Ezerszer leírtuk már: a szomszédban dúló háború kapcsán olyan összefogást látunk Magyarországon korra, nemre, pártállásra, felekezetre tekintet nélkül, amilyenre az elmúlt évtizedekben nem volt példa. Megmozdultak az egyházak, a civilek, a magánemberek, és nem csak azok tesznek ki magukért, akik eleve nap mint nap jótékonykodnak (mint a Budapest Bike Maffia), vagy akik menekültügyben eddig is megmutatták, merre van előre (Migration Aid), hanem a cégek és olyan magánszemélyek ezrei, akiknek az ilyesmi eddig eszébe sem jutott.
Nagyon fontos, hogy hiába hívjuk az eddig a pályaudvarokon és a határ mentén a mínuszokban egyhuzamban akár több napig is dolgozó önkénteseket és profi segítőket példaképeknek, semmi baj, ha valaki ezt képtelen vállalni. Senkinek nincs oka lelkifurdalást érezni, ha nem tud bevásárolni, tolmácsolni és ügyintézni az érkező vonatoknál, és nem ajánlja fel a házát, lakását minden éjjel a menekülteknek, sőt, még magyarázattal sem tartozik, hogy miért nem fér ez bele. Ahogy mondani szokták:
ha mindenki csak annyit segítene, amennyit éppen tud, sokkal jobb hely lenne ez a világ.
Fotó: Neményi Márton
Szerencsére nem is kell sokat áldoznunk, hogy egészen kézzelfogható dolgokat tegyünk a menekültekért (értsd: pénzt juttassunk el nekik). Sőt, ellenkezőleg: úgy is segíthetünk nekik, hogy közben jól érezzük magunkat, azaz tartalmas és igényes (vagy éppen igénytelen – erről hamarosan) kultúrát fogyasztunk, amiért tisztességes, felnőtt ember módjára pénzt is fizetünk, amely pénz teljes egészében a menekültek megsegítésére megy. Az alábbiakban tehát adunk pár tippet, hova érdemes menni, ha jótékonykodva kapcsolódnánk ki.
Olga
Március elején a Mozinetnek és a Budapest Filmnek hála mozizahattunk a menekülteket segítve: a Menekülés című témába (és húsba) vágó animációs filmet vetítették a moziban úgy, hogy a bevételt az Ukrajnából érkezetteket segítő Menedék Egyesület kapta. Sajnos ez egyszeri alkalom volt – pedig a lenyűgöző technikával készült dán dokudráma megérdemelné, hogy rendszeresen erre a célra hasznosítsák –, és jelenleg nem tudunk jótékonysági mozielőadásról. Illetve egyről igen, csak sajnos Nagy-Britanniáig kell utazni oda, kivéve, ha eleve ott vagyunk: tekintve a százezres angliai magyar diaszpórát, érdemes szót ejteni róla.
Az Olga című film nem is lehetne aktuálisabb: egy Svájcba száműzött, bajnokságra készülő, fiatal ukrán tornászról szól, aki több ezer kilométerről kell, hogy kövesse a Maidan téri eseményeket, amelybe belekeverednek rokonai is – még szép, hiszen az anyja tényfeltáró újságíró. A nemzetközi koprodukcióban tavaly készült filmtől odáig vannak a kritikusok (azok is, akik bőven a háború előtt látták), a közönség pedig most szombaton nézheti meg öt fontért a Harborough Theatre-ban, ahol kétszer is vetítik. A teljes jegybevétel a Vöröskereszt humanitárius alapjába kerül.
FTC-Szeged-Csanád Grosics Akadémia
Ha fradista vagy, amúgy is ott lennél, ha a párod vinne, ideje, hogy vele menj, ha még sosem voltál meccsen, de kipróbálnád, milyen érzés, akkor nincs többé kifogás: a két csapat a menekültekért játszik hamarosan. A hivatalos közlemény szerint „Ferencváros játékosainak kezdeményezésére március 26-án, szombaton 15 óra 30-kor barátságos labdarúgó-mérkőzést játszik a fővárosi alakulat a Szeged-Csanád GA csapatával a szegedi Szent Gellért Fórumban. A találkozó célja, hogy a játékosok a sport eszközével is segítsék a humanitárius katasztrófa érintettjeit.”
