nlc.hu
Szabadidő
Nők a célvonalban - ők változtatták meg a sporttörténelmet

„Tűnj a pokolba a versenyemből, és add ide a rajtszámodat” – nők, akik átírták a sporttörténelmet

A középkorban elterjedt patriarchális nézetek miatt sokáig úgy gondolták, hogy a nők nem alkalmasak arra, hogy sportoljanak. Ennek ellenére szerencsére akadtak olyan nők, akik szembeszálltak a társadalmi elvárásokkal és ebben az ellenszélben történelmet írtak.

A nők az évtizedek, sőt, évszázadok során az élet számos területén megtapasztalhatták már a diszkrimináció különböző formáit és ez alól sajnos a sport világa sem jelent kivételt. Annak ellenére, hogy a nők sokáig nem vehettek részt a különböző sportolási tevékenységekben, illetve az első női olimpiát is csak 1922-ben rendezték meg, már az ősi civilizációk művészetében is fellelhetőek olyan utalások, melyek bizonyítékként szolgálnak arra, hogy bizony ők is aktívan sportoltak. Ez leginkább az egyiptomi és a görög kultúrákra volt jellemző, ahol a nők körében is rendkívül népszerű volt az atlétika, Spártában pedig lovagolhattak és birkózhattak is. Jól látható, hogy az ókorban még kevésbé szabtak határt a női sporttevékenységeknek. 

A drasztikus változás a középkorban következett be, amikor Európában egyre jobban elterjedtek azok a patriarchális sztereotípiák, miszerint a nők a gyengébbik nemhez tartoznak és nem alkalmasak arra, hogy sportoljanak. A nők részvételét csak olyan sportokban támogatták, amelyek könnyű fizikai erőnlétet igényeltek és ezt is csak szabadidős tevékenységként űzhették.

Később az ipari forradalom és a viktoriánus kor idején sokkal nagyobb szexizmus volt tapasztalható a társadalomban. Ebben az időben indultak útjára a feminista mozgalmak, ugyanis a nők – dacolva a társadalmi elvárásokkal és sztereotípiákkal, – egyenjogúságot és választójogot követeltek, amit csak évtizedekkel később kaptak meg. 

Az “ideális” nő

A nők sportolási lehetőségeit nemcsak az általános diszkrimináció vetette vissza, hanem nagyban közrejátszottak az ideális nőről alkotott előítéletes elképzelések is. A történelem során már sok példát láthattunk rá, hogy minden korszaknak más és más elképzelései voltak arról, milyennek kéne lennie a női nemnek. És ez ráadásul nemcsak korszakonként, de még országonként is eltérő volt. Erre kiváló példa a Kádár-korszak idején alkotott különböző nőképek sora. A háború után a Szovjetunióban az erős nők képe élt, akik hasonlóan férfi társaikhoz, esztergáltak és traktort vezettek, míg az Egyesült Államokban az ideális nők azok voltak, akik egykeresős családmodellben éltek.

A viktoriánus korban az ideális nő gyengéd és törékeny volt, így szinte semmilyen megerőltető tevékenységet nem végezhetett, azonban ennek nem csak ez volt az egyetlen oka. Különféle mítoszok is övezték a nőket. Úgy vélték, hogy a sport károsíthatja a nemi szerveiket és kevésbé lesznek vonzóak a férfiak számára. Az akkoriban elterjedt vélekedés szerint, a nők testében véges mennyiségű energia volt, amit ha sportra vagy a taníttatásra, azaz a felsőoktatásra pazarolnak, akkor gyenge utódokat fognak majd szülni.

Az első női olimpia

A nők már az első újkori olimpia előtt is bebizonyították, hogy igenis szükségük van a sportra és arra, hogy megmérettessék magukat. 1896-ban, az első olimpián megtiltották a részvételüket, majd később, az 1900-ban megrendezett olimpián a 997 atléta közül 22 nő versenyzett olyan sportágban, mint például a vitorlázás, lovaglás és golfozás.

