„Tűnj a pokolba a versenyemből, és add ide a rajtszámodat” – nők, akik átírták a sporttörténelmet

A középkorban elterjedt patriarchális nézetek miatt sokáig úgy gondolták, hogy a nők nem alkalmasak arra, hogy sportoljanak. Ennek ellenére szerencsére akadtak olyan nők, akik szembeszálltak a társadalmi elvárásokkal és ebben az ellenszélben történelmet írtak.

Szászi Csenge

2023. Június 07.

A nők az évtizedek, sőt, évszázadok során az élet számos területén megtapasztalhatták már a diszkrimináció különböző formáit és ez alól sajnos a sport világa sem jelent kivételt. Annak ellenére, hogy a nők sokáig nem vehettek részt a különböző sportolási tevékenységekben, illetve az első női olimpiát is csak 1922-ben rendezték meg, már az ősi civilizációk művészetében is fellelhetőek olyan utalások, melyek bizonyítékként szolgálnak arra, hogy bizony ők is aktívan sportoltak. Ez leginkább az egyiptomi és a görög kultúrákra volt jellemző, ahol a nők körében is rendkívül népszerű volt az atlétika, Spártában pedig lovagolhattak és birkózhattak is. Jól látható, hogy az ókorban még kevésbé szabtak határt a női sporttevékenységeknek.

A drasztikus változás a középkorban következett be, amikor Európában egyre jobban elterjedtek azok a patriarchális sztereotípiák, miszerint a nők a gyengébbik nemhez tartoznak és nem alkalmasak arra, hogy sportoljanak. A nők részvételét csak olyan sportokban támogatták, amelyek könnyű fizikai erőnlétet igényeltek és ezt is csak szabadidős tevékenységként űzhették.

Később az ipari forradalom és a viktoriánus kor idején sokkal nagyobb szexizmus volt tapasztalható a társadalomban. Ebben az időben indultak útjára a feminista mozgalmak, ugyanis a nők – dacolva a társadalmi elvárásokkal és sztereotípiákkal, – egyenjogúságot és választójogot követeltek, amit csak évtizedekkel később kaptak meg.

Az “ideális” nő

A nők sportolási lehetőségeit nemcsak az általános diszkrimináció vetette vissza, hanem nagyban közrejátszottak az ideális nőről alkotott előítéletes elképzelések is. A történelem során már sok példát láthattunk rá, hogy minden korszaknak más és más elképzelései voltak arról, milyennek kéne lennie a női nemnek. És ez ráadásul nemcsak korszakonként, de még országonként is eltérő volt. Erre kiváló példa a Kádár-korszak idején alkotott különböző nőképek sora. A háború után a Szovjetunióban az erős nők képe élt, akik hasonlóan férfi társaikhoz, esztergáltak és traktort vezettek, míg az Egyesült Államokban az ideális nők azok voltak, akik egykeresős családmodellben éltek.

A viktoriánus korban az ideális nő gyengéd és törékeny volt, így szinte semmilyen megerőltető tevékenységet nem végezhetett, azonban ennek nem csak ez volt az egyetlen oka. Különféle mítoszok is övezték a nőket. Úgy vélték, hogy a sport károsíthatja a nemi szerveiket és kevésbé lesznek vonzóak a férfiak számára. Az akkoriban elterjedt vélekedés szerint, a nők testében véges mennyiségű energia volt, amit ha sportra vagy a taníttatásra, azaz a felsőoktatásra pazarolnak, akkor gyenge utódokat fognak majd szülni.

Az első női olimpia

A nők már az első újkori olimpia előtt is bebizonyították, hogy igenis szükségük van a sportra és arra, hogy megmérettessék magukat. 1896-ban, az első olimpián megtiltották a részvételüket, majd később, az 1900-ban megrendezett olimpián a 997 atléta közül 22 nő versenyzett olyan sportágban, mint például a vitorlázás, lovaglás és golfozás.

Az első női olimpiát 1922-ben rendezték Párizsban, ami sokkal többet jelentett számukra, mint pusztán egy sportesemény.

A sportban megnövekedett képviseletük összhangban volt a különböző esélyegyenlőséget hirdető feminista mozgalmakkal, amely a tulajdon, illetve a szavazati jogok megszerzését is szorgalmazta. A kerékpározás például a női egyenjogúság szimbólumává vált, így a választópolgárok ezt használták eszközként ahhoz, hogy a nők szabadságát hirdessék. Nem sokkal később a nők egyre nagyobb szerepet töltöttek be a sportban, ez pedig nagy hatással volt a társadalmi nemekkel kapcsolatos sztereotípiákra, illetve a nemi szerepekkel kapcsolatos elvárásokra.

Úttörő női sportolók a történelem során (Fotók: Getty Images)

Nagy mérföldkőnek számított, hogy 1972-ben az Egyesült Államokban bevezették a testnevelést az iskolai kerettantervbe, így a nők előtt is megnyílt a lehetőség a sportolásra.

Annak ellenére, hogy a korábbiakhoz képest drasztikus javulást tapasztalhattak, még így is számos kihívással kellett megküzdeniük: az egyik ilyen az volt, hogy a nőket sokáig nemi vizsgálatnak vetették alá. A megalázó tesztek – a rendszeres panaszok ellenére – csak az 1996-os olimpiával értek véget.

