Ikigai japán szemlélet

A boldogság keresése nem luxus, még csak nem is jól csengő fantazmagória, hanem tényleges pszichológiai szükséglet, különösen ezekben a furcsa időkben, amikor a létbizonytalanság érzése kisebb-nagyobb mértékben, de jelen van az életünkben és aggodalmat szül a holnappal kapcsolatban. A boldogság iránti vágyunk napról napra felértékelődik, épp ezért nyúlunk az olyan eszközökhöz, amik segíthetnek ezt megtalálni, legyen szó egy húsz másodperces macskás videóról, ami adott pillanatban oldja a feszültséget, vagy akár egy olyan kultúra törekvéseiről, amit a legboldogabbak között tartanak számon. 

Az ikigai a japánok hygge-je, ami gyakorlatilag arra épít, hogy a testi jóléthez elengedhetetlen, hogy a mentális és érzelmi egészség rendben legyen, ehhez pedig szükség van arra, hogy megtaláljuk az élet értelmét. Maga a kifejezés is innen származik, az iki jelentése élő vagy élet, míg a kai a cselekvés eredményére utal, vagyis a fogalom tulajdonképpen azokat a tevékenységeket írja le, amik boldoggá tesznek minket. Ken Mogi idegtudós és az Awakening Your Ikigai (fordításban Ébreszd fel az ikigaidat) szerzője azt mondja, hogy a jelenség nem más, mint indok arra, hogy reggel felkeljünk. 

Boldogság, gyere haza! 

Az ikigai fogalma a hagyományos japán orvoslás egészségügyi és jólléti alapelveiből fejlődött ki, és bár nem új keletű dolog, az elmúlt évek körülményei hívták világszinten is életre. Nem átmeneti élvezetről van szó – ahogy mondjuk a már emlegetett macskás videók esetében –, hanem a boldogság legmagasabb és legtartósabb műveléséről. Még mielőtt azt gondolnád, hogy nagy szavakkal dobálózunk, mindennek tudományos alapja is van.

Egyrészt összecseng a kognitív viselkedésterápia alapjaival, ahol az új szemléletmódon és ezáltal a problémák felszámolásán van a hangsúly – ezt nem mellesleg szorongással és depresszióval küzdő embereknél is sikerrel alkalmazzák. Másrészt pedig Csikszentmihályi Mihály pszichológus is azt mondja, hogy a flow élmény akkor következik be, ha következetesen csinálsz valamit, amit szeretsz, amiben jó vagy, méghozzá úgy, hogy közben mások életébe is értéket hozol. Itt jön képbe az ikigai, ami szerint a saját életcéljaid és boldogságod beteljesítésével a társadalomnak is sokkal hasznosabb tagjává válhatsz.  

Te miért kelsz fel reggelente? 

Ikigai-ja mindenkinek van, csak meg kell találni, ehhez pedig szükség van egy jó adag önismeretre, ugyanis egy olyan metszéspontról van szó, ahol egyszerre találkozik a személyes szenvedély, az erősségek, a társadalmi haszon és nem utolsósorban a pénz is. A következő ábra pontosan leírja, hogyan adódik össze minden a boldogságkeresés útján, hogy milyen buktatók vannak, ráadásul abban is segít, hogy a saját preferenciáidra szabd az egészet a tapasztalataid és az önreflexió útján. 

Forrás: Getty Images

Személyes szenvedély: ide tartozik minden, amiről azt érzed, hogy a legtöbb örömet okozza az életedben, amitől kiteljesedhetsz. Lehet ez sziklamászás, versírás, festés, természetjárás, bármi. Itt most ne gondolj a többi halmazra, csak nevezd meg azok a dolgokat, amik boldoggá tesznek. 

Erősségek: ebben a kategóriában gyűlik össze minden, amiben különösen jó vagy, legyen az tanult készség, adottság, vagy egy hobbi profi szintre való fejlesztése. Nem kell, hogy ezt szenvedéllyel szeresd, csak azt fogalmazd meg, hogy miben vagy szerinted kiemelkedő. 

Társadalmi haszon: lehet ez egy kis, néhány fős közösségtől kezdve az egész emberiség számára hasznos cél, a lényeg, hogy a saját szükségleteiden túl kapcsolódjon másokhoz is. Például önkéntesség, vagy akár hivatástudat, hogy a saját készségeidet másoknak is átadd. 

Pénz: kár lenne úgy tenni, mintha a pénz nem lenne a boldogság része. Itt az a feladat, hogy kiválaszd azt, hogy mi az, ami versenyképes a piacon. Például lehet, hogy jó vagy sziklamászásban, de az Alföldön ennek nem igazán van kereslete. Fontos megnézni, hogy a gazdasági kereslet-kínálat, valamint a szenvedély és tehetség mennyire metszik egymást.  

