Régen Monique Covét, Michelle Wild vagy Maya Gold még olyan pornósztárok voltak, akiket az is ismert, aki soha nem látta egyetlen filmjüket sem. Szerepeltek mainstream tévéműsorokban, talkshowkban, és írtak róluk az újságok. Ma már a pornósztárok nevét tényleg csak a pornót gyakran fogyasztók ismerik. Ami nálunk a 90-es években a pornósztárok körül folyt, az Olaszországban hatványozottan történt meg. Voltak olyan pornósztárok, akiknek alig kellett pornót forgatniuk, annyira jól megéltek abból, hogy különféle tévéműsorokban vendégeskedtek.
A három legnagyobb, Cicciolina, Moana Pozzi és Henger Éva egy modellügynökséghez, a Diva Futurához tartozott. A cég furcsa és idealista vezetője, Riccardo Schicchi pedig egyfajta kommunaként működtette évtizedeken át a csapatát. Schicchi már meghalt, ahogy Moana Pozzi is. Az ügynökség történetéről egy ott dolgozó titkárnő, Debora Attanasio írt könyvet. Ebből forgatott filmet a Texasban született olasz színész-rendező, Giulia Louise Steigerwalt. A Diva Futura világpremierje múlt szerdán volt a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, a rendezővel egy nappal az esemény előtt beszélgettem.
A Diva Futura ügynökség neve még ma is ismerősen cseng az embereknek Olaszországban?
Attól függ, melyik generációhoz tartozó embertől kérdezed. Emlékszem, amikor még csak bejelentettük a projektet, épp interjút adtam egy idősebb újságírónak, és lelkesen elkezdtem magyarázni, miről szól a következő filmem, és mi az a Diva Futura. Leállított, hogy „Nekem nem kell elmagyaráznod, mi az a Diva Futura”. (nevet) Az ötvenes generációhoz tartozott, és ez a generáció nagyon is ismeri, mi az a Diva Futura. A húszas és harmincas éveikben járók már nem annyira.
Miért készítettél filmet a Diva Futuráról?
Beleszerettem a könyvbe. Tetszett, hogy egy nagy sztori elmesélése helyett inkább azt mutatta be, milyen volt a mindennapi élet Olaszország legsikeresebb erotikus ügynökségénél, és milyen emberek dolgoztak ott. Felvettem a kapcsolatot Debora Attanasioval, az íróval, aki annak idején titkárnőként dolgozott a cégnél, és rajta keresztül megismerkedhettem a történet összes olyan szereplőjével, aki még ma is életben van. Minél jobban elmerültem a sztoriban, annál inkább a rabja lettem. De elsősorban nem a múltról szerettem volna filmet készíteni. A Diva Futura számos témája a mai társadalmi problémákkal is rezonál, és ez az, ami igazán vonzott benne.
A filmedet nézve már-már azt éreztem, hogy nosztalgiával tekintesz vissza az olasz pornó aranykorára, miközben bemutatod azt, hogyan veszítette el a pornó az „ártatlanságát”. Volt benned nosztalgikus szándék, amikor a filmet készítetted?
Debora Attanasio könyvét olvasva az lepett meg a legjobban, hogy mennyire másképp festette le a pornóvilágot, mint amit képzeltem róla. A Diva Futuraban dolgozó emberek nagyon naivak voltak és hihetetlenül kreatívak, a pornóra pedig egyfajta művészetként tekintettek.
Amorálisak voltak, de nem immorálisak.
Sok érdekes ellentmondásra derült fény. Az ügynökség vezetője, Riccardo Schicchi például egy teljesen szégyentelen álmodozó volt. Az ilyen embereket sokszor olyan gátlástalan figurákként képzeljük el, mint például Harvey Weinstein, de az igazság ettől nem is állhatna távolabb. Riccardo nagy becsben tartotta a nőket, tisztelte őket, rajongásig imádta a feleségét. Szerelmes volt Cicciolinába, később pedig Henger Évába, és tényleg mindenben támogatta őket. Schicchi pornózásból építette fel a birodalmát, de azt már nem akarta, hogy a felesége, Henger Éva is pornófilmekben szerepeljen. A pornó tette őt naggyá, de nem tetszett neki, amivé idővel a pornózás vált, így elkezdett kiszeretni belőle. Ahogy említettem: teli volt ellentmondásokkal.
