Miközben Magyarország teljes területén szombatig harmadfokú hőségriasztás van érvényben, pénteken véget ér a tanév, és a következő hetekben családok ezrei indulnak nyaralni. Jó részük olyan dél-európai tengerpartra utazik majd, ahol még melegebb van, mint itthon, ha úgy tetszik, a magyar hőséget a pusztító forróságra cserélik.
Az elmúlt napokban egymás után érkeztek az extrém melegről szóló hírek:
- Görögországban legalább öt turista halt meg ebben a hónapban a szokatlanul nagy hőség miatt. A brit televíziós műsorvezetőt, Michael Mosleyt a hónap elején holtan találták, később pedig további négy ember vesztette életét. A rendőrség szerint a halálesetekben közös, hogy mindegyik áldozat túrázni indult a nagy melegben. Múlt héten a hőség miatt bezárták az athéni Akropoliszt, Görögország középső és déli részein pedig iskolák maradtak zárva.
- Cipruson június elején felfüggesztették a hatóságok a kültéri építkezési munkákat és az élelmiszerszállítást a rendkívüli hőség miatt. Nicosiában 43, a partvidéken 38, a hegyvidékeken pedig 34 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek. Később erdőtüzek pusztítottak Cipruson, több települést evakuáltak.
- Olaszországban ezen a héten keddtől 40 fokos forróságra készültek leginkább az ország középső és déli részén. Ez majdnem tíz fokkal túllépi a június harmadik hetében megszokott átlagot. A krétai királyról, Minószról elnevezett hőhullám után a hét végén várható enyhülés.
- A szaúd-arábiai Mekka már nem Európa ugyan, és nem tekinthető klasszikus nyaralási desztinációnak, de azt a térséget is hőhullám sújtotta: több száz ember halhatott meg hőgutában a mekkai zarándoklaton. A hét elején 51,8 Celsius fokot is elérő kánikula volt az iszlám legszentebb városában és környékén.
- A 2024-es párizsi olimpia lehet minden idők legmelegebbike a nyári játékok történetében. A várható hőség miatt a sportolók összeeshetnek, legrosszabb esetben meg is halhatnak verseny közben, figyelmeztet egy jelentés.
Turisták másznak fel az Akropoliszra, Athénban (Fotó: Socrates Baltagiannis/picture alliance via Getty Images)
Nyáron Svájc, tengerpart majd szeptemberben
Az extrém hőség tönkreteheti a nyaralást, pláne akkor, ha rosszullétet is okoz a forróság. Petra pár évvel ezelőtt, még a koronavírus-járvány előtt utazott Jordániába, hogy a 25. születésnapját Petra városában ünnepeljék. Azt biztos, hogy emlékezetes lett az a nap, de sajnos nem azért, amiért szerették volna, mert a hőség felülírta a terveiket. „Amikor odaértünk már éreztem, hogy nagyon nem mozog a levegő, de nyilván a sivatagban ez nem egy különleges dolog. Gondoltam, majd a sziklák között nem lesz gond, ott majd lehűl egy picit a levegő. Ez nem így lett – idézte fel azt a napot Petra. – A városnak a felét sikerült bejárnunk, majd azt éreztem, hogy nem kapok levegőt, annyira nem volt légmozgás. A sziklák, a homok és a napsütés szentháromsága nem volt túl kellemes áldás, így nem is bírtam tovább, összeestem. Ekkor a barátom elkezdett vizet önteni a fejemre, és próbálta hűteni a testem, mire odajöttek a helyi bazárosok is, hogy segítsenek.
Még öntudatomnál voltam, amikor öt ismeretlen férfi, a párom, egy kóbor kutya és három szamár álltak körülöttem, és igyekeztek megtenni mindent, hogy jobban legyek. Sajnos nem sikerült, és elájultam.
Amikor megébredtem, már a helyi orvosnál voltunk, amit az itthoni háziorvosi rendelőhöz tudnék hasonlítani. Azt mondták, napszúrást kaptam, és pár órát még maradnom kellett.”
Petra, Jordánia (Fotó: Getty Images)
Bár tömeges jelenségről nincs szó, vannak, akik a rekkenő hőséget elkerülve inkább egy hűvösebb desztináció felé veszik az irányt. Betti a párjával idén úgy döntött, hogy a svájci hegyekbe utaznak. „Mivel jómagam nagyon fehér bőrű vagyok és a párom családjában is volt már melanomás megbetegedés, ezért nem szeretnénk kitenni magunkat az extrém UV-sugárzásnak és egy esetleges durva leégésnek – indokolta a választásukat. – A 20 Celsius-fokos meleg tökéletesen elég lesz nekünk a nyár közepén, véleményünk szerint ez a hőmérséklet az ideális a városnézéshez. Mivel nem akarunk lemondani a tengerpartról sem, ezért a napfürdőzést szeptemberre tervezzük, az utószezonban. Ilyenkor az árak is kevésbé vannak elszállva, illetve jóval kevesebben is vannak az üdülőhelyeken” – összegezte a terveiket Betti.
