Török mecsetnek, vártoronynak is nézték már a különleges ösküi kerektemplomot

Az egész országban egyedülálló épület magasodik a Veszprém megyei Öskün. A története nagyrészt a múlt homályába vész, ám az biztos, hogy nem római vagy török eredetű, ahogy sokáig hitték.

M. N.

2021. Május 10.

Veszprém megyében, Veszprém és Várpalota között, a Bakony délkeleti lábánál található Öskü. A község fő nevezetessége a település központjától mintegy 230 méterre, egy dombocskán álló, ezeréves Szent Kereszt kerektemplom. A szokatlan, gombaszerű tetőforma miatt sokáig úgy hitték, hogy vártorony, esetleg római kori épület vagy török mecset lehetett, ám a kutatások bebizonyították, hogy nem erről van szó. Bár a történetéről alig állnak rendelkezésre adatok, nagy valószínűséggel az Árpád-kori körtemplomok egyikeként, a 11. században épülhetett, a teteje azonban akkoriban még kúp alakú, fazsindelyes volt.

Az épület madártávlatból (Fotó: MTI / Máthé Zoltán)

A török időkben a falu elnéptelenedett, az épület pedig súlyosan megrongálódott. Az terület akkori birtokosai, az Zichyek az 1700-as évek elejétől felvidéki szlovákokat telepítettek a faluba. A templomot 1725-ben katolikus templomként építették újjá, ekkor kapta a ma is ismert, kupolás tetőformát, melynek a tetején akkor még egy kis fatorony is ült, később azonban ez – ismeretlen okokból – eltűnt.

Az ösküi kerektemplom (Fotó: Wikimedia Commons)

A templomhajó átmérője mintegy 7 méter és valójában nem teljesen kör, hanem ovális alaprajzú. A szentély belső íve ma nyújtott félköríves, ám eredetileg patkó alakú lehetett. Minderre azonban csak az 1975-1976-ban derítettek fényt a szakemberek.

A templom belső tere (Fotó: Wikipedia)

Az 1800-as évek közepére a templom befogadóképessége túl kicsi lett az egyre népesebb közösség számára, ezért 1843–1847 között egy jóval nagyobb, ma is álló istenházát építettek a faluban, míg a körtemplom kápolnaként maradt meg. Így használják ma is. Az épület középkori eredeti vaskulcsát a veszprémi múzeum őrzi.