Vicces ezt mondani, de az olasz pornónak valóban volt egy aranykora. Ott voltak ezek a dívák, Cicciolina, Moana Pozzi és Henger Éva, akiket ugyan pornósztárokként ismertek az emberek, mégis benne voltak a mainstreamben. Folyton talkshowkban szerepeltek, a legfiatalabbaktól a legidősebbekig mindenki ismerte őket. Részei voltak az átlagos olasz emberek mindennapi életének, folyton szerepeltek a híradásokban. Moana elindult egy polgármester-választáson. Cicciolina parlamenti képviselő lett, Éva pedig elképesztően népszerű celebritásnak számított a tévében. A mainstream sikereiknek azonban mindig határt szabott a pornós hátterük, a múltjuk idővel ellenük fordult. Tagadhatatlan, hogy a filmem nosztalgiával tekint vissza arra az időszakra, amikor ők hárman ott voltak Olaszország legnagyobb sztárjai között.
Az olasz neokonzervatizmus hatalmának idején érzékeny témának számít egy olyan filmet bemutatni, mint a Diva Futura?
Nézd, a pornográf tartalmak a legkeresettebbek között vannak az interneten, egyes becslések szerint a pornó évi 97 milliárd dolláros forgalmat produkál. Többen kattintanak a pornóoldalakra, mint a legnagyobb streamerekre. A gyerekek átlagosan már 12 éves koruktól kezdve fogyasztanak pornót. Szomorú ezt mondani, de sokan innen szerzik a „szexuális edukációjukat”.
Szinte mindenki fogyaszt pornót, viszont senki nem akar beszélni róla.
Ilyen értelemben a filmem tényleg érzékeny témát érint. A vita már rég nem arról szól, hogy tiltsák-e be a pornót vagy sem: pornográfia mindig volt és mindig lesz. Sokkal inkább azt a kérdést kellene feltennünk, hogy miért kötjük össze a pornográfiát az erőszakkal, miért lesznek egyre sikeresebbek az erőszakos, nőket megalázó pornófelvételek. Hová vezet az, hogy az emberek már gyerekkorukban ilyen felvételekkel találkoznak?
Az emberek hipokriták a pornográfiával kapcsolatban, és ez igaz az olaszországi politikusokra is. A tapasztalatom azt mutatja, hogy
a legnagyobb erkölcscsőszök, akik szeretnek arról prédikálni, hogy mi helyes és mi nem helyes, a legritkább esetben élnek a saját tanításaik szerint.
Gyakran mosolyra késztet, amikor bizonyos politikusok az erkölcsről papolnak nekünk, miközben tudni lehet róluk, hogy egyáltalán nem erkölcsösen élnek. Tényleg az ilyen emberek akarják megmondani nekünk, milyen egy igazi család, és mik a valódi családi értékek? Félreértés ne essék: hiszek a családban és hiszem, hogy vannak értékei, de számomra a család olyan emberek csoportját jelenti, akik ott vannak, ha szükséged van rájuk, és te is ott vagy nekik, ha szükségük van rád. A Diva Futuraban is egy jóval tágabb családértelmezést láthatsz a megszokottnál.
Moana Pozzi polgármester akart lenni, Cicciolina bejutott az olasz parlamentbe. Mit gondolsz, miért akartak a legsikeresebb pornósztárok bekerülni az olasz politikába?
Különböző szándékok vezérelték őket. Cicciolina még egy olyan korszak gyermeke, amelyik a szexuális forradalmat hozta el nekünk. Olaszország egyike volt Európa legkonzervatívabb országainak az ötvenes-, hatvanas években, és a szabad szerelem eszméje a hetvenes évtizedben itt valóban forradalminak hatott. Ilona ezt az eszmét szerette volna tovább terjeszteni. A Radicali párt tagja volt, akik a hetvenes években a váláshoz és az abortuszhoz való jogért küzdöttek. Döbbenetes, hogy 50 évvel később az abortuszhoz való jog még mindig témát jelent.
Vele szemben Moana Pozzinak önzőbb indokai voltak. Ő arra használta a polgármesteri kampányát, hogy változtasson az image-én, és ne csak egy pornósztárt lássanak benne az emberek. Moana számára a pornó csak egy eszköz volt ahhoz, hogy rövid úton híressé váljon, de ő elsősorban valódi filmek valódi színésznője szeretett volna lenni, erről álmodozott. A pornó és a társadalom ugyan felemelte és híressé tette őt, de közben rásütött egy bélyeget, amit aztán sosem tudott lemosni magáról. A pornó miatt érdekelte az embereket, de a pornó volt az oka annak is, hogy sosem futhatott be valódi színészként.
