Szabadidő

Gumiabroncsgyárban dolgozott az első női űrhajós

Pontosan 56 éve, 1963. június 16-án hódította meg a kozmoszt Valentyina Tyereskova, a Krasznij Perekop textilkombinát legjobb ejtőernyőse.

Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova volt a szovjet űr-propagandagépezet legtökéletesebb kreatúrája, a bukósisak-frizurás, stramm munkásnőből lett rettenthetetlen kozmonauta, akit mintha csak egy tervezőasztal mellett álmodtak volna meg a Kreml agytrösztjei; részben talán így is történt. Egy Volga-menti kis faluban született a jaroszlavli területen, 1937-ben. Néhai apja traktoros volt, és egyúttal a finn téli háború egyik hősi (vagy nem annyira hősi) halottja, anyja textilgyári munkás, ő maga pedig már 17 éves korától kezdve keményen dolgozott, először egy gumiabroncsgyárban, majd a családi hagyományokat követve a Krasznij Perekop textilkombinátban, ahol az üzemi Komszomol-bizottság titkáraként, illetve területi bizottsági tagként is aktívan tevékenykedett. Később megszerezte a pamutfonó-technikus oklevelet. Szóval az isten is űrhajósnak teremtette, na.

Gagarin, Popovics, Tyereskova és Hruscsov a Lenin-mauzóleumnál (fotó: Wikipedia)

Persze amellett, hogy kifogástalan munkás-paraszt pedigrét tudott felmutatni, és derekasan helytállt az ideológiai fronton, Tyereskovának volt még egy nagyon fontos képessége, ami ugyancsak sokat nyomott a latban: 1959-ben, 22 évesen belépett a jaroszlavli repülőklubba, ahol lelkes híve lett az ejtőernyős sportnak, és mintegy 125 sikeres ugrást hajtott végre (azért ezt valószínűleg nem úgy kell elképzelni, hogy az ötvenes-hatvanas évek Szovjetuniójában vidéki munkásnők tömegei ugráltak ki szabadidejükben mindenféle repülőgépekből, és aki valamiért nem kapott ejtőernyőt, az autóversenyzett meg vízisízett hétvégenként, hanem inkább csak a politikailag megbízható, kiválasztott keveseknek jutott ki az ilyesfajta szórakozásból)

Az alaposan kidekorált Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova (fotó: Wikipedia)

Mint ismeretes, az amerikai-szovjet űrversenyben eleinte – elsősorban a Gulágot is megjárt rakétatervező-zseni Szergej Pavlovics Koroljovnak köszönhetően – még a kommunistáknak állt a zászló: ők lőttek ki az űrbe először műholdat, cuki kiskutyát és szívdöglesztő vadászpilótát, így a következő logikus lépés az volt, hogy nőt is ők állítsanak először Föld körüli pályára, újfent lepipálva az amerikai imperialistákat.

A Vosztok-űrpogram legújabb felvonása 1962-ben vette kezdetét. Első körben állítólag közel négyszáz, 30 évnél fiatalabb, 170 centinél alacsonyabb és 70 kilónál könnyebb, több-kevesebb ejtőernyős tapasztalattal már bíró nőt választottak ki, de közülük csak öt jutott a kiképzési fázisba: Irina Szolovjova, Valentyina Ponomarjova, Zsanna Jorkina, Tatyjana Kuznyecova és természetesen Valentyina Tyereskova. A női űrhajósjelöltek felkészítése semmiben nem különbözött a férfiakétól. MiG–15-ös vadászrepülőgépeken száguldoztak, izolációs teszteken vettek részt, megtapasztalták a súlytalanságot, megpörgették őket a centrifugában és alapvető rakétamérnöki ismereteket tanultak. Az eredeti terv az volt, hogy a Vosztok-5 és a Vosztok-6 fedélzetén két nőt küldenek a világűrbe (ez ugyanis páros repülés volt), ám a Vosztok-5 fülkéjébe aztán mégis egy férfit ültettek, az idén márciusban, 84 éves korában elhunyt Valerij Bikovszkijt, vélhetően azért, mert az űrprogram vezetőinek némelyike már annak a gondolatától is irtózott, hogy egyáltalán nőt küldjenek a világűrbe, nemhogy mindjárt kettőt.

