthy által is kiparodizált, népieskedő fűzfapoéta Szabolcska Mihállyal, de azért ez így nyilván megalapozta a hangulatot. Aztán következett Karinthy vallomása. Érdemes elolvasni az egészet, olyan, mint valami abszurd dráma húsz évvel későbbről:

— Karinthy Frigyes, álljon fel – szól Töreky elnök a novella felolvasása után. — Megértette, mivel van vádolva?

— Megértettem.

— Elismeri bűnösségét?

— Nem ismerem el.

— A novellát ön írta?

— Igen.

— Ön is tette közzé?

— Igen .

— Tehát az ön tudtával jelent meg a novella.

— Nem érzem magam bűnösnek – kezdi védekezését Karinthy — abban az értelemben, ahogy a vádirat szól. De magam előtt, mint író előtt, hibáztatom magamat azért, hogy nem sikerült olyan világosan kifejteni, amit akartam, hogy mindenki megértse, mit akartam ezzel a novellámmal.

— Nem mindenki értette meg, úgy látszik, az ügyész úr sem. Fejtse ki tehát, hogy mi volt a célja ezzel a novellával.

— Megpróbáltam a szatanikus, démonikus, erotikus stílust nevetségessé tenni, ennek a stílusnak művészietlenségét hangsúlyozva. Mint tudjuk, ennek a stílusnak német képviselője Hanns Heinz Ewers, az osztrákoknál pedig volt az a Bettauer, aki ennek a stílusnak szerencsétlen áldozata is lett. Olyan módon állítja be ez az irányzat az élet legszebb ajándékát, a szerelmet, hogy az bűnös, veszedelmes dolognak tűnik fél. Kétféle módon érhettem el célomat, először úgy, ahogy fiatal koromban is tettem, hogy a stílus nevetségességére mutatok rá, hogy karikatúrát írok. Az Így írtok ti! könyvemben így cselekedtem. Ebben a kritikai tanulmánykötetemben a nevetségességet mutattam ki.

— Azt meg is értette mindenki.

— Itt tovább akartam menni. Az a fülledt, túlszínezett stílus, amellyel novellám íródott, nem az én stílusom, nem az én hangom. A művészet végső céljában, végső vonalakban valahogyan összeesik a legprecízebben megfogalmazott etikai vonalakkal. Hamis művészi és irodalmi szempont az a beállítás, amely szörnyűséges, borzalmas, veszedelmes dolognak tünteti fel az eszmék legszebbikét, az anyaság eszméjét. Ennek a kimutatása volt a célom novellámmal. Ha ez a célom nem derül ki, ha ez nem derül ki mindenki számára, akkor magamat hibáztatom. Jelképes templom szerepel a novellában, ahol nem az Istent, hanem a sátánt szolgálják. Bonifáciusnak, a kiátkozott papnak, idézésére nem a sátán jelenik meg az oltáron, hanem az anyaság ereje egy csecsemő formájában. A jelenésre megtisztul az egész társaság. Ezzel azt hittem, sikerült elérni azt a célomat, hogy művészerkölcsi szempontból bizonyítsam be a szatanikus, démonikus felfogásnak irodalmi képtelenségét.

— Szóval ön, mint mondja, alapgondolatul erkölcsös témát választott, és az anyaság gondolatát akarta kifejezni ?

— Igen

— De a vádirat szerint az ügyész úr másképp látja a dolgokat. A cikk egy orgiának a lefejtése, egymást tépő és marcangoló testek gomolyáról beszél a templom hajójában, hetérák fanyar illatáról, felgyúló vérről. Mit gondol, ez milyen hatást kelt az olvasóban?

— Az olvasó, aki ismeri, hogy én hogyan gondolkozom, nem találja egy művemben sem ezt a túlfűtött stílust. Az olvasó megérti, hogy ez karikatúrája csak egy bizonyos stílusnak.

— Vannak tényleg a stílusában bizonyos pontok, például a következő : „Mézes és mákonyos nyálat sziszeg”, amely tényleg ilyen feje tetejére állított dolog. Ez lehet karikatúra, mert ezt én sem értem,

— Én sem.

— De vannak más pontok, — folytatja az elnök — amelyeket nagyon is meg lehet érteni. Egy ilyen írásművet különben abból ítél meg az ember, ami benne van, nem pedig abból, amit már régen olvasott. Az ön védekezése, hogy az olvasó ismeri az ön régebbi műveit és ezekből következtet gondolkodására, nem helyes, mert az olvasó, aki a Fekete misét olvassa, csak a Fekete misében olvasottakat szívja magába.

