A klímaváltozás hatására kialakuló természeti katasztrófákról szóló híreknek se vége, se hossza, éppen ezért valóságos felüdülést jelent, ha olyan információval találkozik az ember, amely szerint a természet – ha csak kicsit is – de jobb állapotban van, mint eddig hittük.
Ebbe a kategóriába tartozik az is, hogy úgy tűnik, a Déli-sarkon jóval több pingvin él, mint azt a korábbi adatok alapján feltételezték. A brit Guardian számolt be ugyanis arról, hogy 11, korábban soha nem látott császárpingvin-kolóniát fedeztek fel a jeges kontinensen. Ez azt jelenti, hogy a császárpingvinek teljes populációja akár 20 százalékkal is nagyobb lehet, mint korábban becsülték.
A kutatást a British Antarctic Survey (BAS) munkatársai végezték, akik a műholdképeken a pingvinek jelenlétére utaló nyomokat kerestek, például vörösesbarna guánófoltokat, amelyek igen feltűnőek a havas-jeges tájon.
Nem csak a parton pörög a pingvinparti
Két kolónia létezésének ténye kifejezetten meglepőnek bizonyult, a pingvinek ugyanis főként a partmenti régiókban élnek, ezért igazi különlegességnek számít az a két, most felfedezett kolónia, amelyek megfeneklett jéghegyekhez kapcsolódó jégtáblákon élnek, egy olyan helyszínen, ahol korábban soha nem észleltek pingvineket.
A császárpingvinek fajtársaiktól eltérően a nyílt tengert borító jégtakarón párosodnak és költenek, ezért fokozottan veszélyezteti őket a klímaváltozás. A British Antartic Survey szakértői szerint a most felfedezett új kolóniák olyan területeken vannak, amelyeket érint ez a kockázat, így a klímaváltozás tekintetében fontos indikátornak számítanak majd ezek a madárcsoportok.
„Az új kolóniák létezése izgalmas felfedezés” – mondta a Guardiannek Peter Fretwell, a BAS kutatásának vezetője. „Bár ez jó hír, az új kolóniák kicsik, ezért nagyjából félmillió új pingvinről beszélhetünk.”
A császárpingvineket kifejezetten érzékenyen érinti a klímaváltozás (Fotó: Getty Images)
„Az új kolóniák egy része olyan helyeken él, ahol a közelmúltban végzett statisztikai modellezés alapján csökkenhet a császárpingvinek száma a közeli jövőben” – tette hozzá Philip Trathan, szintén a BAS munkatársa. „Ezért ezek a madarak olyanok, mint a kanárik a bányában, azaz nagyon figyelnünk kell rájuk, mert a sorsuk alakulásából kiderülhet, hogy a klímaváltozás milyen hatással lesz ezekre a területekre.”
Az egyik legmeglepőbb felfedezésnek az a kolónia bizonyult, amely 180 kilométerre él a kontinenstől.
„A legtöbb pingvinszakértő, akivel beszéltünk, hitetlenkedve fogadta ezt, mivel normál esetben a pingvinek a partok közelében ütnek tanyát” – tette hozá Fretwell.
A technológia fejlődését mutatja, hogy egy évtizede még csak 30 császárpingvin-kolóniát tartottak számon, az új műholdas képalkotó eljárások azonban akár 30 méteres felbontást is lehetővé tesznek, amely már elegendő a kolóniák nyomainak észleléséhez, így jelenleg 61 kolóniáról tudunk. A szakértők szerint előfordulhat, hogy a jövőben további kisebb csoportok nyomát is felfedezik majd.
A következő lépésben nagyobb, akár 30 centiméteres felbontást lehetővé tévő kamerákkal vizsgálják majd meg az egyes kolóniákat és igyekeznek megszámolni a madarakat. Ezzel azonban várni kell, amíg a déli féltekén kitavaszodik, jelenleg ugyanis a Déli-sarkon a nagy sötétség miatt erre nincs mód.
További cikkeink a természet világával kapcsolatban:
- Gigantikus medúzaritkaságot kaptak lencsevégre Triesztnél
- Elfeledett gyümölcsöket hoznának vissza az életbe egy különleges kertben
- Egy fa, amit ha megölelsz, meghalsz