Tyereskova és Neil Armstrong 1970-ben (fotó: Wikipedia)

Viszont sokáig kérdéses volt, hogy ki lesz a Szovjetunió legnagyobb hősnője, a kozmosz Galina Uljanovája, az első női űrhajós. A verseny utolsó fordulójában már csak a két Valentinya maradt állva: az értelmiségi hátterű, mérnöki képesítéssel rendelkező Ponomarjova, és a Krasznij Perekop textilkombinát ejtőernyős bajnoka, Tyereskova. A döntést végül személyesen Hruscsov pártfőtitkár hozta meg. Ponomarjova inkább az elméleti feladatok megoldásában jeleskedett, míg Tyereskova sokkal gyakorlatiasabbnak és strapabíróbbnak bizonyult, ráadásul a javára szólt, hogy pont ebben az időben lépett be a kommunista pártba, így ő lett a befutó.

A páros űrrepülés 1963. június 14-én vette kezdetét Bajkonurban. Előbb a Vosztok-5 startolt el Bikovszkij alezredessel a fedélzeten, majd két napra rá követte őt Tyereskova a Vosztok-6-on. A férfi hívójele a Jasztreb (Sólyom) volt, a nőé pedig a Csajka, azaz a Sirály. Tyereskova csaknem három teljes napig keringett a Föld körül (Bikovszkij valamivel többet), lőtt néhány fotót, és közben végig szenvedett a bezártságtól és a súlytalanságtól, kínozta a lábgörcs, kerülgette a hányinger és kijött rajta az ekcéma, szóval nem volt ez olyan fennkölt űreposz, mint amilyennek a szovjet propaganda próbálta később beállítani. Ugyanakkor az nagyon fontos, hogy a világűr meghódítása ettől a ponttól kezdve már nem csak a férfiak kiváltsága volt; Tyereskova így teljes joggal lett hős és példakép az egész világon, bármilyen visszataszító rendszert is szolgált – pláne, hogy a mindössze 26 éves nő egymaga több időt töltött az űrben, mint az Egyesült Államok összes asztronautája együttvéve. Na és persze a páros űrrepülés is izgalmas újdonságot jelentett ekkoriban. 

A Vosztok-6 űrkapszula (fotó: Wikipedia)

Tyereskova aktív karrierje a landolás után tulajdonképpen véget is ért. Megkapta többek közt a Szovjetunió Hőse kitüntetést, a Lenin-rendet, az Októberi Forradalom érdemrendet, és krátert neveztek el róla a Holdon, a továbbiakban pedig leginkább afféle közszereplői feladatokat látott el. 1963 őszén – alighanem felsőbb utasításra – hozzáment Andrian Nyikolajevhez, a Vosztok-2 űrhajósához, és a pár frigyéből született kislány, Jelena lett az első űrgyermek, azaz az első olyan ember, akinek mindkét szülője megjárta a világűrt. A szovjet propagandisták nyilván egymás vállát veregették a hír hallatán. Tyereskova aztán elvégezte a Zsukovszkij Repülőmérnöki Akadémia űrhajómérnöki szakát, majd repülőmérnöki doktorátust is szerzett ugyanitt. Sokat utazott szerte a világon különféle fontos pártdelegációkkal, és ilyenkor állítólag hajlamos volt elszabadult hajóágyúként viselkedni. A Beszélő 1997. májusi száma például felidéz egy anekdotát, amely szerint a magyar VIT-küldöttség tagjait borozgatás közben így uszította a prágai bevonulás előtt: „Sózzatok csak jól oda a prágai revizionista Svejkeknek! Nemsokára majd rendet teremtünk a házuk táján!”

Tyereskova napjainkban (fotó: Wikipedia)

A kommunizmus alatt számos reprezentatív tisztséget töltött be hazájában; ezek a Szovjetunió összeomlása után ugyan megszűntek, viszont Tyereskova továbbra is a nemzet űrnagyasszonya maradt. 1995-ben vezérőrnaggyá léptették elő, Putyin elnök virágcsokorral köszöntötte a hetvenedik és a nyolcvanadik születésnapján, a 2014-es szocsi téli olimpia nyitóünnepségén meg ő hozta be az egyik olimpiai lobogót. 2011 óta parlamenti képviselő, hobbija a galambászat, és a Marsra vágyik.

A frizurája pedig természetesen továbbra is tökéletes.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése