nlc.hu
Szabadidő
Egyszer már majdnem kihalt az egész emberiség

Egyszer már majdnem kihalt az egész emberiség

Az elmúlt két és fél millió év legpusztítóbb vulkánkitörése miatt. Azt viszont már most elárulhatjuk, hogy szerencsére sikerült valahogy átvészelnünk a katasztrófát.

Habár azt már mi is több ízben leszögeztük, hogy az emberiség egy távoli – nagyon távoli – napon ki fog halni, egyelőre nem fenyeget minket ez a veszély, hisz jelenleg csaknem 8 milliárdan élünk a Földön, és némely előrejelzések szerint úgy harminc-negyven év múlva talán a 10 milliárd is meglesz, ami azért felvet bizonyos aggályokat, de hát ez van (elsőre talán meghökkentőnek tűnik, pedig elvileg igaz: ha a jelenlegi ütemben növekszik tovább a létszámunk – ami természetesen kizárt  – akkor pontosan 8604 év múlva a teljes ún. megfigyelhető világegyetem kizárólag emberekből fog állni).

 Ráadásul amellett, hogy úgy szaporodunk, mint az őrült, még páratlanul sikeresek és gátlástalanok is vagyunk: hogy mást ne mondjunk, tavaly év végére a civilizáció – vagyis az emberiség által előállított tárgyak – össztömege meghaladta a Földön fellelhető biomassza – a fűszáltól a rinocéroszon át a kedves olvasóig minden – össztömegét. Szóval az emberiség története a piramisoktól a haspólókig, a reformációs mozgalmaktól a holdraszállásig és a görög hármas egységtől a Tiger Kingig igazi diadalmenet; pontosabban igazi diadalmenet kisebb-nagyobb kellemetlenségekkel, döccenőkkel és váratlan hajtűkanyarokkal.

A Toba-tó napjainkban (fotó: Eddy Purwanto/NurPhoto via Getty Images)

A Toba-tó napjainkban (Fotó: Eddy Purwanto/NurPhoto via Getty Images)

Efféle nem várt kellemetlenség volt az is, amikor egy ponton kis híján kihalt az egész emberiség – igaz, ez eléggé régen történt, még bőven a történelem előtti időkben, nagyjából 74 ezer évvel ezelőtt (csak hogy legyen mihez viszonyítani: a willendorfi vénuszt úgy 30 ezer éve faragta az ismeretlen őskőkori művész, az első városokat pedig jelenlegi ismereteink szerint körülbelül ötezer éve alapították – mintha csak tegnap lett volna!). Ekkoriban tört ki ugyanis az indonéziai Szumátra szigetén található Toba vulkán (ma már egy jóval békésebb tó van a helyén), amely 2800 köbkilométer lávát, hamut és egyebeket okádott a felszínre, vélhetően egyenesen a pokolból: ezek beterítették az egész Indiai-szubkontinenst, elzárták a napfényt, savas esőket, globális szárazodást és drasztikus lehűlést – egy csaknem tíz éven át tartó ún. vulkanikus telet – okoztak, ami pedig egyenes úton vezetett az élővilág tömeges kihalásához. Ehhez mérhető, már-már bibliaicsapás-szerű szupervulkáni tevékenység (a hivatalos vulkánkitörési index szerint: mega-kolosszális) sem azelőtt, sem azóta nem volt az emberek korában.

Prehisztorikus fantáziajelenet egy 1906-os litográfián (fotó: Getty Images)

Prehisztorikus fantáziajelenet egy 1906-os litográfián (Fotó: Getty Images)

A katasztrófa alighanem az emberiséget is a kihalás szélére sodorta: egyes vélemények szerint őseink mindössze 3-10 ezren maradtak (ezt nevezzük népesedési és genetikai palacknyak effektusnak), ami egy jó hangulatú focimeccshez bőven elég, azonban egy komplett civilizáció megalapozásához már elég kevésnek tűnik. Csak a kiváló alkalmazkodóképességünknek köszönhető, hogy nem jutottunk mondjuk a Pangeát a dinoszauruszok előtt uraló hüllőszerű synapsidok szomorú sorsára. Ugyanakkor az utóbbi években Afrikában és Ázsiában előkerült leletek – többnyire egyszerű kőeszközök – alapján akár arra is lehet következtetni, hogy a Toba vulkán kitörése korántsem járt olyan végzetes következményekkel, mint ahogy azt eddig gondoltuk, és mind Indiában, mind pedig Dél-Afrikában többé-kevésbé stabil maradt az emberi populáció – noha abban egyetértenek a kutatók, hogy őseink genetikai változatossága erősen lecsökkent ebben az időben, ám ennek egyéb okai is lehettek.

 

Dolgok, amelyek már nagyon-nagyon régen történtek:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top