A pedagógusképzés átalakításáról is szó volt a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal legutóbbi ülésén, és a tervek szerint a pedagógushallgatók felkészítését csakis az új Nemzeti alaptanterv (NAT) szellemében végezhetnék az egyetemek, a tanároktatás követelményeinek könnyítésével pedig visszaszorítanák a lemorzsolódást, hogy több hallgató szerezhessen diplomát, írja a Népszava.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szerint ha ezek a tervek megvalósulnak, akkor szűkülne lehetősége annak, hogy más, a NAT keretein túlmutató, szélesebb körű ismereteket is taníthassanak a pedagógusok a diákoknak, a képzési és kimeneti követelmények könnyítése pedig a minőség rovására mehet, és meglátása szerint egy középiskolai tanárnak nem kell majd a középszintű érettségire való felkészítésnél többet tudnia.
A Népszava úgy tudja, hogy tanárképző egyetemek tanszékvezetői néhány hete levelet kaptak a minisztériumból, ami megerősíti a fentieket, többek között ugyanis az áll benne, hogy a NAT-on és a kerettanterven túlmutató tartalmak csak akkor maradhatnak a képzési és kimeneti követelmények között, ha azok “pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen”, továbbá “a felesleges, köznevelési tartalmakat nem érintő, azaz a köznevelési célból nem indokolt részeket törölni kell”, és a cél az, hogy a pedagógus a középszintű érettségire legyen képes felkészíteni a tanulókat. Ha egy pedagógus emelt szintű érettségire is szeretne felkészíteni, vizsgáztatni, ahhoz egy plusz egyéves, nem nappali rendszerű képzésen kell majd részt vennie.
Totyik Tamás ezt nem tartja jó ötletnek, de problémának gondolja azt is, hogy a tervek között nem szerepel az integrált oktatás-nevelés erősítése, a sajátos nevelési igényű diákok oktatásának fejlesztése, a tanárok ezirányú felkészítése.
Fotó: Pixabay
Kapcsolódó cikkek:
„A gyerekek azt kérték, küldjek feladatokat nyáron is” – eltűnik a stressz az iskolából egy új magyar módszernek köszönhetően
„Az igazgatóm azt mondta az apámnak, hogy tömeggyilkos leszek” – pedagógusok, akik szavakkal vernek
