Hőguta tünetek kutyáknál

Gyakorlott gazdiként is kihívás, hogy az ember időben felismerje a hőguta jeleit, ez ugyanis nemcsak azokat a négylábúakat érintheti, akiket adott esetben kocsiban felejtenek. A baj otthon vagy akár egy séta alkalmával is megtörténhet, épp ezért fontos, hogy tökéletesen képbe kerülj, mire érdemes figyelni, és azzal kapcsolatban is, hogy mit tegyél, ha megtörtént a baj. 

Hőgutáról kezdőknek 

A kutyáknak nagyon kevés verejtékmirigyük van, amik nem járulnak hozzá jelentősen a hőleadáshoz, ezért két módon tudják magukat hűteni: ha hideg felületre vagy légáramba fekszenek, illetve lihegéssel, de a nyár forróságában még így is előfordulhat, hogy túlmelegszenek. Ezt nevezzük hőgutának, vagy orvosi nevén hipertermiának, ami számszerűsítve azt jelenti, hogy a kisállat testhője meghaladja a 39,4 fokot. Ilyen hőmérséklet mellett már a kritikus állapot előszobájáról beszélünk, ha pedig az érték 41,2 fok fölé csúszik, a kutyák szervei perceken belül leállhatnak és az állapot rövid úton halálhoz vezethet.  

A hőguta tipikus tünetei közé tartozik: 

• A szapora légzés, erőteljes lihegés
• A száraz, ragadós fogíny
• A fogíny és nyelv elszíneződése, foltok megjelenése
• A letargikusság, letörtség
• Az étvágytalanság
• A tájékozódási zavarok
• A görcsrohamok
• A hasmenés 

A kapkodó lihegés, mint elsődleges tünet azonnal felismerhető, ilyenkor nem érdemes több jelet kivárni, cselekedni kell! A hőguta pillanatok alatt előidézheti a gazdik legrosszabb rémálmát, ezért minden esetben ajánlott állatorvoshoz fordulni. Addig is azonban, míg szakszerű ellátást kap a kedvenced, ezeket tudod tenni érte. 

Lépj akcióba

Ha kint ért a baj, azonnal vidd őt árnyékos, hűvös helyre! A meleg ugyanúgy megviseli az állatokat, mint az embert, tehát kánikula idején eleve inkább a kora reggeli vagy késő esti órákat preferáld a sétákra. Ha mégis ki kell mennetek napközben, akkor pedig próbálj olyan útvonalat választani, ami árnyékos és gyakran kínáld meg őt vízzel.

Locsolj kevés langyos – semmiképp nem hideg – vizet a fejére (vigyázz, hogy az orrába-fülébe ne jusson), nyakára, a pocakjára, a hónaljhoz és a lábaira is, aztán vizezz be néhány rongyot, törölközőt, amit a teste köré csavarhatsz. Ezek könnyen átmelegszenek, azonban folyóvíz híján az állatorvosi rendelőig sokat segíthetnek. Soha ne használj jégakkut önmagában az állat hűtésére, maximum ha törölközőbe csavarod, és ne dobd őt hideg vízbe, mert utóbbi szívleállást okozhat. 

Mindenképp itasd meg a kutyát friss hideg vízzel, hogy a dehidratált állapot megszűnjön. Ha nem fogadja el, akkor csak nedvesítsd a nyelvét, a száját, hogy minimális folyadékhoz jusson. Esetleg, ha tudsz, akkor egy tiszta fecskendővel próbálj meg egy keveset belediktálni, de semmiképpen ne erőltesd. 

Fontos az is, hogy folyamatos levegőáramlást biztosíts a kedvencednek, úgyhogy tárj ki ajtót-ablakot és tedd őt a huzat útjába, hogy ezáltal is csökkenjen a hőmérséklete, az autóban pedig engedd le az ablakokat vagy kapcsold be a klímát. Persze ne ess át a ló túloldalára, a jégveremmé hűtött lakás vagy kocsi nem segít! 

A rövidebb orrú fajták, mint például a mopszok, bulldogok vagy a palotapincsik – szofisztikáltabb nevükön pekingi palotakutyák – sokkal inkább ki vannak téve a hőguta veszélyének, mert lihegéssel kevésbé tudják magukat hűteni, úgyhogy esetükben különösen lényeges a folyamatos odafigyelés, a friss víz és természetesen az árnyékos környezet megteremtése. Illetve veszélyeztetettek azok is, akik vagy nagyon fiatalok még, vagy már nagyon idősek, esetleg gyógyszeres kezelés alatt állnak. Felelős gazdiként ezekben a napokban szerencsés jobban tekintettel lenni rájuk. 

Emellett pedig a már korábban említett szempontok szempontok szerint – amikről ITT olvashatsz – próbáld élhetőbbé tenni nekik a nyár legforróbb napjait!

Forrás: VCA Animal Hospitals, RSPCA, Davies Veterinary Specialists