A filmed a pornó közegét és szereplőit mutatja be, de mégsem pornófilm. Hogy döntötted el, hogy mit és mennyit mutatsz meg a pornográfiából?
Azt rögtön tudtam, hogyha a pornóról forgatok filmet, nem lehetek szégyenlős. Nem ülhetnek a szereplőim végig garbóban. Végül úgy döntöttem, hogy a szexet a filmben elsősorban a karakterek érzéseinek megmutatásához használom. Talán a legtöbbet mutató jeleneteket akkor láthatod, amikor Henger Éva alámerül az igazán hardcore pornó világába. Éva is bármikor elmondja, hogy az a néhány hét az élete legrosszabb időszaka volt, négyhétnyi rémálomként emlékszik a forgatásokra. Be akartam mutatni, hogy ezek a munkák mennyire megalázók voltak számára, és mennyit szenvedett közben. Emiatt ezeknél a jeleneteknél jobban elidőztem, mivel érzékeltetni akartam a közeg erőszakosságát, és azt, hogy pszichológiai szempontból ez mennyire megtörte Évát.
Hagytam, hogy az ösztöneim irányítsanak, és a kamerával végig a karakterekre fókuszáltam. Nem azzal a szándékkal vágtam bele a filmbe, hogy sok szép, fiatal és meztelen testet mutogassak, ugyanakkor azt sem tehettem meg, hogy nem mutatom meg őket:
számukra a meztelenség olyan természetes volt, mintha csak levegőt vennének.
Nem csináltak nagy dolgot abból, hogy ledobják a ruháikat, ezért én is próbáltam a lehető legtermészetesebben mutatni a meztelenséget.
A filmedben bemutatott három pornósztárból ketten – Staller Ilona és Henger Éva – magyarok, és ha jól tudom az olasz pornóiparban rajtuk kívül is rengeteg magyar lány fordult meg. Mit gondolsz, miért alakult ki ez a szoros kapcsolat a magyar lányok és az olasz pornóipar között?
A Diva Futurának volt egy saját ügynöksége Magyarországon, ott válogattak a magyar lányok között. Akiket a legjobbnak ítéltek, azokat Rómába vitték, ahol Riccardo fenntartott egy nagy apartmant számukra. Ezt feketén, papírok nélkül intézte, és később ezért is került bajba a bíróságon: illegális bevándorlók foglalkoztatásáért ítélték el. Láttam néhány fennmaradt felvételt a bírósági tárgyalásról. Amikor a bíró megkérdezte tőle, hogy miért vett ki a lányoknak egy apartmant, amire Riccardo rávágta, hogy „Tudja milyen sokba került volna mindegyiküket hotelszobákban elszállásolni?” (nevet)
A magyar lányokra elsősorban azért volt szükség, mivel az olaszok konzervatív szemléletmódja miatt a Diva Futura nem talált elég olasz lányt a forgatásokhoz. A magyar lányok azért jöttek Olaszországba pornózni, mert azt hitték, hogy a családjuk sosem jön majd rá.
Forgattál jeleneteket Magyarországon?
Nem, Olaszországban vettük fel a filmet, de kisebb szerepekben magyar statisztákat és színészeket vettünk fel, ezért is hallhatsz magyar mondatokat a filmben.
Moana, Éva és Ilona Olaszországban rendkívül híresnek számítanak, Cicciolina pedig nemzetközileg is ismert sztár. Nagy kihívás volt megtalálni a megfelelő színésznőket ezekre a szerepekre?
Éva és Ilona szerepére nagyjából 500 színésznőt néztünk meg, Éva szerepére 270-et, Ilona szerepére 250-et. Ez mindig addig a pillanatig nehéz, amíg nincs meg a megfelelő jelölt. Amint rátalálsz, hirtelen minden könnyűvé válik. Vicces, hogy az Évát alakító Tesa Litvan már az első filmemben is szerepelt, és gondoltam is rá, hogy jó Henger Éva lehetne belőle, de a casting directorom ragaszkodott ahhoz, hogy nézzünk alaposan körül. Körülnéztünk, és végül annak adtuk a szerepet, akire első körben gondoltunk. (nevet) Próbáltam nem hasonmásversenyt csinálni, az volt a legfontosabb szempont, hogy a legjobb színészek kapják a szerepeket. Remélem, egy ponton túl a nézők is bevonódnak annyira a történetbe, hogy nem azt fogják nézegetni, hogy a színész mennyire hasonlít arra, akit játszik.
A Diva Futura-t a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon láttuk. A magyar bemutatójáról még nincs információnk.