Néhányan rájöttünk arra, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt: kell üres hely a naptárunkban. Az egyik helyről a másikra futás és a teendők hosszú listája egyre inkább egyfajta státuszt jelentett az utóbbi időkben: „annyira elfoglalt vagyok, mert annyira fontos vagyok.” De talán itt az ideje, hogy véget vessünk ennek a sok elfoglaltságnak, ami egyébként ritkán státuszjelző, de az biztos, hogy hosszú távon kiégéshez, stresszhez, szorongásos zavarokhoz vezet.
Van kiút ebből az őrületből, és ez nem feltétlenül a mindfulness, a testmozgás vagy az egészséges táplálkozás (bár ezek a dolgok továbbra is fontosak). Amiről beszélünk, az az, hogy… nem csinálunk semmit. Vagy, ahogy a hollandok hívják, niksenezünk.
A niksen egy holland wellness-irányzat, szó szerinti jelentése: „nem csinálni semmit”. Először 2019-ben keltette fel a világ figyelmét, mint a stresszkezelés vagy a kiégésből való felépülés egyik módja. Akkoriban sokan panaszkodtak a túlterheltség okozta kimerültségre, depresszióra, és keresték a megoldásokat – ezért kerültek be a lexikonba olyan fogalmak is, mint a japán ikigai vagy a dán hygge.
Fotó: Getty Images
A niksen cél nélküli semmittevés – tehát nem görgetek a Facebookon, de nem is meditálok. Míg a mindfulness a pillanatban való jelenlétről szól, a niksen inkább arról, hogy időt szakítunk a létezésre, és hagyjuk, hogy az elménk elkalandozzon, amerre csak akar.
Nyelvileg a niksen (semmit csinál) a „niks”-ből létrehozott ige, ami „semmit” jelent. Ez megfelel a holland nyelv azon tendenciájának, hogy főnevekből igéket hoz létre (pl. internetten, whatsappen stb.). Hollandiában a niksen szót sokféleképpen lehet használni, pozitívan és negatívan egyaránt. Egy szülő azt mondhatja a gyerekének: „Zit je weer te niksen?” (Már megint nem csinálsz semmit?), de azt is, hogy„lekker niksen”, ami a kellemes, elfoglaltságtól mentes időszakokra utal.
Thijs Launspach pszichológus, a TEDx előadója és a Crazy Busy: Staying Sane in a Stressful World című könyv szerzője számára a niksen azt jelenti, hogy nem csinálsz semmit, vagy valami triviális dologgal foglalod el magad, hogy élvezd az idődet.
Miért van szükségünk a semmire?
Nem feltétlenül rossz, ha van bennünk stressz, ha az aktivál, koncentrálttá tesz. A probléma az, amikor ez kicsúszik a kezünkből. Ennek rengeteg oka van. Életünk és munkánk egyre összetettebbé vált. Hajlamosak vagyunk sok időt tölteni számítógép előtt. Nagy nyomás nehezedik ránk, hogy önmagunk legjobb verziója legyünk, legyen szó a munkánkról vagy a családi elvárásokról.
Paradox módon a niksen produktívabbá is tehet bennünket, pusztán azért, mert a szünetek lehetővé teszik az agyunk pihenését, és jobb összpontosítással és kitartó figyelemmel térhetünk vissza teendőinkhez. Valószínűleg ez az oka annak, hogy bár a hollandok nem dolgoznak hosszú órákat és nem is túlóráznak, általában nagyon hatékonyak a munkában.
És úgy tűnik, ez működik: a hollandok kreatív nemzet. Gondoljunk csak az összes híres festőre, mint Rembrandt, Vermeer vagy Escher, valamint az innovatív megoldásokra, amelyeket a hollandok találtak a visszatérő árvizek elleni küzdelemben, mint például a hatalmas gátak és az úszó házak.
Fotó: Getty Images
A hollandok is szeretik élvezni az életet, ezt mutatja a lekker szó is. Ez azt jelenti, hogy „finom”, de utalhat bármire, ami szép és kellemes, mint például a lekker slapen (jól alszik), és természetesen a lekker niksen, tehát a „finom/édes semmittevés”. A helyiek szívesen töltik az idejüket aktív módon, például kerékpározással vagy túrázással, így hagyva időt az elméjük megtisztítására. És minden alkalommal, amikor kisüt a nap, a hollandok tömegesen özönlenek a kávézókba és a teraszokra – még télen is – , melyek tökéletes helyek a semmittevésre. Hozzá kell tenni, hogy Hollandia kiváló jóléti rendszerrel rendelkezik, és bár az emberek általában keményen dolgoznak, sok szabadnapot is kivesznek (és kapnak).
Általánosságban elmondható azonban, hogy a mi kultúránk nem támogatja a nyugodt semmittevést, és ennek széles körű következményei lehetnek mentális egészségünkre, jólétünkre, termelékenységünkre és életünk egyéb területeire. A technológia nem könnyíti meg a dolgot: a minden órában magával hordott okostelefon szinte lehetetlenné teszi a tényleges elvonulást és a tétlenséget. És ha állandóan elfoglaljuk magunkat, elveszíthetjük a nyugalomra való képességünket, mert az agyunk erre huzalozódik be.
Dr. Sandi Mann kutatása azt találta, hogy az álmodozás – a semmittevés elkerülhetetlen hatása – „szó szerint kreatívabbá tesz bennünket, jobbá tesz a problémamegoldásban. Ahhoz azonban, hogy ez megtörténjen, teljes semmittevésre van szükség. „Hagyd, hogy az elme keresse a saját stimulációját – tanácsolja Mann. – Ilyenkor elkalandozik az elme, és nagyobb a valószínűsége a kreativitásnak.”
Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a niksen tüzelőanyagot biztosít a szorgos időkhöz.
Meg kell tanulnunk újra semmit se tenni
- Vegyük észre, mikor kerültünk daráló üzemmódba. Ilyenkor pihenjünk.
- Részesítsük előnyben azokat a dolgokat, amelyek fontosak és örömet okoznak. Az élet valóban releváns részeire való összpontosítás segíthet a szabadidő kialakításában.
- Használjuk ki a kényelmes lehetőségeket a tétlenség gyakorlására, például amikor sorban állunk, vagy várjuk, hogy a gyerekek hazaérjenek az iskolából.
- Vizsgáljuk felül, mit gondolunk a semmittevésről (pl. lustaság), és kérdőjelezzük meg a hiedelmeinket.
- Bármilyen furcsa is, a niksen tanulása időt és erőfeszítést igényel, ezért ne csüggedjünk, ha nem vesszük azonnal észre a tétlenség előnyeit.
- Rendezzük át környezetünket, mivel nagy hatással lehet viselkedésünkre. Tartsuk távol elektronikus eszközeinket, alakítsuk otthonunkat niksen-barát területté – legyen egy puha kanapénk, egy kényelmes fotelünk, néhány párnánk vagy csak egy takarónk.
Fotó: Getty Images