A csapatok az orosz–ukrán háború borzalmai elől menekülő, bajbajutott családoknak ajánlották fel a teljes bevételt. Ha a jegyen túl többet adnál, adománygyűjtő dobozok is lesznek. „Az eredmény másodlagos lesz, a jótékonysági akció a lényeg” – mondta Adem Kapic, a Szeged-Csanád GA sportigazgatója. Értsd: lehet, hogy ez lesz az a meccs, ahol még a B-közép is, ha makulátlan karakterű úriemberré nem is változik, a szokásosnál egy fokkal barátságosabb arcát mutatja majd.
Jótékony punkok, szevasztok!
A hetvenes éveknek rég vége, de a pesti punk él és virul, legfeljebb diszkrét sörhasat eresztett és a tetkói is fakulnak kissé. A hónap utolsó napján egy Jászai Mari téri lemenős helyen lépnek fel olyan együttesek, amelyeket szerencsére külön-külön ismertetnünk sem kell, a nevük elmond mindent: Usurper Slug, TbOi, Fuck Bad Things, Dogs on Leads, Böiler. A mi kedvencünk az utóbbi, már csak a frontember, Riger János arcberendezése és kivarrt teste miatt is, meg mert az övék az utóbbi idők legjobb magyar klipje, a Penta, amelyet nem csak egy Ukrajnáról (is) szóló cikkbe nem illene embedelni, de egy feminista női magazinban sehova, de most kivételt teszünk:
A punk mondjuk nem a társadalmi érzékenységéről és az empátiájáról híres – mondanánk erre, ha nem lennénk tisztában a műfaj eredetével és küldetésével, amibe nem csak belefér a másokon segítés és a közösségvállalás, hanem kötelező motívum. A március 31-én a Riff nevű helyre szervezett eseményben ráadásul az a csodálatos, hogy nem csak a jegybevételt ajánlják fel a Budapest Bike Maffiának, hanem az összes pénzt, amit a közönség aznap ott elkölt. Azaz
minél jobban berúgsz, és minél jobb piát iszol, annál többet segítesz a menekülteken.
Ha tehát életedben először szeretnéd megtapasztalni a pusztító, mégis lelkifurdalás-mentes másnaposságot, ott a helyed.
A szervezők külön adománydobozt is kihelyeznek a menekültekkel érkezett kisállatok ellátására, és csak annyit kérnek mindenkitől, hogy „kivételesen” érkezzen időben.
Bundle for Ukraine
Úgy tudjuk, olvasótáborunkban kissé alulreprezentáltak a gamerek (ha tévedünk, javítsatok ki, boldogok lennénk), mégsem hagyhatjuk ki azt, amit a független videojáték-fejlesztők Ukrajna ügyében tettek. A Necrosoft Games nevű kis, alternatív játékkiadó ugyanis összegyűjtötte a hozzá közel álló fejlesztőket, társasjáték-tervezőket és egyéb kockákat, és azt kérte tőlük, tegyék bele a jótékonysági csomagba a műveiket, amelyekre a legbüszkébbek. Így jött létre a Bundle for Ukraine nevű gyűjtemény, amely tetszőleges összegért, de legalább 10 dollárért letölthető – és amely 992 elemet tartalmaz, köztük zenéket, társasokat, képregényeket, és ami a legszebb: több mint 600 videójátékot. Ha ezeket valaki egyenként venné meg, 6500 dollárjába kerülne, és ha nincs is szüksége mindre (az egyébként is egészségtelen lenne), csak a játékok közt találni vagy 20-30 fantasztikus minőségű instant klasszikust. Az átlagos ár, amiért eddig letöltötték, 15 dollár, de volt, aki 9000 dollárt fizetett a csomagért. (Zárójelben: a profitorientált, nagy kiadóknak valamiért nem jutott eszébe hasonló kezdeményezés.)
A Bundle for Ukraine a szórakoztatóipar eddigi legnagyobb akciója a háború kapcsán: eddig több mint hatmillió dollár gyűlt így össze, ez mind az International Medical Corpsnál és a kifejezetten az ukrajnai menekült gyerekek pszichés gondozására létrehozott Voices of Children nevű szervezetnél landol. Azaz annak is érdemes megvásárolni, akit nem érdekel a téma – aztán ki tudja, lehet, hogy emiatt csúszik majd rá a játékokra. Ezért felelősséget természetesen nem vállalunk.
