1880 nagy év volt az emberiség történetében: megjelent Maupassant első igazi mesterműve, a Gömböc, Dosztojevszkij utolsó regénye, a Karamazov testvérek, aztán Csajkovszkij megírta a 1812-es ünnepi nyitányt, jó hatszáz év után végre felépült a Kölni dóm, Pierre és Jacques Curie felfedezték a piezoelektromosságot, és ami még ezeknél is sokkal fontosabb: egy Joseph Apoux nevű fiatal francia illusztrátor elkészítette az akkor civilizáció legmagasabb csúcsát jelentő műalkotását,
a pornóábécét,
amely azóta is megkerülhetetlen igazodási pontnak számít. Jó, ez utóbbi megállapítás nem teljesen igaz, viszont ha a latin ábécé elsajátítása közben valamilyen okból hetykén merevedő péniszeket, mezítelen seggeket, behatolást, orális szexet és egyebeket akarunk nézegetni – és miért is ne akarnánk -, akkor továbbra is ez a legmegfelelőbb választás.
Sajnos Apoux életéről nem sokat tudunk, sőt, tulajdonképpen semmit: 1846-ban született valahol a francia vidéken, a maga korában igen elismert akadémista festő, Jean-Léon Gérôme tanítványa volt Párizsban, és számos erotikus karikatúrát készített, habár egyéb művei még csak meg sem közelítik a pornóábécé színvonalát.
Hasonlóan meztelenkedős-erotikus ábécével próbálkozott a New York-i székhelyű Avant Garde magazin 1971-ben, azaz majdnem száz évvel később, és bár a végeredmény egyáltalán nem rossz, azért Apoux letaglózóan ordenáré művészetéhez képest elég szépelgő és finomkodó. A sorozatot holland grafikusok, dizájnerek és fotóművészek – név szerint: Ed van der Elsken, Anna Beeke, Pieter Brattinga, Anthony Beeke, Geert Kooiman – készítették, és állítólag a Baskerville Old Face nevű betűtípus adta a mintát hozzá.
A képek forrása: Wikipedia/Flashbak
