Moldovai Katalin filmje egyszerre haladta meg a korát és lett egy icipicit megkésett. Meghaladta a korát, ugyanis egy 2017-ben történt, sajnos akkor még a jövőt előre megmutató esetet dolgoz fel, amiben már ott volt mindaz a tanárellenes hangulat és a másság gyűlölete, ami a politikai és társadalmi életben csak később csúcsosodott ki. És megkésett, mert ami az elmúlt egy-két évben történt nálunk a tanárokkal és a gyermekvédelmi törvény kapcsán másságellenes kirohanásként, az már jócskán túlmutat mindazon, amit az Elfogy a levegőben láthatunk.
A szomszédban
A film pikantériáját az adja, hogy nem Magyarországon, hanem Erdélyben játszódik. Ez azonban jó darabig nem tűnik fel a nézőnek, csak ha nagyon figyel a részletekre. A szereplők magyarul beszélnek, egy magyar nyelvű gimi diákjait és tanárait ismerhetjük meg, a sulit Balassi Bálint Gimnáziumnak hívják, és tényleg csak a háttérben látható feliratok, az utcán látható autók rendszámai és a nem megszokott színű buszok utalnak arra, hogy nem Magyarországon, hanem egy országgal arrébb járunk.
Elfogy a levegő (2023)
Moldovai a kiindulópontot vette alapul a filmjéhez: egy tordai irodalomtanár az órája végén a Teljes napfogyatkozás című, a meleg Arthur Rimbaud életét bemutató Leonardo DiCaprio filmet ajánlotta a diákjainak. Az egyik tanuló ultrakonzervatív apja észrevette, hogy a fia odahaza milyen filmet néz, felháborodásában pedig feljelentette az amúgy diákkedvenc tanárnőt. Az eset nagy médiavisszhangot kapott, az érintett tanárnőt pedig meghurcolták.
A filmnek különös aktualitást nemcsak a magyarországi, hanem a lengyelországi események is adnak. A Teljes napfogyatkozást ugyanis a lengyel Agnieszka Holland rendezte, akinek az új munkáját, a Zöld határt szeptember elején mutatták be a Velencei Filmfesztiválon, ám a rendezőt a hazájában a politikusok már azelőtt meghurcolták a kormánykritikus filmjéért, mielőtt láthatták volna a kész filmet. Az Elfogy a levegő egyik kulcsjelenetében Ana tanárnő (Krasznahorkai Ágnes) ügyében egy olyan állami bizottság készül döntést hozni, melynek egyik tagja sem látta a Teljes napfogyatkozást, miközben az ügy elvileg arról szól, hogy ártalmas-e ez a film az ifjúságnak.
Hétről hétre, napról napra
Az Elfogy a levegő a pályakezdő, fiatal filmeseket támogató Inkubátor program keretében készült. Ezekre a filmekre jellemző a kisrealista megközelítés, ami részben kényszer, lévén az alkotóknak alacsony költségvetésből kell dolgozniuk. Ez azonban az Elfogy a levegő esetében egyáltalán nem hátrány, sőt: a filmbéli iskola valóban olyan, amilyennek a környék iskoláit látjuk, a valóságszag a film minden képkockáját átitatja.
Elfogy a levegő (2023)
Moldovai filmje visszafogottan építkezik, ami illik is a főhőséhez. Ana tanárnő ugyan szereti a drámát, de nem drámázó alkat. Az őt játszó Krasznahorkai Ágnes csendes, visszafogott jelenetek sorával mutatja meg a szenvedése és megaláztatása krónikáját. Nem láthatjuk őt igazán kifakadni, nem láthatjuk őt összetörni, a színész és a rendező inkább a karakterben tomboló belső feszültség visszaadására fókuszál, és milyen jól teszik. Krasznahorkai arcára mindig rá van írva, hogy a karaktere mit érez, miközben nagyon ritkán önti szavakba az érzéseit.
Az Elfogy a levegőben szép sorjában, komótos tempóban történnek a dolgok, a rendszer lassan őröl: nem hirtelen és azonnal darál be, hanem hétről hétre, napról napra.
A címadás rendkívül találó. Ana először csak apró, jelentéktelen problémának érzi a szülő feljelentését, majd ahogy egyes tanártársai a tanári karból ellene fordulnak, valamint az igazgatónő is elkezdi félteni az állását, és inkább behódolva a rendszernek gond nélkül árulja el a barátságukat, az irodalomtanárnő napról napra érzi egyre jobban, hogy magára maradt.
Megalkuvás
A film bemutatja, hogy lennének egyéb opciói. A párja már rég nyugaton dolgozik egy jól fizető állásban, és hívja ki magához Anát is, csakhogy ott nyelvismeret híján biztosan nem taníthatna, márpedig ő az elhivotott tanárok közé tartozik. Lelkes, szereti a diákjait és a szakmáját. Bármikor eldobhatná azt, és anyagilag biztosan jobban járna, csakhogy ő tudja magáról, hogy jó tanár, ahogy azt is, hogy a film ajánlásával nem követett el semmi rosszat. Amikor megrovásban akarják részesíteni emiatt, tudja, hogy ez nem egy súlyos büntetés, de igazságtalannak tartja, ezért nem hagyja magát. Még ha az állását is kockáztatja érte.
Elfogy a levegő (2023)
Moldovai Katalin filmje nagyon jól mutatja be azt, ahogy szorul a hurok a tanárnő nyaka körül. Ahogy sorra fordulnak el tőle azok, akikről azt gondolta, hogy a szövetségesei a gyerekek tanításáért folyó harcban, úgy jön rá arra, hogy a tanártársai sokszor előbb nézik a saját érdekeiket, mint a diákokét, és nincs igazi összefogás, nincs valódi szolidaritás. Inkább lenyomják a lázadót, minthogy mellé álljanak, pedig a lelkük mélyén tudják, hogy igaza van. A rendszer megalkuvásra készteti az alulfizetett tanárait.
A filmnek azonban van egy másik fontos szála is, csakhogy ebben Moldovai Katalin rendező már messze nem olyan meggyőző. A feljelentő ultrakonzervatív, gyűlölködő szülő inkább csak karikatúra, mint hús-vér ember, az eseményeket elindító érzékeny, a költészetért rajongó diák pedig egyszerűen nem kap elég játékidőt, teret ahhoz, hogy igazán megismerjük, megszeressük és megértsük, így a drámai, és egyébként szép és visszafogott nagyjelenet szinte a semmiből és a semmibe érkezik, és sajnos rengeteget veszít az erejéből. A hibái ellenére fontos, aktuális mozi az Elfogy a levegő, és ez még úgy is igaz, ha közben a valóságunk közben már túlszárnyalta mindazt, amit bemutat.
Az Elfogy a levegő november 2-től látható a hazai mozik műsorán.
