Miután Cseh László és több úszó azt állította, hogy Turi György edző fizikailag és lelkileg bántalmazta őket, Magyar Zoltán kétszeres olimpiai bajnok tornász beszélt arról a Blikknek, hogy az ő gyerekkorában a lelki és a testi fenyítés a sport része volt.
Kezdetben, kisgyerekként volt a kokizás, aztán, amikor idősebbek lettünk, az ütés, a pofon, majd kamaszként a csúnyán nézés, a szúrós tekintet, ha elrontottál valamit, ami a legrosszabb volt mind közül
– árulta el Magyar Zoltán, aki ma a Magyar Torna Szövetség elnöke.
A Ferencváros örökös bajnoka úgy véli, a sportban semmit sem adnak ingyen, ő a pofonokkal fizetett a sikerért. „Magamtól, önszorgalomból biztosan nem sikerült volna a csúcsra jutnom, a pofonok nélkül nem lettem volna olimpiai bajnok, s nem lennék a Nemzet Sportolója sem.”
Arról is beszélt, hogy az ötvenes-hatvanas években elfogadott volt, hogy „ütöttek minket otthon, az iskolában és a sportpályán”. Mint fogalmazott, az edzője, Vígh László „kegyetlen ember volt, de letérdelek előtte és megcsókolom a kezét, mert ez kellett ahhoz, hogy belőlem kétszeres olimpiai bajnok legyen”.
A nemzet sportolója egyébként a mai napig tartja a kapcsolatot a most 80 éves nyugalmazott trénerrel. Vígh László elismerte, hogy a mai világban botrányos, ahogy ő a tanítványait trenírozta, de így hozta ki belőlük a maximumot.
Előfordult, hogy odacsaptam egyet a gyereknek a saját érdekében, hogy kicsit keményebben dolgozzon. Simogatással, puszilgatással nem lehetett sikert elérni
– mondta Vígh László, aki szerint a siker őt igazolta.