Az első női olimpiát 1922-ben rendezték Párizsban, ami sokkal többet jelentett számukra, mint pusztán egy sportesemény.

A sportban megnövekedett képviseletük összhangban volt a különböző esélyegyenlőséget hirdető feminista mozgalmakkal, amely a tulajdon, illetve a szavazati jogok megszerzését is szorgalmazta. A kerékpározás például a női egyenjogúság szimbólumává vált, így a választópolgárok ezt használták eszközként ahhoz, hogy a nők szabadságát hirdessék. Nem sokkal később a nők egyre nagyobb szerepet töltöttek be a sportban, ez pedig nagy hatással volt a társadalmi nemekkel kapcsolatos sztereotípiákra, illetve a nemi szerepekkel kapcsolatos elvárásokra.

 

Úttörő női sportolók a történelem során

Úttörő női sportolók a történelem során (Fotók: Getty Images)

Nagy mérföldkőnek számított, hogy 1972-ben az Egyesült Államokban bevezették a testnevelést az iskolai kerettantervbe, így a nők előtt is megnyílt a lehetőség a sportolásra.

Annak ellenére, hogy a korábbiakhoz képest drasztikus javulást tapasztalhattak, még így is számos kihívással kellett megküzdeniük: az egyik ilyen az volt, hogy a nőket sokáig nemi vizsgálatnak vetették alá. A megalázó tesztek – a rendszeres panaszok ellenére – csak az 1996-os olimpiával értek véget.

Az igazi áttörés 2012-ben jött el: ez volt az első év, amikor minden képviselt ország küldött női résztvevőket az olimpiára, továbbá nőtt azoknak a sportágaknak a száma, amiben megmérettethették magukat, ilyen például a boksz is, amiben 2012-től vehettek részt először nők. 

Nők, akik megváltoztatták a sporttörténelmet

Az olimpia előtti évtizedekben voltak olyan úttörő nők, akik mertek szembeszállni az elvárásokkal, ezzel pedig történelmet írtak. Ilyen például Kathrine Switzer , aki 1967-ben hivatalosan is elindult a Boston Maratonon. Az igaz, hogy csak azért tudott részt venni a versenyen, mert a nevezésekor senki nem vette észre, hogy nő, ennek ellenére mégis nők ezreinek szolgált példaképként. A Syracuse Egyetem hallgatójaként nevezett be a maratonra, de csak monogramját adta meg, így a verseny első pár méteréig senki nem vette észre, hogy egy nő is a rajthoz állt. A versenybíró Jock Semple, amint észlelte a problémát, azonnal leugrott és megpróbálta fizikailag is megállítani a fiatal nőt. 

Kathrine Switzert Jock Semple próbálja kizárni a Boston Mararthon alatt

Kathrine Switzert Jock Semple próbálja kizárni a Boston Maraton alatt (Fotó: Paul J. Connell/Getty Images)

„Megragadott és azt mondta: »Tűnj a pokolba a versenyemből, és add ide a rajtszámodat«”– emlékezett vissza Switzer – „Megpróbálta lehúzni rólam a rajtszámomat” – mesélte el az esetet a NBC Newsnak. Switzer azt is elárulta, hogy az újságírók is rögtön odarohantak hozzá, majd azt mondták: „Az igazi nők nem futnak.”

Kathrine-t az eset után kizárták az Atlétikai Szövetségből, de ez sem tarthatta vissza: ezt követően megalapította a saját egyesületét. Ekkoriban a 261-es rajtszámot viselte, 50 évvel később pedig lefutotta a bostoni maratont, ahol szintén ugyanezt a számot viselte. 

