Titokzatos templomosok kincsek
A templomosok eredeti lovagrendje a Szentföldön alakult 1118-ban. Vezetőjük ekkor Hugues De Payns volt, s missziójuknak tekintették, hogy szentföldi zarándokok védelmét. Mivel úgy vélték, hogy szálláshelyük Salamon király templomának helyén épült, így nevük a templomos lovagrend lett. Elszántan harcoltak a keresztes hadjáratok alatt, s egyik legtitokzatosabb legendájuk is ezekhez az évekhez kapcsolódik. Miután Jeruzsálemet elveszítették, a templomosok főparancsnoksága a mai Izrael északnyugati részén található Akkóban volt, ahol hatalmas vagyont, s titokzatos kincseket őriztek. A város, valamint a főparancsnokság alatt egyre több alagutat fedeznek fel, melyekről azt tartják, hogy a templomosok elveszett kincseit őrzik. Ám mások úgy vélik, hogy amikor a lovagrend tagjai Akkót is elveszítették, a menekülés során a hajó, mely a kincseket szállította odaveszett.
A templomosok hosszú évekig ápoltak jó, de legalábbis működő kapcsolatot a francia uralkodóval. Ám IV. Szép Fülöp nehezményezte, hogy a lovagok csak a pápának engedelmeskednek, csak hozzá hűségesek, s folyamatos fenyegetettségnek tartotta a jelenlétüket Franciaországban. 1307. október 13-án Fülöp kitervelte, és koholt per segítségével megszervezte a templomosok megbuktatását és kivégzését. A templomos rend felszámolása kevesebb, mint egyetlen éjszaka történt, amely alatt nem csak elkobozta a lovagok vagyonát, amire már régóta fájt Fülöp foga, de a rend valamennyi tagját bebörtönöztette, majd később a kínzások után máglyán kivégeztette őket. Valamennyit, de nem mindet. Bár a Fülöppel szövetkező V. Kelemen pápa feloszlatta a templomosokat, tucatnyi túlélő megmenekült, és életüket máig sok titok övezi…
Kik élték túl, és hová menekültek?
Becslések szerint, azon a bizonyos október 13-án, háromezer templomost támadtak meg, de a kihallgatások feljegyzéseiben alig hatszáz fogolyról lehet információkat találni. Hogy mi lett a többiekkel? Vélhetőleg esélyük sem volt megmenekülni. Ám tizenkét templomosnak valóban sikerült elhagynia Franciaországot, s erről, egy nem is olyan régen előkerült, s hitelesnek bizonyult kézirat is árulkodik. Az írás egy tucat templomos nevét tartalmazza, s a papíron kiemelik, hogy a katonáknak különösen kell figyelniük arra, hol bukkannak fel ezek az emberek. Érdekesség, hogy még Humber Blanc neve is felkerült a listára, annak ellenére, hogy Auvergne mesterét elfogták, megkínozták, ám mivel haláláról nem találtak dokumentumokat, így a franciák attól tartották, ő is túlélhette. De nem ő volt az egyetlen különös név azon a bizonyos tizenkettesek listáján.
Persze nemcsak az a kérdés, hogy templomosok tagjai túlélték e koncepciós pereket, hanem az is, hogy az általuk őrzött különböző kegytárgyak, mint a Torinói lepel, kikhez kerültek? De a legendák szerint a lovagrend tagjai védelmezték a Szent Grált is, és ez volt a főmotiváció a lemészárolásukra, na meg a felhalmozott, hatalmas vagyonuk. Sokan úgy véltek, a maréknyi túlélő lovagnak sikerült kimenekítenie a grált, s más országokban, köztük Portugáliában – ahol még egyébként is éltek templomosok – kerestek menedéket, itt szerveződtek újra, s új névvel, Krisztus Lovagrendjeként, majd Jeruzsálemi Templomos Lovagrendként védelmezték tovább a hitet és a titkaikat. De akadtak olyan templomosok, akik Skóciában, mások pedig Magyarországon találtak menedékre, azonban itt sem fedhették fel teljesen valódi kilétüket…
A magyar templomosok sorsa
Bár Lékában, volt a rend egyik központja, s még az Aranybulla egyik példányát is az itt élő templomosok őrizték, az egyik feltételezés szerint, amikor a francia Fülöp a rend felszámolása mellett döntött, annak rokona, Károly Róbert sem tűrte meg tovább őket. Bár kegyelmet ígért számukra, ezt nem adta írásba, helyette törvényen kívülieknek nevezte a lovagrend tagjait, s az imádkozó templomosokat lemészároltatta. Történészek ma már úgy tartják, hogy mivel Károly Róbert nem ápolt különösebben jó kapcsolatot Szép Fülöppel, sőt a francia király által támogatott pápával sem, így valószínűbb, hogy a templomosok magyar fellegvárának kiirtása, a korabeli osztrák-magyar határviták egyik véres esete volt.
Léka támadását csak kevesen élték túl, hozzájuk csatlakoztak a francia menekültek, s a feltételezések szerint a johannita rend, vagy a pálosok tagjai lettek. Ám voltak olyan templomosok, akik titkos újraszerveződés után, a hegyekben húzták meg magukat. Akik szeretik a fordulatos, történelmi sorozatokat, azoknak érdemes elkezdeni a Templomosok szériát. Persze a szerelmi szállal tarkított, kalandos drámában sok a kitaláció, azért bőségesen felfedezhető benne hiteles történelmi tény is. A Templomosok második évada, pont annál az időszaknál ért véget, amely elővezeti annak a tucatnyi templomosnak a történetét, akik túlélték a 14. század, nagy francia vérengzést…
2008-ban a spanyol templomosok perelni kezdték a pápát, mondván: a katolikus egyházfőnek feladata helyreállítani a lovagrend becsületét. Persze nem elhanyagolható indok volt az sem, hogy 700 évvel korábban Szép Fülöp és pápa közös akciójának köszönhetően a rendtől 9000 birtokot, több milliárd eurónak megfelelő vagyont koboztak el. A Jeruzsálemi Templomos Lovagrend tagjai ma már újra számos országban megtalálhatóak, köztük Magyarországon is. Mivel XVI. Benedek elismerte, hogy a templomosok pere koholt vádakon alapult, a Jeruzsálemi Templomos Lovagrend kérte Vatikánt, hogy hivatalos is ismerjék el őket.