Agatha Christie
Az első világháború idején Agatha Christie először ápolónőként dolgozott, majd miután megszerezte képesítését mint gyógyszerészeti asszisztens, patikusként helyezkedett el egy kórházban. Az így szerzett tudást később krimiíróként is kamatoztatta, összesen 30 mérgezéssel kapcsolatos gyilkosságot írt bele a detektívregényébe, az első művének, A titokzatos stylesi eset áldozatának halálát például sztrichninmérgezés okozta. „Ez a detektívtörténet a mérgekkel intelligensen foglalkozik, és nincsenek benne szamárságok kinyomozhatatlan anyagokról, mint ahogy az oly sokszor lenni szokott. Miss Agatha Christie érti a dolgát” – dicsérték meg az írónőt a Pharmaceutical Journal folyóiratban.
Agatha Christie devoni otthonában 1946-ban (Fotó: Getty Images)
Vladimir Nabokov
Az 1940-es években az orosz származású amerikai író zoológiai tudományos munkatársként a Harvard Egyetemen található Összehasonlító Állattani Múzeum lepkegyűjteményének kurátora volt. Nabokov, aki autodidakta módon képezte magát lepkésszé, 1945-ben még egy hipotézissel is előállt az általa vizsgált Polyommatus blues pillangófaj evolúciójára vonatkozóan, és 2011-ben egy tudóscsoport génszekvenálási technológiát alkalmazva igazolta is elméletét.
Charles Dickens
A viktoriánus kor legnagyobb írója nem véletlenül tudott olyan hihetetlen történeteket szomorú sorsú gyermekekről, 12 éves korában egy cipőgyárban kezdett el dolgozni, hogy némi pénzt keressen családjának, miután édesapját adósok börtönébe küldték. Charles Dickens heti hat shillingből tartotta el magát és támogatta családját, és édesanyjának soha nem bocsátotta meg, hogy azután sem hagyhatta el a gyárat, miután valamelyest rendeződött a helyzetük. Dickens később ügyvédbojtárként, gyorsíróként és újságíróként is dolgozott.
Jack London
A vadon szava és a Fehér agyar szerzője 13 évesen napi 12-18 órát dolgozott a konzervgyárban, gyakorlatilag ő tartotta el családját, majd később a könnyű kereset reményében osztrigakalóznak csapott fel, ami valamelyest jobban hangzik, mint a kagylótolvaj. De mit is jelent osztrigakalóznak lenni? Az 1800-as évek végén San Franciscóban a nagy, osztrigakereskedelemmel foglalkozó cégek monopolhelyzetben voltak, és ez meglátszott az árakon is, ezért London más kalózokkal együtt sötétedés után kifosztotta az osztrigatelepeket, és olcsón eladta a kagylót.
Fotó: Hulton Archive/Getty Images
Sir Arthur Conan Doyle
Mielőtt megalkotta Sherlock Holmest karakterét, Arthur Conan Doyle orvosként és sebészként dolgozott. Ugyan már az egyetem alatt is írt novellákat, de akkor kezdett el ismét intenzívebben foglalkozni az írással, miután Plymouthban megnyitotta praxisát, ugyanis nem volt sok betege, így bőven volt ideje arra, hogy kedvenc elfoglaltságára is szakítson. A legendás detektívet állítólag egyik egyetemi oktatójáról mintázta, és nyilván az sem véletlen, hogy Holmes társa, Dr. Watson maga is orvos volt.
Stephen King
Lehet, hogy több mint 50 regény jelentetett már meg, de Stephen King sem mindig volt főállású író, mielőtt befutott volna, dolgozott angoltanárként, egy mosodában is vállalt mellékállást, illetve gondnokként dolgozott egy középiskolában. Állítólag az utóbbi munka segített neki a Carrie című regénye megírásában, ami meghozta számára az áttörést 1974-ben.
Harper Lee
A Pulitzer-díjas írónő a középiskola után jogásznak tanult, ám nem sikerült lediplomáznia, ezt követően New Yorkba költözött, hogy írói karrierjét építgesse. Ám a kezdet neki is nehéz volt, eleinte jegyértékesítőként dolgozott több repülőtársaságnak. Szerencsére mindeközben megismerkedett Michael Martin Brown zeneszerzővel és feleségével, akik támogatták írói ambíciót, és sikerült találnia egy ügynököt, akinek köszönhetően meg tudott jelenni a Ne bántsátok a feketerigót! című regénye.
Margaret Atwood
Mielőtt A szolgálólány meséje című disztópikus regényével nemzetközileg ismertté vált, Margaret Atwood a főiskola alatt pénztárosként és pincérnőként dolgozott egy kávézóban. „Azt hiszem, azért vettek fel, mert úgy gondolták, hogy a kasszás lop tőlük, és egy olyan embert akartak a helyére, aki egy kicsit ügyetlenke” – mesélte erről az időszakról.
Margaret Atwood 2019 otkóberében megkapta a brit becsületrendet (Fotó: Aaron Chown – WPA Pool/Getty Images)
Douglas Adams
Vannak írók, akiknek hiába jelennek meg művei, muszáj más pénzforrást keresniük. Így járt a Galaxis útikalauz stopposoknak szerzője is, aki karrierje egy pontján sokféle alkalmi munkát elvállat, hogy meg tudjon élni, dolgozott többek között kórházi portásként, épített pajtát, pucolt csirkeólt is, egy gazdag katari család pedig testőrként szerződtette.
Neil Gaiman
Az angol fantasy, képregény- és sci-fi regényíró karrierje nehezen indult, ezért úgy döntött, szabadúszó újságíróként vállal munkát, interjúkat készített, recenziókat írt annak reményében, hogyha jobban megismeri a kiadói világot, sikerül kapcsolatokat építenie, akkor könnyebb dolga lesz. 1984 májusában, az Imagine Magazine-ban jelent meg első története, a Featherquest című novella, amit a szerkesztők alaposan meghúztak, a 8000 szóból 4000 lett.
