Mérföldkő a kínai űrprogram szempontjából: vasárnap reggel landolt a Holdon a kínai űrszonda, amely a Hold istennőről kapta a nevét és a Hosszú Menetelés-5 hordozórakéta fedélzetén indult el.
Ez lehet az első alkalom, hogy a Hold túlsó oldaláról talaj- és kőzetmintákat hoznak vissza a Földre.
Cél a Hold újrameghódítása (Fotó: pexels.com)
Ez a hatodik holdi küldetés, amelyet Kína 2007 óta indított. A Csang’o-4 2019-ben az első űrszonda volt, amely leszállt a Hold túlsó oldalán. A Csang’o-5 négy éve, 2020 november 24-én indult mintákat gyűjteni. A keringő, leszálló és visszatérő egységből álló eszköz december elsején szállt le az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) nevű nagy kiterjedésű lávamezőn, hogy talajmintákat gyűjtsön.
A legutóbbi, május 3-án indított, és várhatóan 53 napig tartó kínai misszió célja, hogy mintákat gyűjtsön egy nagy kráterből, a Hold Déli-sarkán fekvő Aitken-medencében. A mintákat várhatóan június 25-e körül hozzák vissza a Földre.
Kína korábban azt közölte, hogy 2030-ra emberes küldetést akar indítani a Holdra. A Hold az elmúlt években számos űrhajózó nemzet érdeklődésének középpontjába került, mivel a feltételezések szerint értékes nyersanyagokat tartalmaz.
