Az évente megrendezett Balaton-átúszás a nyár egyik legnépszerűbb eseménye a magyar tengernél, melyet idén augusztus 1-jén rendeznek meg. Az úszóknak a Révfülöp és Balatonboglár közé eső 5,2 kilométeres szakaszt kell teljesíteniük. A tó első átúszója, Szekrényessy Kálmán dzsidáskapitány azonban ennél még jóval hosszabb távot csinált végig.
Szekrényessy Kálmán 1880. augusztus 29-én a Siófok és Balatonfüred közé eső 14 kilométeres szakaszt úszta át, 6 óra 40 perc alatt. Lényegében ezzel a teljesítménnyel született meg maga a magyar úszósport. A dzsidáskapitány egy bohózatot is írt Miért úszták át a Balatont címmel, melyet még ugyanazon a napon mutattak be.
1880 szeptemberében Szekrényessy Csentéry Kálmánnal mérkőzött meg az első magyar úszóversenyen, Siófok és Balatonfüred között, a viharos, 15 fokos Balatonban. Csentéry egy óra után feladta a megmérettetést, Szekrényessy azonban célba úszott. A dzsidáskapitány az ezt követő években még két alkalommal átúszta a tavat, de úszva teljesítette többek között a Vác-Budapest közötti 30 kilométeres távot a Dunában, a nyílt tengeren pedig Pegliből Genovába úszott.
1882-ben az első, Tihany és Balatonfüred között megrendezett öböl-átúszást is megnyerte, mégpedig 1 óra 42 perces idővel, ami akkor világrekordnak számított nyílt állóvízben.
Szekrényessy Kálmán az úszás, illetve a szandolin (távevezés) mellett a repülésért is lelkesedett. Elmélyült a repüléstechnikában és saját gépeket is tervezett. Ő volt az első magyar sportlap, a Sport, valamint az MTK és több más sportklub alapítója. Mindemellett néhány színművet is írt, illetve neki köszönhetjük a kerékpár és az erőgép szavakat. 1923-ban elszegényedve halt meg Budapesten. Szobra Siófokon, a hajóállomás végében áll.
A dzsidáskapitány Balaton-átúszását 16 évig senki sem tudta megismételni, 1896-ban aztán Gräfl Károly úszta át másodikként a tavat. A 14 kilométeres szakaszt azonban ezek után sem szívesen vállalta senki, így előbb 13, később 7, végül pedig 5 kilométerre csökkentették a távot, ez utóbbi érvényes ma is.