A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. A teljes cikket ide kattintva olvashatod el!
Szenczi Mária 1931-ben született, értelmiségi, műkedvelő, műgyűjtő család sarjaként. Édesapja Szenczi Sándort azonban nem csak a különleges és értékes műtárgyak vonzották, előszeretettel látogatta meg művész barátait otthonukban, műtermeikben, így a jó kapcsolatok révén lányát is szívesen fogadták.
Mária rajongott a művészettörténetért, de sajnos le kellett mondania ez irányú tanulmányiról, amikor édesapját szociáldemokrata vezetők ellen folytatott koncepciós perben, államellenes szervezkedés vádjával 15 év börtönbüntetésre ítélték. Egy nyári hajnalon jött érte a fekete autó, és elvitték. Családja évekig nem tudott róla semmit, azt sem hogy életben van-e. Végül öt év raboskodás után kegyelmet kapott és 1955-ben rehabilitálták.
Szenczi Mária húszas éveiben hozzáment Ráth László erdélyi magyar fotóművészhez, akivel rövid ideig éltek házasságban. Valószínűleg ő indította el a pályán a fiatal fotós lányt. 18 évesen a Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat Kép- és Riportosztályán kezdett gyakornokoskodni, majd a Magyar Fotó Állami Vállalatnál kapott állást. 1952-ben elvégezte a Képző- és Iparművészeti Gimnázium esti fotótanfolyamát, ahol szakmunkás vizsgát tett, ezután a Főfotónál (Fővárosi Fotó Vállalat) kifejezetten portréfotózással kívánt csak foglalkozni. 1956 júliusában Szenczi Mária alapító tagja volt a Magyar Fotóművészek Szövetségének. 1958-tól 1995-ös nyugdíjba vonulásáig a Szépművészeti Múzeumban dolgozott műtárgyfotósként. Fia, Aradi Péter úgy emlékszik, édesanyja otthonosan érezte magát a Szépművészetiben, ahol hasonló környezetben tölthette mindennapjait, mint amilyenben felnőtt: fontos, szép műtárgyak között.
Úgy néz ki Aradi Péter lánya továbbviszi nagymamája örökségét, ma olykor ő használja a sokat látott, és a család által féltve őrzött Rolleiflexet is.
Bod László festőművész, 1956. (Fotó: Szenczi Mária/Fortepan, Aradi Péter gyűjteményéből)
Bod László festőművész, 1956. (Fotó: Szenczi Mária/Fortepan, Aradi Péter gyűjteményéből)
Megyeri Barna szobrászművész műtermében, 1956. (Fotó: Szenczi Mária/Fortepan, Aradi Péter gyűjteményéből)
Megyeri Barna szobrászművész a műtermében. Háttérben jobbra a Prométheusz című épületdísz gipszmintája, 1956. (Fotó: Szenczi Mária/Fortepan, Aradi Péter gyűjteményéből)
Epreskert, Ruzicskay György festőművész műtermében, 1955. (Fotó: Szenczi Mária/Fortepan, Aradi Péter gyűjteményéből)
Epreskert, Ruzicskay György festőművész. Háttérben a Bánk bán és Tiborc című műve 1955. (Fotó: Szenczi Mária/Fortepan, Aradi Péter gyűjteményéből)
Tiszay Andor író, 1953. (Fotó: Szenczi Mária/Fortepan, Aradi Péter gyűjteményéből)
Balerinák, 1955. (Fotó: Szenczi Mária/Fortepan, Aradi Péter gyűjteményéből)
Balerinák, 1955. (Fotó: Szenczi Mária/Fortepan, Aradi Péter gyűjteményéből)
Vilt Tibor és Szenczi Mária a szobrászművész műtermében, 1956. (Fotó: Szenczi Mária/Fortepan, Aradi Péter gyűjteményéből)
Medgyessy Ferenc szobrászművész a Százados úti műtermében. Jobbra a Gondolkodó nő című szobra, mely borosnyói Borosnyay Károly síremlékén került elhelyezésre. Mögötte Arany János mellszobrának gipszmintája, 1956. (Fotó: Szenczi Mária/Fortepan, Aradi Péter gyűjteményéből)
Százados úti Művésztelep, Gábor Móric festőművész a műtermében az általa festett Krúdy Gyula portré előtt fortepan, 1956. (Fotó: Szenczi Mária/Fortepan, Aradi Péter gyűjteményéből)
Túry Mária festőművész, 1956. (Fotó: Szenczi Mária/Fortepan, Aradi Péter gyűjteményéből)
Ráth László fotóművész, 1956. (Fotó: Szenczi Mária/Fortepan, Aradi Péter gyűjteményéből)
Százados úti Művésztelep, Búza Barna szobrászművész a műtermében. A dombormű a hatvani vasútállomás pénztártermének díszítésére készült, 1956. (Fotó: Szenczi Mária/Fortepan, Aradi Péter gyűjteményéből)
A felvétel a Százados úti Művésztelepen, Gábor Móric festőművész műtermében készült, 1958. (Fotó: Szenczi Mária/Fortepan, Aradi Péter gyűjteményéből)
Százados úti Művésztelep, Gábor Móric festőművész dolgozik a műtermében (Fotó: Szenczi Mária/Fortepan, Aradi Péter gyűjteményéből)
Forrás: Fortepan, Wikipedia
