Ekkor történt az ominózus eset, amikor Marina Ovszjannikova higgadtan besétált a Pervij Kanal hétfő esti híradójának élő adásába egy kézzel rajzolt plakáttal, melyen ez állt:
„Állítsátok meg a háborút! Ne higgyetek a propagandának!”
A magánakciója vakmerő kiállásnak számít Oroszországban, ahol letartóztatásra, pénzbírságra és fizikai erőszakra számíthatnak azok, akik a háború ellen emelik fel a hangjukat, vagy csak egyszerűen háborúnak nevezik a propaganda által különleges műveletnek címkézett inváziót. Ennek ellenére Ukrajna lerohanása után, Moszkva és Szentpétervár központjától egészen Szibériáig tartottak tüntetéseket, a független orosz média szerint összesen 44 városban. A tüntetéshullám alatt 2000-nél is több tiltakozót tartóztatott le a rendőrség Oroszország-szerte, és rendre kerültek fel a netre erőszakos letartóztatásokat rögzített videók.
Az egyik ilyen eset, amely szintén a hírek fősodrába került, egy bizonyos Alekszandra Kaluzsszkih-tól került ki, akit bántalmaztak és megaláztak a rendőrök a kihallgatása során. Az orosz nő az abúzusról hangfelvételt készített, és később a Meduzának mesélte el, hogy a tüntetésről egy rendőrőrsre vitték többedmagával, ahol elvették az útleveleiket, és le akarták fotózni azokat. Miután ő és egy másik nő ezt nem engedték, a rendőrök „különleges kategóriájú” fogvatartottaknak hívták és egy külön terembe vitték őket, ahol fizikai bántalmazásban is részesültek. Kaluzsszkih-nak egyébként úgy sikerült hangfelvételt készítenie, hogy két telefon volt nála, egy régi, amit csalinak használt, és egy másik, bekapcsolt diktafonnal. A régit, amikor megtalálták nála a rendőrök, nemes egyszerűséggel a falhoz vágták.
Oroszországban természetesen nem ma kezdődött el azok elhallgattatása, akik nem az Kreml propagandáját fújják, a független újságírók – pláne azok, akik Vlagyimir Putyin elnök rezsimjéről tárnak fel jogtipró igazságokat, mint a megölt Anna Politovszkaja – életveszélyben dolgoznak. Ezt igazolják a statisztikák is:
1992 óta összesen 54 sajtómunkás halt erőszakos halált Oroszországban.
Putyin elnöksége előtt 30, azóta 24 orosz, zömében oknyomozó újságíró vesztette így életét. Ők azok az emberek, akikre az orosz elnök mint az információs hadviselés mestere, ellenségként tekint, hiszen elérhetik, hogy a lakosság mást is meglásson az általa felépített alternatív valóságon túl, amely szerint például Oroszország semmiféle inváziót nem kezdeményezett Ukrajnában, az ott élő ukránok pedig magukat bombázzák.
Marina Ovszjannikova és ügyvédje Anton Gashinsky a moszkvai bíróságon, 2022. március 15-én (Fotó: Profimedia)
Az orosz sajtószabadság (már, ha azt lehet még annak nevezni) és a „demokratikus jogok” megmaradt csonkjait tovább nyirbálták a háború kirobbanását, pontosabban a tüntetéseket követően:
Március 4-én hatályba lépett közigazgatási szabálysértési törvénykönyv új cikkelye, amely maximális büntetési tétele magánszemélyek esetében 100 ezer rubel (320 ezer forint), tisztviselők esetében 300 ezer rubel (960 ezer forint), jogi személyek esetében pedig egymillió rubel (3,2 millió forint).
Továbbá az orosz médiahatóság az ukrajnai invázióról szóló hírekre vonatkozóan cenzúrát vetett be, ezeket az információkat immáron csak hivatalos orosz forrásból adhatják közre az orosz sajtóorgánumok. A cenzúratörvény több – még független – médium munkáját lehetetlenítette el, így például a Condé Nast kiadó bizonytalan időre szünetelteti kiadványainak megjelentetését, mert cenzúrával kapcsolatos aggályok merültek fel. A központi hatalom azért is komoly lépéseket tett, hogy ne terjedhessenek a hírek a közösségi média felületein, így Oroszország blokkolta területén a Facebook- és az Instagram-hozzáférést.
Ebben a sötét, diktatúrák korszakát megidéző helyzetben érthető, ha sokan aggódtak médiamunkás, Ovszjannikova biztonságáért, aki 24 órára eltűnt, miután rendőrök elvitték a tévé épületéből. Az orosz BBC szerint legalább négy moszkvai emberi jogi ügyvéd próbálta elérni Ovszjannikovát a letartóztatását követő órákban, mindhiába. Végül a nő kedd délután, Anton Gasinszkij ügyvéddel az oldalán jelent meg a moszkvai Osztankinszkij kerületi bíróságon, ahol 30 ezer rubel (97 ezer forint) pénzbírsággal sújtották, engedély nélküli nyilvános esemény szervezéséért. Ovszjannikovát ezután szabadon engedték, és rögtönzött sajtótájékoztatót tartott a bíróság lépcsőjén.
„Ez az én saját háborúellenes döntésem volt”
– mondta Ovszjannikova. „Magamtól hoztam ezt a döntést, mert nem tetszik Oroszország inváziója, ami tényleg szörnyű” – fogalmazott a nő, hozzátéve, hogy több mint
14 órán keresztül vallatták,
miközben az őrizetben töltött éjszaka alatt nem tudott aludni, sem a barátaival vagy a családjával kapcsolatba lépni. A Vice azt írja, hogy a nő még nincs túl a veszélyen. Az ország új cenzúratörvénye értelmében ugyanis további, akár súlyos büntetés is várhat rá.
Ovszjannikovát egyelőre csak közigazgatási szabálysértéssel vádolják, a nyilvános megjegyzéseivel kapcsolatos, ám a Tass hírügynökség szerint az orosz Nyomozó Bizottság is vizsgálatot indított. Ez a vizsgálat, az új cenzúratörvény értelmében, amely gyakorlatilag kriminalizálja az ukrajnai konfliktussal szembeni nyilvános ellenállást vagy az arról való pontos tudósítást. büntetőjogi váddal érhet véget.
Marina Ovszjannikova az ítélet utáni sajtótájékoztatón (Fotó: Profimedia)
„Még mindig fennáll a veszélye annak, hogy büntetőeljárást indítanak Ovszjannikova ellen, de ennek esélye a ma kapott pénzbüntetés után jelentősen csökkent” – idézi a Guardian Pavel Csikovot, az Agora International emberi jogi csoport vezetőjét. „Nem a fellépése miatt bírságolták meg, hanem a videóüzenete miatt, amelyben tiltakozásra buzdította az embereket” – magyarázta a szakértő, míg Tatjana Sztanovaja politikai elemző, az R Politik alapítója szerint a Kreml tanácsadói között valószínűleg eltérő nézetek alakultak ki arról, hogyan kezeljék Ovszjannikova ügyét. Ő úgy véli, hogy egyesek a kemény válasz mellett lobbizhattak, mások attól tarthattak, hogy a kétgyermekes anyával szembeni túl kemény bánásmód most nem tenne jót a közhangulatnak.
„Senki sem volt előre felkészülve ilyesmire” – mondta a Guardiannek, hozzátéve: „És a Kremlnek sem volt kész sablonja arra, hogyan reagáljon”.
A tiltakozás gondolata már a háború kipattanása óta ért Ovszjannikovában.
A kétgyermekes szerkesztő a híradó megzavarását követően közzétett egy előre felvett videót, amelyben elmondta, hogy az apja ukrán, az anyja pedig orosz, és mély sajnálatát fejezte ki az orosz állami médiának végzett munkája miatt. „Sajnos az elmúlt években a Pervij Kanalnál dolgoztam, Kreml-propagandát csináltam, és most már mélységesen szégyellem magam emiatt. Szégyellem, hogy hagytam, hogy hazugságokat mondjanak a televízió képernyőjéről; szégyellem, hogy hagytam, hogy az orosz népet zombivá tegyék” – fogalmazott Ovszjannikova.
A The Guardian beszámolt arról is, hogy Ovszjannikova egyik barátja szerint a háború kezdete óta gyűlt benne a düh. „Két nappal ezelőtt mondta el, hogyan fog cselekedni” – mondta a neve eltitkolását kérő ismerős. Farida Rusztamova független újságíró beszámolója szerint a nő pálfordulása pedig meglepte néhány kollégáját, ugyanis Ovszjannikova korábban nem sokat beszélt a politikáról. Úgy néz ki, hogy a szerkesztő szembefordulása a munkáltatója és a Kreml ellen, másokat is cselekedetekre ösztönzött: a jelentések szerint a nő tiltakozása óta több neves újságíró is távozott az állami médiából.
Az orosz televíziós műsorvezető, Jekatyerina Andrejeva, akinek adását Ovszjannikova megszakította, szintén megszólalt az eset kapcsán, de ő nem Ovszjannikova hősiességét, sokkal inkább saját magát dicsérte egy videójában, amiért még akkor is megőrizte a pókerarcát, amikor Ovszjannikova a háta mögött azt skandálta, hogy
„Állítsátok meg a háborút!”
A műsorvezető a Starhit orosz pletykalap oldalán látható videóban áradozott magáról: „Bármi történik, állj, mint egy szikla!” –mondja Andreeva, miközben keresztbe tett lábbal a földön ülve a kamerába néz. „Honnan van ilyen kitartásom? Ma szükségem volt rá. Ez az állóképesség a jógából és a szívemből jön.”
Ovszjannikova az állóképesség helyett arról beszélt a CNN-nek adott legújabb interjújában, hogy sok orosz újságíró látja, hogy a valóságnak nincs nagyon köze ahhoz, ami a médiában megjelenik, majd hozzátette, hogy még az anyja agyát is átmosta az állami propaganda.
„Egyre inkább éreztem a kognitív disszonanciát az általam vallott értékek és azon dolgok között, amit a műsorokban mondanunk kellett. A háború volt az utolsó csepp a pohárban, onnantól kezdve egyszerűen lehetetlenség volt hallgatni” – mondta Ovszjannikova, aki arról is mesélt, hogy a háború elleni tiltakozást a gyerekkora sötét emlékei „inspirálták”, ugyanis annak idején Csecsenföldön lakott, és élénken élnek benne az orosz légitámadások emlékei.
