Kell? Nem kell? Állandó vita hazánkban, hogy szükségünk van-e augusztus 20-án tűzijátékra. Idén például 29 ezer rakéta, és 130 drón garantálja Európa legnagyobb tűzijátékát.
Ha a múltat nézzük, akkor Trianon után az egyházi ünnep kiegészült nemzeti tartalommal is, amelynek köszönhetően ekkor tartották meg a tisztavatást, ünnepelyés őrségváltást szerveztek, és különböző néphagyományt elevenítettek fel. A tűzijátékot 1927 óta minden évben megtartották – kivéve a háborús éveket -, és már akkor is vonzotta a turistákat a magyar fővárosba.
Tűzijáték 1940-ben. (fotó: Fortepan / Szilvási hagyaték)
A Rákosi-rendszer megtiltotta a Szent Jobb-körmenetet, és arról is “gondoskodott” hogy az ünnepből minden nemzeti, és egyházi jelleget kiöljenek. Helyette ez lett a aratóbálokkal, aratási felvonulással megtartott új kenyér ünnepe, majd a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepévé nyilvánították augusztus 20-át.
Hogy halvány emléke se legyen a korábbi augusztus 20-i tűzijátéknak, a látványosságot 1954-ben átrakták április 4-re. A helyszínt pedig a Citadellára korlátozták. Mi még találtunk egy felvételt 1955-ből, de az 56-os forradalom után, már tiltottak voltak a pirotechnikai eszközök.
Tűzijáték 1955-ben. Március 15. tér a Gellért-hegy felé nézve, szemben a lerombolt Erzsébet híd pesti hídfője. (fotó: Fortepan/Keveházi János)
10 év elteltével ismét engedélyt kapott a tűzijáték, ráadásul ebben az évben, vagyis 1966-ban tartották meg az első Debreceni Virágkarnevált.
A jelent és a rendszerváltás utáni időszakot már mindenki ismeri. 1989-től újra megtartják a Szent Jobb-körmenetet, 1991-ben pedig törvénybe emelték, hogy az államalapító Szent István napja, hivatalos állami ünnep.
1978 – az augusztus 20-i tűzijáték a Vigadó téri hajóállomástól nézve, szemben az Erzsébet híd. (fotó: Fortepan/MHSZ)
Ez pedig már 2022.
Budapesti tűzijáték 2022-ben. (fotó: Profimedia)