— A védekezésemnek csak egyik része volt ez. A tárgybeli védekezésem az, hogy az anyaság eszméjét, tisztaságát próbáltam kidomborítani.

— Helyes, erre hivatkozhat — mondja a tanácselnök —, mert ez talán nem alaptalan. De az ellen védekezzék, hogy ön elkövette a szemérem, elleni vétséget munkájában.

— Ha a kitételeken múlik a szemérem elleni sértés, akkor, ne tessék tiszteletlenségnek venni, de az is elköveti, aki most ezt az írást felolvasta.

— Nem, ön nem ért engem. A gondolat erkölcsös lehet, de az erkölcsös gondolatot is úgy lehet megírni, hogy a szemérem ellen vét vele az író. ön három oldalon keresztül, írhat pornográfiát, de a végén kétsoros erkölcsös példaadást biggyeszthet a háromoldalas pornográfiához. Azonban van ön ellen még egy vád: a római katolikus vallást meggyalázta. Mi a védekezése ez ellen?

— Védekezésem a második vád ellen — feleli Karinthy — az, hogy az a templom és az a pap, amelyik és aki a novellámban szerepel, nem a katolikus egyházban szereplő templomok és papok jelképe …

—Dehogynem

— Hanem annak a papnak és annak a templomnak a jelképe, aki és amely a római katolikus egyház íróinak munkáiban is előfordul: a sátán temploma és a sátán papja szerepel az én munkámban.

— Nézze, miért épp a római katolikus templomot választotta? Ön milyen vallású?

— Ágostai evangélikus.

— Miért nem a saját vallásának templomában tomboltatta le akkor ezt az orgiát? Azért nem, — adja meg rá mindjárt a tanácselnök a választ, — mert szégyellte volna saját templomába helyezni ezt az orgiát.

— Nem ezért.

— De igenis ezért.

— Azért, mert a római katolikus vallásban sokkal színesebb minden, sokkal gazdagabb. Én nekem színes képet kellet festenem, ezért választottam a római katolikus templomot.

— Úgy? Apácák, szentképek nincsenek más templomban. Mit gondol, a katolikus ember vallásos érzését nem sérti ez a novella?

— Úgy érzem, hogy a katolikus ember vallását nem sérti, hanem megvédi.

— Ez?

— Igen. A sátán templomának jelképe a templom, ahol az orgia lefolyik.

— Kíván még valamit előadni?

— Nem tudok mást előadni.

Ezután a Horthy-korszak hivatásos írófejedelme, a művelt szórakoztatás mestere, Herczeg Ferenc következett, akit irodalmi szakértőként idézett be a bíróság. Herczeg, aki nem csak kifogástalan úriember, hanem finom, habár kissé konzervatív ízlésű műértő is volt, alighanem kényelmetlenül érezte magát, hogy részt kell vennie ebben a nevetséges bohózatban; ugyanakkor igen nagyra becsülte Karinthyt, és komolyan vette a feladatot. Arra a kérdésre, hogy van-e irodalmi értéke a novellának, így felelt: 

Van irodalmi értéke, mint minden sornak, amit Karinthy Frigyes ír. Ez az ember annyira tehetséges – és ezt nemcsak itthon, hanem a külföldön is elismerik, hogy ez vitás sem lehet. Azok közé a kevés magyar írók közé tartozik, akinek tehetségéről tényleg nincs vita. Mindenki elismeri ezt, aki ért az irodalomhoz ebben az országban és a külföldön. A groteszk és szatirikus keretben, amely tulajdonképpen nem szimpatikus, nagyon szép, erkölcsös gondolatot hozott ki Karinthy. Novellájának értelme és megírásának oka egy volt: a gyermek.