Idén túlléphetjük a 1,5 fokot
A Föld valaha volt legmelegebb éve volt 2023, tavaly globálisan 1,48 Celsius-fokkal melegebb volt az iparosodás előtti, 1850-1900-as időszakhoz képest. Vannak tudósok, köztük a NASA korábbi klimatológusa, James Hansen, akik szerint 2024 lesz az emberiség első éve, amikor a globális melegedés meghaladja a 1,5 fokot. Ha ez megtörténik, az még nem jelenti azt, hogy búcsút inthetünk a párizsi éghajlatvédelmi egyezményben szereplő 1,5 fokos hőmérsékleti célnak, de vészesen közeledünk hozzá, és mérföldkő lesz az év. Másrészt megérezhetjük, mi vár a Földre és az emberekre.
Másfél fokos globális felmelegedés fölött olyan heves hőhullámok jöhetnek, amelyek igencsak próbára teszik az emberi szervezet hűtési képességeit. A hőség és a magas páratartalom általában ritkán jár együtt, de a melegedéssel ez is megváltozhat, és egyre gyakoribb lehet, hogy a levegő túl forró és párás ahhoz, hogy az izzadtság lehűtse az emberi testet. A modellek szerint ez a nedves hőmérséklet rendszeresen meghaladhatja a 35 Celsius fokot, ha a világ túllépi a 2 fokos felmelegedési határt.
A megszokott helyekre utaznak a magyarok
A hazai utazási irodák egyelőre nem érzik, hogy a nyaralni vágyók inkább a mérsékeltebb éghajlatú országokba terveznek utazást, a magyarok nyaralási szokásai a nyári hőhullámok ellenére sem változtak – tudtuk meg a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnökétől. Molnár Judit szerint ebben közrejátszik a tengerpart hangulata, de a szálláskínálat is.
„Jelenleg a Földközi-tenger térsége van felkészülve a nagy számú európai turistára, ott érhető el megfelelő mennyiségű és árú szálláshely” – mondta Molnár Judit. Szerinte ha hirtelen sokan szeretnének északra utazni, akkor kérdéses, hol fognak megszállni, és mennyit fizetnek majd például a köztudottan nagyon drága Norvégiában. De az olcsóbb országokban sincs elegendő olyan szálláshelyekből, amelyek versenyezni tudnának a dél-európai árakkal.
Ha a Balti-tengernél fekvő üdülőhelyen, a Rostockhoz tartozó Varnemündében ugyanannyiért lehetne szállást foglalni, mint Görögországban, akkor az utazási irodák biztosan szerveznének oda is nyaralásokat, legalább próba jelleggel. De az ár nagyon fontos tényező a magyaroknál, hangsúlyozza Molnár Judit. A másik lényeges szempont a tengerparti nyaralásnál a víz hőmérséklete.
Az utazási irodák rendre megkapják azt a kérdést, hogy „hány fokos lesz a tenger?” abban az időszakban, amikorra a foglalás szól.
Ebből kiindulva az utazók zöme valószínűleg nem repesne az örömtől, ha megtudnák, hogy Varnemündénél legfeljebb 23 fokra melegszik fel a Balti-tenger vize, ráadásul ez a csúcs, a vízhőmérséklet átlagosan még augusztusban is inkább 20 fok környékén marad.
Vízpermetező egy sevillai étterem előtt (Fotó: Marcelo del Pozo/Getty Images)
A hőhullámok miatti halálesetek kapcsán a MUISZ elnöke megjegyezte: ezek sajnálatos egyedi esetek, főleg idősebbek voltak az áldozatok, valamint az extrém meleg elsősorban a túrázás, kirándulás során jelent veszélyt, a tenger mellett, a medence partján elviselhetőbb. Mint mondta, az utazási irodák arra kérik az idegenvezetőket, hogy felhívják az emberek figyelmét a kánikula veszélyeire, és ismertessék a legfontosabb óvintézkedéseket (folyadékbevitel, szellős ruházat, sapka vagy kalap, fényvédelem). Az is sokat számít, hogy a szervezett kirándulásokon légkondicionált buszokkal szállítják a résztvevőket az egyes helyszínekre, valamint ha olyanok a körülmények, lemondják vagy elhalasztják a kockázatos kirándulásokat, például ha egy magaslaton lévő várhoz kellene felsétálni a hőségben.
