Beszélő (színes) doboz
A budapesti születésű Goldmark Péter Károly 1920-ban, alig 14 évesen emigrált a családjával Bécsbe. Az érettségi után műszaki egyetemen tanult először Ausztriában, majd Németországon. Dolgozott Gábor Dénes mellett, majd visszatért Bécsbe. Mindössze 20 esztendős volt, amikor a feltalálók a televíziós kísérletekre kezdtek fókuszálni. A fiatal Goldmarkot megbabonázta a „beszélő doboz”, így hajóra szállt és meg sem állt az Egyesült Államokig, ahol akkoriban a CBS hírközlési társaság kezdett kísérletezni a televízió kialakításával. Itt lett laboratóriumi vezető, majd nemcsak a cég igazgatója, de alelnöke is. Fizikus-mérnökként sohasem a tartalomgyártás érdekelte, hanem a technológia és a felfedezés. A mechanikus tévé berendezésekkel, az elektronikus, vagyis képcsöves készülékek megalkotásával kezdett foglalkozni, majd az 1940-es években bemutatta a színes televíziót. Életének utolsó évében kitüntette Jimmy Carter elnök. Goldmark Péter Károly 71 évesen halt meg autóbalesetben.
Goldmark Péter Károly 1946-ban a CBS stúdiójában (Fotó: CBS via Getty Images és Álmok Álmodói)
Úttörő a számítástechnikában
A szintén budapesti születésű Neumann János neve szinte minden első informatika órán elhangzik az iskolákban. Bár tény, hogy Neumann nem a számítógép feltalálója volt, de óriási hatást gyakorolt az akkor formálódó számítógép-tudományra. Igazi csodagyereknek számított, aki öt nyelven beszélt. Az érettségi után elkezdte a matematika szakot a Budapesti Tudományegyetemen, majd Svájcban vegyész szakon szerzett diplomát. Alig volt 27 éves, amikor az amerikai Princeton Egyetem professzornak hívta meg. Neumann Jánosnak nagy szerepe volt a számítógép működési elvét szolgáló kettes számrendszer alkalmazásában, a memória, programtárolásban és az utasítás rendszerének kitalálásában. A most készülő számítógépeket még ma is a Neumann-elv alapján alakítják ki.
Tolltól a dezodorig
Tudtad, hogy Bíró László, akinek a golyóstollat köszönhetjük, nemcsak feltaláló volt, hanem újságíró és festő? Bíró 1899 őszén született Budapest Terézváros részében, s itt is kötött házasságot, a nála kilenc évvel fiatalabb Schick Erzsébettel. A golyóstoll feltalálását az újságírói munkájának köszönhette. Rájött ugyanis, hogy a lapok nyomtatásához használt tinta sokkal gyorsabban szárad, mint a töltőtollhoz használt változat, és nem is hagy kellemetlen tintafoltot a kézen, vagy a ruhán. Ezt követően már csak azt kellett kitalálnia, hogy hogyan használja fel ezt egy írószerben. Végül egy kis folyót szerkesztett a tollba, s ez vezette a tintát a papírra. Első szabadalmát a 1938-ban adta be. A kísérletet és a gyártási folyamatok előkészületét már külföldön, Argentínában fejezte be. Először 1945-ben kezdték el gyártani a golyóstollat Eterpen, majd Biropen néven. Ám nem ez az egyetlen használati tárgy, amit Bírónak köszönhetünk. Megalkotta a függönytartót, a golyós dezodort és egy úgynevezett fertőtlenítő golyócskát is, csak, hogy néhányat említsünk. Bíró László 86 évesen hunyt el Argentínában.
Bíró László (Fotó: Wikipedia és Álmok Álmodói)
Feltalálóból lett könyvelő
Szinte mindenki, aki olyan iskolába járt, amely Irinyi Jánosról kapta a nevét – én is közéjük tartozom – jól tudja, hogy mit köszönhetünk a Bihar megyei Albisonban – ma Romániához tartozik – született vegyésznek. Persze a villanytűzhelyek korában talán kissé kevesebbet használjuk a gyufát, de azért ne felejtsük el, hogy ezt is egy magyarnak, vagyis Irinyinek köszönhetjük. A bécsi politechnikumban tanult, amikor sorra elbukott egy kísérlettel. Tanára hibájából jött rá, hogyan kellene előállítani a nem robbanó, zajtalan gyufát. Nem ragaszkodott saját találmányához, helyette eladta ötletét egy üzletembernek, s a pénzből Berlinbe utazott, hogy ott folytassa tanulmányait. Ekkor mindössze 21 esztendős volt. Később mégis visszatért Budapestre, ahol megalapította a saját gyufagyárát. Amikor 1848-ban kitört a szabadságharc, Kossuth nem kisebb feladattal bízta meg, mint hogy legyen ő az ágyúöntés és puskaporgyártás irányítója és felügyelője. Később hozzá tartozott a nagyváradi lőporgyár vezetése is. Amikor a császári seregek leverték a szabadságharcot, Irinyit is börtönbüntetésre ítéltek. Innen pedig nem sikerült újra talpra állni. Későbbi, többnyire mezőgazdasággal foglalkozó kísérletei nem jártak sikerrel, végül csak úgy tudott megélni, hogy vegyészként könyvelői állást vállalt. Irinyi János 78 évesen hunyt el, halála előtti utolsó munkahelye a debreceni István malom volt, ahol igazgatóként dolgozott.
Irinyi János (Fotó: Álmok Álmodói és Wikipedia)
Közel 600 géniusz és a mai életünket is meghatározó találmányaik mutatkoznak be az Álmok Álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányok című interaktív kiállításon, amely 2023. elejéig látogatható a Millenárison.
(Forrás: Álmok Álmodói)
Szponzorált tartalom
