

Milyen jó érzés volt megspórolni egy kis pénzt, hogy a sarki újságárusnál vehessek egy Wantedet, egy Rockinformot vagy egy Kretén magazint! A kirakatban meg bámultam a Playboy-t, CKM-et és társait, amit persze csak a felnőtteknek volt illendő eladni. Azért mindig voltak ismerősök, akik kézről kézre adták, mi meg pironkodva néztük a suliban, ahogy gyermekkorunk híres modelljei és színésznői „ledobják a textilt”.
Legalább ekkora izgalommal lapoztam bele egy Wantedba, ahol végre nem a Hip Hop Boyz vagy Dr. Alban volt a terítéken. Valójában imádtam a 90-es éveket. Akkor láttam először a Green Day-t a Sziget Nagyszínpadán és Billie Joe-t, ahogy baseballütővel esik neki a lángoló dobszerkónak. Mindenki Torgyán József hangját utánozta és Bálint Antónia volt a nyuszis magazinban.
Szórakoztató és ifjúsági magazinok
Talán ez az a kategória, amire mi, millenniálok a leginkább emlékezhetünk. Ide sorolnám a Popcorn és Bravo újságokat, a legendás Szex, szerelem, gyengédség rovattal, vagy a Zsaru magazint, ami mindig valami (nem csak mai szemmel) kínos címlappal rukkolt elő. Egy Pesti Műsor pedig maga volt az arany iránytű. Ha lapult valakinek a táskájában, tuti ő mondta meg, hova menjetek bulizni.





Férfimagazinok
Gregor Bernadett, Bálint Antónia, Ullmann Mónika, Gryllus Dorka… csak pár név az ezredforduló előttről, akik beadták a derekukat az olyan férfimagazinoknak, mint a Playboy vagy a CKM. Ma már elég sokat érnek ezek a példányok… Ó, ha tudtam volna!





Politikai újságok
Magyar Narancs, HVG, 168 óra és Hócipő. Szerencsére nálunk csak az utóbbi volt fellelhető a családban, így mindig azt gondoltam, a politika elég szórakoztató lehet. Akkoriban Torgyán József volt a legviccesebb figura a Parlamentben, folyton őt szekálták.




TV-újságok
A műfaj, amivel a Z generációt már zavarba lehet hozni. A fekete-fehér, sárga vagy színes rádió és TV újságok. Gondosan átböngésztük azt a pár csatornát, amit akkoriban nézni lehetett, majd sárga szövegkiemelővel bejelöltük a filmeket, amit a bekészített üres videókazettával vártunk. A pár soros filmajánlók pedig egyszerűen zseniálisak voltak. Máig kering az interneten a kedvencem, ami a Szellemirtók 2. alá került: „A szellemirtóknak hosszú szünet után ismét akad munkája, mert egy b**i magyar restaurátor New Yorkban életre kelti az erdélyi gonosz szellemet.”



