A Konyhafőnök formátum hétköznaponként olyan az RTL Klub számára, mint hétvégenként egy X-Faktor-adás. Gyakorlatilag garantálja a magas nézőszámot, és ha egy-egy adás erejéig láthatunk is megbicsaklást, hosszú távon olyan szépen gyűjtögeti a nézőket, hogy hülyék lennének nem újabb és újabb évadokat berendelni belőle. Az RTL Klubnál nem hülyék dolgoznak, így készülnek is egymás után a Konyhafőnök-évadok, azonban ezzel nemcsak a sikert ízlelhetik meg, hanem kockázatot is vállalnak. Azt kockáztatják, hogy eljön az a pillanat, amikor a nézők ráunnak, hogy minden este főműsoridőben wannabe séfjelöltek próbálgassák a mesterségbeli tudásukat olyan ételeken, melyeknek nagy többségét odahaza a konyhában soha az életben nem próbálnánk meg előállítani. Egy biztos: nem a Mestercukrász hozza majd el a csömört, ugyanis az RTL Klubnál a műsorfolyamot szimpatikusan rövidre fogták, aminek azonban nemcsak előnyei vannak, hanem hátrányai is.
Enzsöl Balázs és Zsizsi (fotó: RTL Sajtóklub)
Nagy pörgés, kevés karakter
Ha a reklámok nélküli játékidővel számolunk, egy átlagos Mestercukrász-epizód nagyjából százperces. Ez alatt a versenyzőknek – akikből hetente nyolcan mérik össze a képességeiket – minden műsorban két különböző süteményt/tortát kell elkészíteniük, és olyan szinten kell kapkodniuk, hogy feltűnően kevés idő jut arra, hogy kibontakozhassanak. Talán egy hosszabb műsorfolyamban juthatna rájuk több idő, de itt egy-két sokat ismételgetett alapinformációból áll össze a versenyzők karaktere: ha például az egyik résztvevő elmondja magáról, hogy rendőr, akkor unos-untalan rendőrös utalásokkal/poénokkal találkozhatunk vele kapcsolatban, és nagyjából ennyi.
Nagyon keveseknek sikerül csak túllépniük ezen a kétdimenziós szerepen, és ebben az extrovertáltabb játékosok teljesítenek jobban. Aki egyfolytában kommunikál, azt láthatóan a kamera is jobban szereti, mint aki csak úgy teszi a dolgát. Liptai Claudia ugyan műsorvezetőként próbálja szóra bírni őket, de ezen a formátumon belül nem igazán tudja megnyitni az amúgy is izguló versenyzőket. Lehet, hogy a Konyhafőnököt néha már túlzottan hosszú műsorfolyamnak érezzük, de az a hossz legalább lehetőséget biztosít arra, hogy jobban kibontakozzanak a játékosok. A casting ettől függetlenül kimondottan jól sikerült, a tizenhat versenyző nagy része már első ránézésre is érdekesnek tűnik, ráadásul eléggé különböznek is egymástól, még ha az első benyomáson túl a többségükről nem is tudunk meg sokkal többet később sem.
Felsorakoznak a női versenyzők (fotó: RTL Sajtóklub)
Claudia a Sugar Shopban
A Mestercukrász díszlete nagyon látványos, és még újszerűen is hat, ha valaki még soha nem járt a budapesti Sugar Shop nevű cukrászdában, ugyanis kísértetiesen emlékeztet az ott látottakra. A vidám cukorkaszínek kellemes hátteret adnak a műsornak, és egy-két adás erejéig abban is újdonságot éreztem, hogy a szereplők nem húsokat, hanem süteményeket sütnek, ahol a piskóta tökéletes állaga az úr, és bepillantást nyerhetünk abba, miben különbözik a cukrászati sütikészítés attól, amit odahaza a nagymama csinál. Ez és a műsorvezető, valamint a zsűritagok személye jelenti az igazi újdonságot a Konyhafőnökhöz képest.
Liptai Claudia óriási fogás a műsor számára. Látszik rajta, hogy azonnal leveszi a versenyzőkről, ki milyen személyiség, és ügyes abban, hogy felhívja a nézők figyelmét egy-egy jellegzetességükre, ami sokszor eredményez szórakoztató pillanatokat. Annyira rutinos tévés, hogy úgy mozog az új műsor díszletei és kihívásai között, mintha már évek óta a Mestercukrászt vezetné, és valószínűleg az ő laza profizmusának is köszönhető, hogy zsűriző társai, Juhos József és Enzsöl Balázs is viszonylag gyorsan feloldódnak a kamerák előtt.
A zsűritagok
Juhos és Enzsöl leginkább a szakmaiságot képviselik a Mestercukrászban, azt viszont sajnálom, hogy talán a szűkre szabott műsoridő, talán a formátum korlátai miatt nem sikerül igazán kibontakoztatni az egyéniségüket. Mindkettejükkel volt szerencsém nemrég interjúzni, és azt kell mondanom, hogy a Mestercukrász első évada még nem tudta kihasználni a bennük rejlő lehetőségeket. Ez különösen Juhos esetében látványos, aki egy sokkal szórakoztatóbb, sztorizgatósabb és lazább fickó annál, hogy elpazarolják erre a szigorú zsűritag szerepre. Érződik az átgondolt, jó casting az esetükben is, és Claudiával is jól kiegészítik egymást, de valamiért mégis azt éreztem, hogy ez a két ember jóval szórakoztatóbb annál, mint amit a Mestercukrászban mostanáig meg tudtak mutatni magukból.
Liptai Claudia és Juhos József (Fotó: RTL Sajtóklub)
A látványosan kis nyeremény
Azt mindenesetre kissé furcsának találtam, hogy a fődíj összege mindössze ötmillió forint. Elismerem, ötmillió forintot megkeresni egy átlagembernek eltart egy darabig, de egy több héten át tartó, főműsoridős show esetében azt érzem, hogy azért ez nem egy méltó összeg. Úgy fest, a tévécsatornák nem nagyon veszik figyelembe az inflációt és az áremelkedéseket, amikor a műsoraik nyereményéről döntenek, mert akár évekkel vagy évtizedekkel ezelőtt is többet lehetett nyerni ennél. Nyilván emögött az áll, hogy egy műsor nézettségét nem igazán befolyásolja, hogy a győztes öt- vagy tizenöt millió forintot vihet haza, de valahol mégis csalódást keltő belegondolni, hogy a régi televíziós vetélkedők ennél mennyivel bőkezűbbek voltak.
Az újdonság varázsa nagyjából két-három adásig tart, utána azonban már minden nézőnek leesik, hogy tulajdonképpen egy cukrosabb/édesebb Konyhafőnököt lát, ami nem igazán akar szakítani a bevált formulával. Aki ebből a műsorból szeretne recepteket ellesni, vagy sütést tanulni, az gyorsan felejtse el, mert a show itt fontosabb a tanításnál, de talán egy-két elcsípett trükk vagy félmondat azért hasznunkra lehet majd a konyhában. A Mestercukrász mostanáig minden szempontból egy afterpartynak tűnik a Konyhafőnök után, egy kistestvér, ami egyelőre nagyon szeretne hasonlítani a nagytestvérre, de megvan benne a lehetőség, hogy később – némileg felbátorodva – talán megtalálhassa a saját hangját.