Az, ahol mind a négy részlet találkozik egy halmazban, az ikigai metszet. 

Függetlenül attól, hogy melyik ikigai közösségnek van igaza (valószínűleg egyébként mindkettőnek a maga kulturális olvasatán belül), a fenti ábra tényleg hasznos segítséget nyújthat, ha elveszettnek érzed magad az életben és szeretnél valami olyannal foglalkozni, ami örömet szerez. 

Forrás: Getty Images

Ikigai tízparancsolat 

Az Okinava-sziget lakosai statisztikák szerint a leghosszabb élettartammal büszkélkedhetnek, közülük is kiemelkedőek az Ogimi település lakói, akiknek szokásairól könyv is íródott, Ikigai – A hosszú élet japán titka címmel, Héctor García és Francesc Miralles tollából. A két szerző több száz interjút készített a helyiekkel, arra keresve a választ, mi a hosszú élet titka, és végül ezt foglalták bele a kötetbe, de fontos hangsúlyozni, hogy a mi életmódunk és az ott élőké nagyon sok ponton különbözik. A munka, a városi élet, a felelősség, a pénzügyi stressz, a párkapcsolati problémák számukra, ha nem is ismeretlen, de a mindennapokat nem alapjaiban meghatározó problémák, így nehéz az életfelfogásukat a sajátunkká tenni. Persze azért így is akad néhány tanács, ami átültethető a gyakorlatba. 

1. Maradj aktív, ne menj nyugdíjba, ugyanis fontos, hogy fenntartsd az életcélodat. Nyilván nem arról van szó, hogy a munkád tegye ki az életedet, ám lényeges, hogy hasznosnak érezd magad még idős korodban is.
2. Lassíts le, hagyd magad mögött az állandó sürgetést, ezzel jobban a kezedben tarthatod az irányítást, és egy jó adag stresszt is kiiktathatsz a hétköznapokból.
3. A hara hachi bun me tanítása szerint mindig csak annyit egyél, amivel még éppen jól laksz, azaz számszerűsítve körülbelül 80%-ig edd magad tele. Jellemzően a túlfogyasztás áldozatai vagyunk, mivel időbe telik, hogy a gyomor telítettségérzete az agyhoz is eljusson, pedig kutatások bizonyítják, hogy azokban a kultúrákban, ahol csak éppen jól laknak, sokkal magasabb az átlagéletkor.
4. Nyiss mások felé, ugyanis az ikigai és az elszigetelődés kizárja egymást! Ahelyett, hogy a hírfolyamot pörgeted, szervezz be rövidebb baráti találkozókat, mert a japán szemlélet szerint a barátok olyanok, mint a jó orvosság. Lehetőséget adnak arra, hogy az aggodalmaidat megoszd másokkal, vagy éppen arra is, hogy közösen álmodozzatok, szórakozzatok, más szóval éljetek.
5. Unalomig ismételgetett, de nem véletlenül: mozogj mindennap. Ha mást nem, legalább egy félórás sétát iktass be, egyrészt azért, mert a testnek napi karbantartásra van szüksége, hogy sokáig működjön, másrészt a testmozgás boldogsághormonokat szabadít fel.  
6. A vidám hozzáállás sok mindenen átsegít, ezért ne becsüld le ennek vagy egy mosolynak az erejét! Segíthet abban is, hogy megismerd a körülötted élőket.
7. Bár manapság a legtöbben városokban élünk, a japán szemlélet szerint az emberek a természet szerves részei, ezért vissza-vissza kell térni hozzá, hogy rendesen működjünk.  
8. Tölts mindennap egy-egy percet azzal, hogy hálát adsz azokért a dolgokért, amik feldobták a napod, amiktől szerencsésnek érezheted magadat. Úgy érzed, hogy nincs ilyen mindennap? Akkor mondj hálát az apróságokért, például, hogy van mit enned, hogy friss levegőt szívhatsz, vagy hogy láttad a faleveleket lehullani.
9. Éld meg a pillanatokat, vagy ahogyan a kötet fogalmaz: „Ne sajnáld a múltat és ne félj a jövőtől! Ma mindened megvan. Hozd ki belőle a legtöbbet! Legyen érdemes emlékezni rá.”
10. Nem utolsósorban pedig kövesd az ikigaidat, hogy legyen okod felkelni reggelente. 

Forrás: Positive Psychology, Elle, Medium