Az 1972-es repülőgép lezuhanásának, majd az ezt követő életben maradásnak emléket állító A hó társadalma még úgy is óriási hatást kelt a nézőkben, hogy egy jól ismert, korábban már dokumentumfilmes és nagyjátékfilmes formában is feldolgozott történetet mesél el újból. A filmnek meg kellett küzdenie a feladattal, hogy mindössze közel két és fél órában mesélje el az eleinte még több mint harminc túlélő sztoriját, akik aztán a nehézségek hatására alaposan megfogyatkoznak. Végül közel két és fél hónappal a lezuhanásuk után 16-an szabadultak a hegy fogságából.
Az, hogy közel 52 évvel az események után még 14-en életben vannak közülük, nagyrészt annak köszönhető, hogy a történtek idején fiatalok voltak: többségük a húszas éveik elején járt. Először Javier Methol hunyt el közülük még 2015-ben, de ő valamivel idősebb volt a többieknél: a tragédia idején már négygyerekes családapa volt. Őt aztán Jose Luis ‘Coche’ Inciarte követte tavaly, aki ugyan tudott arról, hogy újabb film készül a történetükről, de a bemutatót már nem élhette meg: rákbetegségben hunyt el.
A New York Post szerint a túlélők próbálnak minden évben december 22-én, a szabadulásuk évfordulóján találkozni egymással, és megemlékezni azokról, akik ott maradtak a hegyen.
Mi történt azóta a túlélőkkel?
Carlos Paez Rodríguez
A tragédia idején mindössze 18 éves volt, szerinte még gyerek. Egy interjúban úgy emlékezett vissza, hogy a család dajkája csomagolta össze a bőröndjét is az útra. Az élményeiről számos alkalommal mesélt. A reklámszakmában helyezkedett el, két gyermeke született, és jelenleg öt unoka büszke nagypapája.
Fernando ‘Nando’ Seler Parrado Dolgay
Nando elveszítette az anyját és a húgát a tragédiában, és ő volt az, aki végül tíz napot gyalogolt a hegyekben, hogy segítséget kérjen. Mire hazaért, a családtagjai azt gondolták, hogy meghalt, és az összes cuccától megszabadultak. Motivációs trénerként és autóversenyzőként dolgozott, és ő volt a technikai tanácsadója a tragédiát a kilencvenes évek elején feldolgozó Életben maradtak című filmnek.
Roberto Canessa
A tragédia idején az orvostudományi egyetemen tanult, az orvosi képességei segítettek a sérültek kezelésében. A hazatérése után befejezte az egyetemet, kardiológus és gyermekgyógyász lett, többször is kitüntették. Azt a nőt vette el feleségül, akivel a tragédia idején is járt: három gyermekük született.
Gustavo Zerbino
Zerbino is orvostanhallgató volt, de Canessával ellentétben nem folytatta a tanulmányait, mert úgy érezte, így is túl sok szenvedést látott. A vegyiparban csinált karriert, és hat gyermeke született.
Roberto ‘Bobby’ François
Ő a társaság csendesebb tagja, aki a többiekhez képest visszavonultan él, és nem sokszor szólalt meg a történtekről. Sőt, ha néha-néha felismerik, általában letagadja, hogy ő az, és bár nem tudja, legszívesebben elfelejtené a történteket. Megnősült, vett egy farmot, ahol hat gyereket nevelt fel.
Eduardo Strauch
Két unokatestvérével élte túl a tragédiát, aminek aztán megszállottjává vált: az azóta eltelt években több mint húsz alkalommal tért vissza a helyszínre. Akkoriban nem tudott sírni azon, ami történt, azóta viszont minden alkalommal megkönnyezi elhunyt társait, amikor csak arra jár.
Adolfo ‘Fito’ Strauch
Az azóta négygyerekes családapa a mezőgazdaságban helyezkedett el. Számos dokumentumfilmben és riportban mesélt az átélt eseményekről és bevallotta, hogy a gyerekeinek csak azért mesélt a történtekről, mert nem akarta, hogy a csúfolódó osztálytársaiktól halljanak róla először.
Daniel Fernandez Strauch
Két unokatestvérével ellentétben évekig nem volt hajlandó beszélni a történtekről, később azonban érezte, hogy ez nem maradhat így, az ott maradtak élete túl fontos ahhoz, hogy szó nélkül feledésbe merüljenek.
Roy Harley
A csapat rádiójának megjavítója később mérnökként helyezkedett el, megnősült és három gyermeke született. Az ő szerelési képességeinek köszönhették, hogy megtudták: a hatóságok feladták a keresést, így már csak magukra számíthatnak.
Alvaro Mangino
Visszavonultan él, nem szokott beszélni a történtekről. Hosszú időre Brazíliába költözött, majd visszatért Uruguayba. Megnősült és négy gyermeke született.
Jose Pedro Algorta
Manginóhoz hasonlóan ő is eltűnt a reflektorfényből. Évekre Argentínába költözött, majd ő is visszatért a hazájába. Három gyermeke született.
Antonio ‘Tintin’ Vizintin
Tintin volt az, aki Nando és Roberto oldalán segítségért indult, de látva, hogy kevés lesz az élelmük, inkább visszafordult, hogy a társainak több jusson. Háromszor házasodott és négy gyermeke született.
Ramon Mancho Sabella
Sabella okos nyilatkozatainak is köszönhető, hogy az emberek el tudták fogadni a tetteiket. Az élete során számos munkája volt, hosszú ideig ingatlanosként dolgozott, sőt volt idő, amikor struccokat tenyésztett.
Pancho Delgado
A hazatérésük után Delgado volt a túlélők szóvivője, ő tartotta a kapcsolatot a sajtóval. Motivációs trénerként dolgozott, de a tragédia olyan mély hatást gyakorolt rá, hogy soha többé nem ült repülőre.