Kathrine Switzer a 261-es rajtszámmal

Kathrine Switzer a 261-es rajtszámmal (Fotó: Rachel Murray/Getty Images)

Mildred Ella “Babe” Didrikson Zaharias 

Zaharias volt az első nő, aki PGA versenyen, azaz golfversenyen játszott az 1938-as Los Angeles-i Openen. Azóta is csak négy nő jelent meg a PGA eseményeken. A 20. század első felében a legjobb női sportolóvá választották, mivel teniszben, úszásban és baseballban is kiemelkedő teljesítményt ért el. 

Egész alakos portré Mildred "Babe" Didrikson Zahariasról golfozás közben

Egész alakos portré Mildred “Babe” Didrikson Zahariasról golfozás közben (Fotó: Universal History Archive/Universal Images/Getty Images)

Toni Stone 

Stone-t a női Jackie Robinsonnak tartják, mivel ő volt az első nő, aki profi baseball ligában játszott. 1953-ban leszerződtette a Negro American Leage-ben szereplő Indianapolis Clowns. 

A National Negro Leagues Indianapolis Clowns csapattársai pózolnak egy fényképhez 1950 körül Indianapolisban, Indianában.

A National Negro Leagues Indianapolis Clowns csapattársai pózolnak egy fényképhez 1950 körül Indianapolisban, Indianában. (A fotó reprodukciója: Transcendental Graphics/Getty Images)

Billie Jean King 

King volt az első, aki legyőzte a teniszbajnok Bobby Rigst 1973-ban egy a „Nemek Harcának” nevezett mérkőzésen. Ez volt az első olyan esemény, ahol egy női sportoló országos adásban győzte le férfi társát. 

Billie Jean King amerikai teniszezőnő a wimbledoni bajnokságon Londonban, 1973. június 26-án.

Billie Jean King amerikai teniszezőnő a wimbledoni bajnokságon Londonban, 1973. június 26-án. (Fotó: Evening Standard/Hulton Archive/Getty Images)

Nadia Comaneci 

Comaneci mindössze 14 éves volt, amikor a zsűrit lenyűgözte az 1976-os montreáli tornán. Ő volt az első nő, aki tökéletesen teljesített a tornaversenyen és megkapta mind a 10 pontot, továbbá gerendagyakorlata miatt aranyérmet is nyert. Az edzője Károlyi Béla volt. 

Nadia Comaneci román tornász aranyérmet nyer az 1976. évi nyári olimpiai játékokon a kanadai Montrealban 1976. július 26-án.

Nadia Comaneci román tornász aranyérmet nyer az 1976. évi nyári olimpiai játékokon a kanadai Montrealban 1976. július 26-án. (Fotó: Reg Lancaster/Express/Hulton Archive/Getty Images)

Nancy Lieberman 

Lieberman 17 éves korában került be az Egyesült Államok olimpiai kosárcsapatába, 1986-ban pedig egyedüli nőként került be a férfi profi ligába. Utoljára 2008-ban játszott, ekkor 50 éves volt. 

Nancy Lieberman az első nő, aki bekerült a férfi profi ligába.

Nancy Lieberman az első nő, aki bekerült a férfi profi ligába. (Fotó: Getty Images)

Florence Griffith-Joyner 

Florence volt az első női, aki világrekordot állított fel az atlétika világában. 1988-ban 100 méteren 10,49 másodpercet futott a selejtezőn, később a szöuli játékokon pedig 200 méteren 21,3 másodperces időt futott. 

lorence Griffith-Joyner fut a pályán az olimpiai válogatóversenyen.

lorence Griffith-Joyner fut a pályán az olimpiai válogatóversenyen. (Fotó: Tony Duffy /Allsport)

Julie Krone 

1993-ban Julie Krone volt az első női zsoké, aki megnyerte a Triple Crown versenyt. Összesen 3704 győzelmet aratott, továbbá ő volt az első nő, akit beválasztottak a Nemzetközi Versenymúzeum és Hírességek Csarnokába. 

July Krone verseny közben

July Krone verseny közben (Fotó: Shaun Botterill/ALLSPORT/Getty Images)

Források: 1, 2, 3

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top