Majd így folytatta:

A mostani viszonyok között tapintatlannak találtam ezt a novellát. Most, amikor vallási kérdésekben nagyon érzékenyek az emberek, nem tapintatos ilyet írni. Azt, hogy egy fekete misért írt le Karinthy, nem találom különben megbotránkoztatónak, ez állandó irodalmi téma. Jókai már a Fekete gyémántokban is megírt egy fekete misét, istenkáromlásnak minősíthető minden sora, csakhogy irodalmi felfogás szerint a szerző elválasztja magát témájától ilyen esetben. Karinthy is elítéli bizonyára ezt a dolgot. Az ő papja is különben egy kiátkozott pap, akit római katolikus egyháza átkozott ki. Hangsúlyozom azonban, hogy a mostani viszonyok között nem találom e témát helyénvalónak. Karinthy védekezését azonban alappal bírónak gondolom. Karinthy annak idején az Ady-féle költészetet is igen mulatságosan parodizálta. Ez a novella technikailag nem tartozik a legsikerültebbek közé, erkölcsi alapja azonban kifogástalan.

Zárásképp azt is megállapította, hogy szó nincs pornográfiáról, vagy fajtalankodásra való felhívásról:

 A pornográfia célja, hogy az erkölcstelenséget kedvező színben tüntesse fel. Ebben a novellában azonban egyáltalán nincs kedvező színben feltüntetve az erkölcstelenség. Karinthy írásaiban különben is feltűnően kevés az erotikus motívum, az ő irodalmi munkásságában ilyen motívumot alig találni.

Herczeg Ferenc 1905-ben, amikor még nem írófejedelem volt, hanem csak a századforduló legszellemesebb magyar novellistája (fotó: Wikipedia)

Herczeg Ferenc 1905-ben, amikor még nem írófejedelem volt, hanem csak a századforduló legszellemesebb magyar novellistája (fotó: Wikipedia)

Az ügyész vádbeszéde:

„Az Est című politikai napilapban Karinthy Frigyes megírta a Fekete mise című novelláját. Egy hitehagyott pap vezetése mellett parázna orgiák leírását tartalmazza a novella, a fajtalan cselekmények és jelenetek vannak abban leírva, de a római katolikus egyház vallásos tiszteletének legfőbb tárgya is meg van bélyegezve benne. Karinthynak ez a cselekménye megállapítja a szemérem elleni vétséget és a vallás elleni kihágás tényálladékát, amiért is vádat emelek ellene, és elítélését kérem.”

Karinthy ügyvédje, dr. Vajda Ödön védőbeszéde:

„Nagy Európában éppen a megcsonkított Magyarország engedheti meg magának legkevésbé azt, hogy egy olyan írót, mint Karinthy Frigyes, szemérem elleni sértés és vallásgyalázás címén elítéljen. Pillanatig sem tudom elhinni, hogy ezt a bélyeget a törvényszék Karinthy homlokára süsse. Úgy érzem, hogy nyitott ajtókat döngetek, amikor Karinthy felmentését kérem. ”

Herczeg szereplése után elhangzott a vád- és a védőbeszéd, legvégül pedig Karinthy lépett a bírói pódium elé, és a Szentírást citálta:

Polgártársaim előtt állok, — úgymond — nem papok előtt, ezért hivatkozhatom az Írás azon szavaira: A te szavad legyen úgy-úgy, nem-nem – valami ezen felül esik, a gonosztól vagyon. Én elhiszem, hogy önök a valláserkölcs és szemérem nevében vádoltak meg engem. Higgyék el nekem viszont önök, hogy sem a vallást, sem az erkölcsöt megbántani nem akartam. Kérem önöket, mentsenek fel engem a vád alól a nagy nyilvánosság előtt és önmagam előtt.

 

Töreky elnök több mint egyórás tanácskozás után hirdette ki a törvényszék ítéletét, amelyben vallásgyalázás vétsége helyett bűnösnek mondja ki Karinthy Frigyest a kihágási büntető törvénykönyv 51. szakaszába ütköző kihágásban (valláselleni kihágás), és ezért nyolc napi elzárásra és a bűnügyi költségek megfizetésére ítéli. A szemérem elleni vétség vádja alól a bíróság Karinthyt felmentette.

Érdekesség, hogy nem ez volt Karinthy első esete a pornográfiával, hisz fiatal, kezdő író korában állítólag szerepelt egy Hogyan védekezzünk a nemi betegségek ellen? című felvilágosító moziban. De hogy ebben pontosan mit csinált, azt sajnos nem tudjuk – ahogy azt sem, hogy mi lett a sorsa a felvételnek. De azért biztos érdemes lenne megtekinteni!

 

További cikkeink Karinthy Frigyesről és más nevezetes Karinthyakról:

 

források: Az Est, Népszabadság

kiemelt kép: pim.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése