A Nemo-pont

Hogy melyik is az a földrajzi pont, amelyik a legtávolabb bármelyik szárazföldtől, már hosszú ideje foglalkoztatta a felfedezőket és a tudósokat, ám csak bő harminc évvel ezelőtt, 1992-ben sikerült precízen meghatározni, köszönhetően egy horvát származású mérnöknek, Hrvoje Lukatelának, illetve az általa írt, Hipparchus nevű térinformatikai programnak. A Jules verne halhatatlan regényhőse után Nemo-pontnak elkeresztelt terület szó szerint a semmi (vagyis pontosabban: a végtelen Csendes-óceán) közepén található, 2688 km-re a legközelebbi szárazföldtől, amely egyébként az innen északra fekvő, a Pictarin-szigetcsoporthoz tartozó, aprócska és meglehetősen jelentéktelen Ducie-szigetek; déli irányban pedig az antarktiszi Maher-sziget van legközelebb, míg északkeletre a Húsvét-szigethez (és jogilag Chiléhez) tartozó Motu Nui.

A Nemo-pontnál (és itt jegyezzük meg, hogy a nemo jelentése latinul senki, szóval pláne találó az elnevezés) az óceán mélysége körülbelül 4000 méter, ami elég szédítő, körülötte pedig csak víz található 22 405 411 km²-en, amely nagyobb kiterjedésű, mint az egész egykorvolt Szovjetunió. Szóval ez tényleg a világ vége. ha valakit érdekel, a pontos földrajzi koordinátáit is megadjuk: d. sz. 48° 52′ 36″, ny. h. 123° 23′ 36″

A Nemo-pont (forrás: Wikipedia)

És ha már Szovjetunió: ez a terület már igen korán – bőven azelőtt, hogy hivatalosan is Nemo-pontnak keresztelték volna el – az orosz űrprogram vezetőinek látökérébe került, hisz az nyilvánvaló, hogy a világnak ez a távoli része ideális hely az űrszemét elhelyezésére. Kivont űrhajók százait – sok szovjet/orosz, de európai és japán eszközt is – landolt már ebben az űrhajtómetőnek is becézett, isten háta mögötti víztömegben.

Bár ez a terület nem csak a szárazföldektől, hanem a szokásos hajózási útvonalaktól és légi folyosóktól is rendkívül távol esik, vagyis emberek gyakorlatilag soha nem fordulnak meg errefelé, a protokoll megköveteli, hogy az illetékes űrügynökség jóval azelőtt értesítse a chilei és az hatóságokat, mielőtt újabb űrhajót küldene le, hogy a pilótákat és a hajósokat megfelelően figyelmeztethessék a terület elkerülésére. Egyebek mellett a legendásnak is bátran nevezhető Mir űrállomást is itt semmisítették meg 2001-ben, miután az üzemidejét már jócskán leélte, további működtetését műszaki okokból pedig túl kockázatosnak ítélték.

A Nemo-pont környékéről még a kozmikus horror nagymestere, az óceánok mélyén szunnyadó ősi szörnyistenekről előszeretettel író H.P. Lovecraft is megemlékezett könyveiben, errefelé (a konkrét ponttól úgy 300 kilométerre) helyezte el R’lyeh-t, az elsüllyedt várost, ahol maga a rettenetes Öreg Isten, a polip-sárkány-humanoid Cthulhu alussza örök álmát, az ébredésre várva: Ilyen gyomorkavaró szörnyűséget mióta létezik, csak egyszer hordott a hátán a Föld: kísérteties hullavárosa volt ez, amelyet beláthatatlan korokkal az emberi történelem kezdete előtt emeltek azok a förtelmes óriások, akik a fekete csillagokból ereszkedtek alá a mi világunkra. A Nemo-pont egyébként a valóságban is emlékeztet egy kísérteties hullavárosra, mivel speciális elhelyezkedése miatt a vízfelszín alatt is alig van élet. 

Cthulhu, a Nemo-pont lakója (forrás: Wikipedia)

Ez a pont olyan távoli, hogy abban sem lehetünk biztosak, hogy bárki járt-e már ott egyáltalán. A legközelebb alighanem a 2015-ös Volvo Ocean Race résztvevői jutottak, miközben az új-zélandi Aucklandből a brazíliai Itajaíba tartottak; érdekesség, hogy a hajók ekkor lényegesen közelebb voltak a 400-420 km magasságban a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomáson éppen szolgálatot teljesítő űrhajósokhoz, mint a Föld bármelyik lakójához.

A Nemo-pont nem csak azért hátborzongató hely, mert ennyire elhagyatott: 1997-ben az oceanográfusok egy ultraalacsony frekvenciájú hangot észleltek, amely nagyjából ebből a régióból származhatott. Ahogy azt egy korábbi cikkünkben is írtuk, a fémesen recsegő-ropogó, egészen apokaliptikus hangzású, nem túl szellemesen Bloopnak elkeresztelt hang az azonosítatlan óceáni zajok egyik nagyágyúja: a szakértők egy jelentős része úgy véli, hogy egy jókora jégrengés okozta, de annak se zárták ki teljesen a lehetőségét, hogy valamilyen élő, organikus szervezettől származik; ami már csak azért is figyelemre méltó, mert – ha tényleg így van –, akkor annak a bizonyos dolognak nagyobbnak kell lennie még a kék bálnánál is, amely ugyebár a Föld valaha élt legnagyobb teremtménye. Szóval mindenképpen jobban járunk, ha nem nagyon megyünk a Némó-pont közelébe.