Általános gyakorlat azonban egyelőre nincs az utazási irodáknál a hőhullámok miatt, Molnár Judit szerint inkább esetenkénti biztonsági intézkedések fordulnak elő. Aki pedig éppen egy hőhullám idején nyaralt, és ez esetleg elrontotta a pihenését, az nem sokat tehet, ezért nem jár kártalanítás. Ahogy az sem elegendő indok a lemondásra és az utazás árának visszatérítésére, ha az időjárás-előrejelzések szerint extrém hőség várható. Az utazási irodák csak vis maior helyzet esetén fizetik vissza a részvételi díjat, ha az utazás ellehetetlenül, például azért, mert erdőtűz miatt evakuálják az adott térséget.
Rövid távon alkalmazkodás…
A jövőbeli hőhullámok és a változó körülmények nyilvánvalóan befolyásolni fogják az utazási szokásokat, de ez nem egyik évről a másikra fog bekövetkezni. Igaz, már van arra példa, hogy amerikai turisták Róma helyett inkább Amszterdamba mennek, egy német szállásfoglalási oldal pedig azt tapasztalta, hogy 2024-re megugrott Svédország népszerűsége.
Összességében viszont nincs arra utaló jel, hogy a turizmus lassulni fog. Rövid távon az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az utazók alkalmazkodnak az éghajlatváltozás hatásaihoz, már amennyire lehet.
A tavalyi nyári hőhullám idején gyakori volt, hogy az emberek a nap legforróbb időszakában a szállodai szobáikban maradtak, és inkább késő délutánra, kora estére időzítették a városnéző kirándulásokat.
A másik következmény, hogy a „forró desztinációk” vonzereje a legmelegebb hónapokban csökken, más időszakokban viszont nőhet. Franciaországban például a júliusi és augusztusi főszezonban kevesebb a dél-franciaországi foglalás. Ugyanakkor a május és a június, valamint egyre inkább a szeptember és az október vonzóbbak lettek. Ugyanakkor országtól függetlenül a gyerekes családoknak jóval kisebb mozgásterük van, hiszen az iskolai szünet meghatározza, mikor tudnak hosszabb időre elutazni.
…hosszú távon átrendeződés
A déli tengerparti régiókat kevesebb turista választja majd a nyári időszakban, míg az északi, tengerparti térségek iránt megnő a kereslet – erre a nem túl meglepő következtetésre jutott az uniós Közös Kutatóközpont (JRC) tanulmánya, amely a globális felmelegedés turizmusra gyakorolt hatását vizsgálta. A kutatásban négy felmelegedési szintre – 1,5; 2; 3 és 4 Celsius-fokra –, 269 európai régióra modellezték a jövőbeli változásokat 2100-ig. A turisztikai kereslet összességében várhatóan pozitív lesz, ám egy észak-déli átrendeződés figyelhető meg.
Az előrejelzés szerint 1,5 fokos felmelegedés esetén az európai régiók többségét, 80 százalékát csak meglehetősen kis mértékben érinti az éghajlatváltozás, az odalátogató turisták száma plusz-mínusz egy százalék között változik – és nagyon hasonlóak az eredmények 2 fokos felmelegedésnél is.
Az európai regionális turisztikai kereslet várható alakulása a globális felmelegedés forgatókönyvei esetén 2019-hez képest százalékban kifejezve (Forrás: EU Joint Research Center)
A legsúlyosabb, 4 fokos forgatókönyv szerint a legjelentősebb turisztikai változás a déli tengerparti régiókban várható, például a görög Jón-szigetek esetében 9,12 százalékos a csökkenés, Nyugat-Wales esetében pedig 15,93 százalékos a növekedés. Több mint 5 százalékos visszaesést várnak Ciprus, Görögország, Spanyolország, Olaszország és Portugália egyes régióiban, míg 5 százalékos bővülést Németország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Hollandia, Svédország, Németország és az Egyesült Királyság esetében.
A prognózis szerint megváltoznak a szezonális minták is: az észak-európai tengerparti régiókba a nyári és kora őszi hónapokban várhatóan több mint 5 százalékkal több turista érkezik majd. Ezzel szemben a déli tengerparti térségekben az előrejelzések szerint közel 10 százalékkal kevesebb látogató várható nyáron, különösen a 3 és 4 fokkal melegebb éghajlatra vonatkozó forgatókönyvek esetén.
(Források: Euronews, Kiderül.hu, Másfélfok, The Conversation, Berliner Morgenpost, Joint Research Centre)