Az igazi áttörés 2012-ben jött el: ez volt az első év, amikor minden képviselt ország küldött női résztvevőket az olimpiára, továbbá nőtt azoknak a sportágaknak a száma, amiben megmérettethették magukat, ilyen például a boksz is, amiben 2012-től vehettek részt először nők.

Nők, akik megváltoztatták a sporttörténelmet

Az olimpia előtti évtizedekben voltak olyan úttörő nők, akik mertek szembeszállni az elvárásokkal, ezzel pedig történelmet írtak. Ilyen például Kathrine Switzer , aki 1967-ben hivatalosan is elindult a Boston Maratonon. Az igaz, hogy csak azért tudott részt venni a versenyen, mert a nevezésekor senki nem vette észre, hogy nő, ennek ellenére mégis nők ezreinek szolgált példaképként. A Syracuse Egyetem hallgatójaként nevezett be a maratonra, de csak monogramját adta meg, így a verseny első pár méteréig senki nem vette észre, hogy egy nő is a rajthoz állt. A versenybíró Jock Semple, amint észlelte a problémát, azonnal leugrott és megpróbálta fizikailag is megállítani a fiatal nőt.

Kathrine Switzert Jock Semple próbálja kizárni a Boston Mararthon alatt

Kathrine Switzert Jock Semple próbálja kizárni a Boston Maraton alatt (Fotó: Paul J. Connell/Getty Images)

„Megragadott és azt mondta: »Tűnj a pokolba a versenyemből, és add ide a rajtszámodat«”– emlékezett vissza Switzer – „Megpróbálta lehúzni rólam a rajtszámomat” – mesélte el az esetet a NBC Newsnak. Switzer azt is elárulta, hogy az újságírók is rögtön odarohantak hozzá, majd azt mondták: „Az igazi nők nem futnak.”

Kathrine-t az eset után kizárták az Atlétikai Szövetségből, de ez sem tarthatta vissza: ezt követően megalapította a saját egyesületét. Ekkoriban a 261-es rajtszámot viselte, 50 évvel később pedig lefutotta a bostoni maratont, ahol szintén ugyanezt a számot viselte.

Kathrine Switzer a 261-es rajtszámmal (Fotó: Rachel Murray/Getty Images)

Mildred Ella “Babe” Didrikson Zaharias

Zaharias volt az első nő, aki PGA versenyen, azaz golfversenyen játszott az 1938-as Los Angeles-i Openen. Azóta is csak négy nő jelent meg a PGA eseményeken. A 20. század első felében a legjobb női sportolóvá választották, mivel teniszben, úszásban és baseballban is kiemelkedő teljesítményt ért el.

Egész alakos portré Mildred “Babe” Didrikson Zahariasról golfozás közben (Fotó: Universal History Archive/Universal Images/Getty Images)

Toni Stone

Stone-t a női Jackie Robinsonnak tartják, mivel ő volt az első nő, aki profi baseball ligában játszott. 1953-ban leszerződtette a Negro American Leage-ben szereplő Indianapolis Clowns.

A National Negro Leagues Indianapolis Clowns csapattársai pózolnak egy fényképhez 1950 körül Indianapolisban, Indianában. (A fotó reprodukciója: Transcendental Graphics/Getty Images)

Billie Jean King

King volt az első, aki legyőzte a teniszbajnok Bobby Rigst 1973-ban egy a „Nemek Harcának” nevezett mérkőzésen. Ez volt az első olyan esemény, ahol egy női sportoló országos adásban győzte le férfi társát.

Billie Jean King amerikai teniszezőnő a wimbledoni bajnokságon Londonban, 1973. június 26-án. (Fotó: Evening Standard/Hulton Archive/Getty Images)

Nadia Comaneci

Comaneci mindössze 14 éves volt, amikor a zsűrit lenyűgözte az 1976-os montreáli tornán. Ő volt az első nő, aki tökéletesen teljesített a tornaversenyen és megkapta mind a 10 pontot, továbbá gerendagyakorlata miatt aranyérmet is nyert. Az edzője Károlyi Béla volt.

Nadia Comaneci román tornász aranyérmet nyer az 1976. évi nyári olimpiai játékokon a kanadai Montrealban 1976. július 26-án. (Fotó: Reg Lancaster/Express/Hulton Archive/Getty Images)

Nancy Lieberman

Lieberman 17 éves korában került be az Egyesült Államok olimpiai kosárcsapatába, 1986-ban pedig egyedüli nőként került be a férfi profi ligába. Utoljára 2008-ban játszott, ekkor 50 éves volt.

Nancy Lieberman az első nő, aki bekerült a férfi profi ligába. (Fotó: Getty Images)

Florence Griffith-Joyner

Florence volt az első női, aki világrekordot állított fel az atlétika világában. 1988-ban 100 méteren 10,49 másodpercet futott a selejtezőn, később a szöuli játékokon pedig 200 méteren 21,3 másodperces időt futott.

lorence Griffith-Joyner fut a pályán az olimpiai válogatóversenyen. (Fotó: Tony Duffy /Allsport)

Julie Krone

1993-ban Julie Krone volt az első női zsoké, aki megnyerte a Triple Crown versenyt. Összesen 3704 győzelmet aratott, továbbá ő volt az első nő, akit beválasztottak a Nemzetközi Versenymúzeum és Hírességek Csarnokába.